Kultúrkörök

Az Evangélikus Élet 2008/14. számában a Mátyás király-évforduló és az ez alkalomból meghirdetett reneszánsz év kapcsán többek között budavári Hunyadiemlékhelyeket mutattunk be olvasóinknak. Az igazságos király nyomát ezúttal külhonban, a mai Lengyelország területén követjük: Alsó-Sziléziában, Ksiaz várában, melyet Mátyás 1472-ben hódoltatott a terület megszerzését szolgáló hadjárata során.

A várkastély Walbrzych városától néhány kilométerre, a Ksiazanski Tájvédelmi Körzet hamisítatlan sziléziai erdei környezetében fekszik. Azazhogy magasodik, mivel egy szűk, irdatlan mélységű, folyókanyarulatokkal szabdalt völgy több száz méter magas sziklafalára épült. Ksiaz első várát a 13. században a Piastok, vagyis a „lengyel Árpád-ház” tagjai emelték. Ennek az alapjait felhasználva 1288 és 1292 között építtette a beszédes nevű Kegyetlen Bolko herceg a ma is álló erődítményt. A 14. századtól különböző sziléziai lovagok bírták. 1427- ben a husziták dúlták, de hamarosan újjáépült.

Mátyás Podjebrád György cseh királytól hódította el, és Jerzy Stein nevű hűbéresét tette meg urának, valamint építkezéseket is folytatott. Az 1618–1648 közötti harmincéves háború során a vár hatalmas károkat szenvedett; ezeket a 17. században helyreállították, a várat nagyúri lakókastéllyá átalakítva. A második világháború időszakában Hitler főhadiszállásának szemelték ki, a tervet azonban elvették, ennek ellenére hatalmas föld alatti bunkereket és titkos katonai erődítményt hoztak létre.

A vár Mátyás kori reneszánsz stílusban fogant részeit a ma napig „Budowla Mathiasza”, azaz „Mátyás-épület” néven jegyzik a kastéllyal foglalkozó történeti és műemléki források. A magyar nyelvű útikönyvek mellett a különböző helyi és lengyelországi idegenforgalmi kiadványok szinte kivétel nélkül megemlítik Hunyadi hódító hadjáratát és a várkastély elfoglalását – a Magyarországgal szomszédos államok jellemző gyakorlatától eltérően azonban Mátyás király személyét az elvárható történelmi hitelességgel bemutatva.

Rezsabek Nándor