Egyházunk egy-két hete

Gáncs Péter püspök az első fát ülteti

„Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és õ bõkezû mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: »Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. «” (Róm 10,12–13) – Ennek az igei mottónak a szellemében zajlott augusztus 20. és 24. között Nyírteleken a Közös asztal – vándorúton elnevezésû cigánykonferencia, jelezve, hogy a találkozón semmiféle alá- vagy fölérendeltség nincsen, és senki sem ítélkezik a másik felett.

Angol fiatalok, cigány elõadók, zenészek, gyékénymesterek sokasága fordult meg a konferencián. Az angol vendégek a londoni All Souls gyülekezetbõl érkeztek, hogy szolgáljanak a cigány gyermekek között angoltanítással, énekléssel, kézimunkával. Nap mint nap húsz-harminc apróság gyûlt össze a cigány közösségi házban, és együtt kiáltották énekelve: Jesus loves you! (Jézus szeret téged!)

A gazdag programot kínáló találkozón felnõttek és fiatalok egyaránt részt vettek. Isten igéje mellett cigány dallamok is felhangzottak. A résztvevõk együtt kirándultak, játszottak, közös asztalhoz ültek mindennap.

Vándorúton – jó a cím, hiszen mindnyájan úton vagyunk. De ez esetben valóságos vándorútról is szó volt, hiszen a vendégek több helyszínrõl érkeztek. Az angliai gyülekezetbõl ír, maláj, indiai, dél-koreai, új-zélandi, Fülöp-szigeteki, hongkongi és angol származású testvérek szolgáltak a nyírteleki gyülekezetben két hétig, s részt vettek a konferencián is. Magyarországról Szabadszállásról, Sárszentlõrincrõl, Budapestrõl, Orosházáról, Pomázról, Nyíregyházáról, Békéscsabáról, Nagydorogról, Görögszállásról, Belegrádról érkeztek testvérek – csaknem ötvenen.

Igehirdetéssel szolgált Bakay Péter missziói munkatárs, Laczki János orosházi másodlelkész, Bozorády András nyíregyházi, Györfi Mihály nyírszõlõsi lelkész és Gáncs Péter püspök. Balog Zoltán, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a cigány identitásról és kulturális autonómiáról, dr. Hadházy Antal nyíregyházi református lelkipásztor cigány hírességekrõl, Surmai László pedig a cigánymisszióról, illetve költõi munkásságáról tartott elõadást.

Az együttlét csúcspontja a szombati utcamisszió volt; Görögszálláson rajtunk kívül több mint százan gyûltek össze. Többen énekléssel, bizonyságtételekkel szolgáltak; még közös focimeccsre is jutott idõ, amelybe a londoni fiatalok is beszálltak. Vacsorára az asszonyok közösen cigány lecsót fõztek, hiszen a misszióban az asztalközösség vállalása is nagyon fontos. Az elõadó, Varga Mihály – maga is cigány ember, Békésrõl – elmondta, milyen nyomorúságokból szabadította meg Isten, és megjárva a börtönt is, hogyan rendezõdött végül az élete, hogyan kapott új életet Jézus által.

Persze nagy volt a nyüzsgés, gyerekek rohangáltak hiányos öltözékben, édesanya szoptatta gyermekét a sorok között, sok férfi tüntetõleg csak a kapuig volt hajlandó menni, de biztos, hogy sokukat így is megérintették az elhangzottak. A magok el lettek vetve; mint tudjuk, a kapálás és a gondozás sem egyszerû munka, azonban a növekedés az igazán fontos.

Ezek a gondolatok is elhangzottak vasárnap délelõtt a Barátság Park felavatásán. Az ünnepségen elültettek négy fát – az elsõt Gáncs Péter püspök, a másodikat a helyi cigány önkormányzat képviselõi, a harmadikat az angol fiatalok, a negyediket pedig a konferenciázók.

A záró istentiszteleten megtelt a nyírteleki evangélikus templom a találkozó résztvevõivel és a helyi gyülekezettel, akik közösségben voltak egymással egy cigány kisgyermek megkeresztelésekor, illetve Jézus Krisztus testének és vérének vételében, újra és újra megtapasztalva Urunk érthetetlen kegyelmét, mérhetetlen szeretetét.

Az öt nap gyorsan elszaladt; nehéz volt az elválás, életre szóló barátságok köttettek. A munka mindenki számára otthon folytatódik, ez a konferencia csak egy impulzus volt, hogy mozdulni kell. Jó lenne sûrûbben találkozni, egymás segítségére lenni! A résztvevõk azzal a reménységgel búcsúztak egymástól, hogy jövõre újra találkoznak.

Berecz Annamária – Györfi Judit