|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 32
- Észak-Írország
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Észak-Írország
Államforma: alkotmányos monarchia
(az Egyesült Királyság része)
Főváros: Belfast
Hivatalos nyelv: angol
Terület: 13 843 négyzetkilométer
Népesség: 1 741 600 (2006-os becslés);
1 685 267 (2001-es népszámlálási adat)
Pénznem: angol font
Az ország történelme sokáig szorosan
összefügg Írország történelmével.
Az Ír-szigeten Kr. e. 8000-ből vannak
nyomai az emberi életnek. A korai kereszténységet
magában foglaló, Kr. u.
400–800 közötti időszakból Szent Patrick
(385 körül – 461. március 17.) neve
emelkedik ki, akit sokan az ír keresztény
egyház megalapítójának tekintenek.
Az ír történelemben a viking, majd
normann hódítások után az angolok
fennhatóságra való törekvése járt a legnagyobb
sikerrel. Ennek következményeként
például skót és angol protestánsokat
telepítettek az addig katolikus sziget
északkeleti, illetve déli tartományaiba.
Az 1800-as évek nagy változásokat
hoztak az ír mindennapokban. Nemcsak
politikai téren volt ez jellemző –
Nagy-Britanniával egyesültek –, hanem
a kitört nagy éhínség és a nagy emigrációs
hullám is rányomta bélyegét az ország
életére. Részben ezek következményeként
az egykor az egész szigeten
használt ír nyelvet az angol váltotta fel.
A 19. század végétől az Ír-szigeten
élők többsége nagyobb függetlenséget
akart Nagy-Britanniától, míg a – főleg
protestáns – kisebbségben lévő unionisták
továbbra is fent akarták tartani az
uniót az angol koronával. A parlamentben
is sok vita folyt erről, az utcán pedig
– olykor áldozatokat követelő – összecsapások
formájában is jelentkeztek a
nézetkülönbségek.
1920-ban megalkották az Írország
kormányzatáról szóló törvényt (Goverment
of Ireland Act), létrehozva ezáltal
az úgynevezett Észak-Írországot és DélÍrországot.
1921-ben megalakult az északír kormány.
- december 13-án Észak-Írország
egyesült az Egyesült Királysággal.
A vallási köntösbe bújtatott feszültség
– a függetlenségpárti katolikusok és
az unionista protestánsok között – egyre
fokozódott, majd polgárháborúba
torkollt.
1924-től az 1960-as évek végéig viszonylagos
béke uralkodott az országban.
1969-től újra kiéleződött a helyzet; a
következő harminc évet „a bajok” (The
Troubles) időszakának nevezik.
1994-ben az Ír Köztársasági Hadsereg
(IRA) tűzszünetet hirdetett, amely azonban
csak ideiglenesen állt fenn. 1997-ben
újra elkezdődtek a tűzszüneti tárgyalások.
- áprilisában megkötötték az úgynevezett
nagypénteki egyezményt. Ennek
értelmében Észak-Írország parlamenti
választásokat tartott, valamint az
IRA leszerelésének lehetőségeiről hoztak
döntéseket. Azóta teljes béke van az
országban.
::Nyomtatható változat::
| 
