Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 32
- Mátyás király és Ksiaz vára
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Mátyás király és Ksiaz vára
Az Evangélikus Élet 2008/14. számában a
Mátyás király-évforduló és az ez alkalomból
meghirdetett reneszánsz év kapcsán
többek között budavári Hunyadiemlékhelyeket
mutattunk be olvasóinknak.
Az igazságos király nyomát ezúttal
külhonban, a mai Lengyelország területén
követjük: Alsó-Sziléziában, Ksiaz várában,
melyet Mátyás 1472-ben hódoltatott
a terület megszerzését szolgáló hadjárata
során.
A várkastély Walbrzych városától néhány
kilométerre, a Ksiazanski Tájvédelmi
Körzet hamisítatlan sziléziai erdei
környezetében fekszik. Azazhogy magasodik,
mivel egy szűk, irdatlan mélységű,
folyókanyarulatokkal szabdalt
völgy több száz méter magas sziklafalára
épült. Ksiaz első várát a 13. században
a Piastok, vagyis a „lengyel Árpád-ház”
tagjai emelték. Ennek az alapjait felhasználva
1288 és 1292 között építtette a beszédes
nevű Kegyetlen Bolko herceg a ma
is álló erődítményt. A 14. századtól különböző
sziléziai lovagok bírták. 1427-
ben a husziták dúlták, de hamarosan újjáépült.
Mátyás Podjebrád György cseh királytól
hódította el, és Jerzy Stein nevű hűbéresét
tette meg urának, valamint építkezéseket
is folytatott. Az 1618–1648 közötti
harmincéves háború során a vár hatalmas
károkat szenvedett; ezeket a 17. században
helyreállították, a várat nagyúri
lakókastéllyá átalakítva. A második világháború
időszakában Hitler főhadiszállásának
szemelték ki, a tervet azonban
elvették, ennek ellenére hatalmas
föld alatti bunkereket és titkos katonai
erődítményt hoztak létre.
A vár Mátyás kori reneszánsz stílusban
fogant részeit a ma napig „Budowla
Mathiasza”, azaz „Mátyás-épület” néven
jegyzik a kastéllyal foglalkozó történeti
és műemléki források. A magyar nyelvű
útikönyvek mellett a különböző helyi és
lengyelországi idegenforgalmi kiadványok
szinte kivétel nélkül megemlítik
Hunyadi hódító hadjáratát és a várkastély
elfoglalását – a Magyarországgal
szomszédos államok jellemző gyakorlatától
eltérően azonban Mátyás király
személyét az elvárható történelmi hitelességgel
bemutatva.
Rezsabek Nándor
::Nyomtatható változat::
|