A hét témája

Államforma: alkotmányos monarchia (az Egyesült Királyság része) Főváros: Belfast Hivatalos nyelv: angol Terület: 13 843 négyzetkilométer Népesség: 1 741 600 (2006-os becslés); 1 685 267 (2001-es népszámlálási adat) Pénznem: angol font

Az ország történelme sokáig szorosan összefügg Írország történelmével.

Az Ír-szigeten Kr. e. 8000-ből vannak nyomai az emberi életnek. A korai kereszténységet magában foglaló, Kr. u. 400–800 közötti időszakból Szent Patrick (385 körül – 461. március 17.) neve emelkedik ki, akit sokan az ír keresztény egyház megalapítójának tekintenek.

Az ír történelemben a viking, majd normann hódítások után az angolok fennhatóságra való törekvése járt a legnagyobb sikerrel. Ennek következményeként például skót és angol protestánsokat telepítettek az addig katolikus sziget északkeleti, illetve déli tartományaiba.

Az 1800-as évek nagy változásokat hoztak az ír mindennapokban. Nemcsak politikai téren volt ez jellemző – Nagy-Britanniával egyesültek –, hanem a kitört nagy éhínség és a nagy emigrációs hullám is rányomta bélyegét az ország életére. Részben ezek következményeként az egykor az egész szigeten használt ír nyelvet az angol váltotta fel.

A 19. század végétől az Ír-szigeten élők többsége nagyobb függetlenséget akart Nagy-Britanniától, míg a – főleg protestáns – kisebbségben lévő unionisták továbbra is fent akarták tartani az uniót az angol koronával. A parlamentben is sok vita folyt erről, az utcán pedig – olykor áldozatokat követelő – összecsapások formájában is jelentkeztek a nézetkülönbségek.

1920-ban megalkották az Írország kormányzatáról szóló törvényt (Goverment of Ireland Act), létrehozva ezáltal az úgynevezett Észak-Írországot és DélÍrországot.

1921-ben megalakult az északír kormány.

1. december 13-án Észak-Írország egyesült az Egyesült Királysággal.

A vallási köntösbe bújtatott feszültség – a függetlenségpárti katolikusok és az unionista protestánsok között – egyre fokozódott, majd polgárháborúba torkollt.

1924-től az 1960-as évek végéig viszonylagos béke uralkodott az országban. 1969-től újra kiéleződött a helyzet; a következő harminc évet „a bajok” (The Troubles) időszakának nevezik.

1994-ben az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tűzszünetet hirdetett, amely azonban csak ideiglenesen állt fenn. 1997-ben újra elkezdődtek a tűzszüneti tárgyalások.

1. áprilisában megkötötték az úgynevezett nagypénteki egyezményt. Ennek értelmében Észak-Írország parlamenti választásokat tartott, valamint az IRA leszerelésének lehetőségeiről hoztak döntéseket. Azóta teljes béke van az országban.