Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 35
- Vándorúton
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Vándorúton
Nyírteleki cigánykonferencia
| Gáncs Péter püspök az első fát ülteti |
„Nincs különbség zsidó és görög között,
mert mindenkinek ugyanaz az
Ura, és õ bõkezû mindenkihez, aki segítségül
hívja; amint meg van írva:
»Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
«” (Róm 10,12–13) – Ennek az
igei mottónak a szellemében zajlott
augusztus 20. és 24. között
Nyírteleken a Közös asztal – vándorúton
elnevezésû cigánykonferencia,
jelezve, hogy a találkozón
semmiféle alá- vagy fölérendeltség
nincsen, és senki sem ítélkezik a
másik felett.
Angol fiatalok, cigány elõadók, zenészek,
gyékénymesterek sokasága fordult
meg a konferencián. Az angol vendégek
a londoni All Souls gyülekezetbõl
érkeztek, hogy szolgáljanak a cigány
gyermekek között angoltanítással, énekléssel,
kézimunkával. Nap mint nap
húsz-harminc apróság gyûlt össze a cigány
közösségi házban, és együtt kiáltották
énekelve: Jesus loves you! (Jézus
szeret téged!)
A gazdag programot kínáló találkozón
felnõttek és fiatalok egyaránt részt
vettek. Isten igéje mellett cigány dallamok
is felhangzottak. A résztvevõk
együtt kirándultak, játszottak, közös
asztalhoz ültek mindennap.
Vándorúton – jó a cím, hiszen mindnyájan
úton vagyunk. De ez esetben valóságos
vándorútról is szó volt, hiszen a
vendégek több helyszínrõl érkeztek. Az
angliai gyülekezetbõl ír, maláj, indiai,
dél-koreai, új-zélandi, Fülöp-szigeteki,
hongkongi és angol származású testvérek
szolgáltak a nyírteleki gyülekezetben
két hétig, s részt vettek a konferencián
is. Magyarországról Szabadszállásról,
Sárszentlõrincrõl, Budapestrõl, Orosházáról,
Pomázról, Nyíregyházáról, Békéscsabáról,
Nagydorogról, Görögszállásról,
Belegrádról érkeztek testvérek –
csaknem ötvenen.
Igehirdetéssel szolgált Bakay Péter
missziói munkatárs, Laczki János orosházi
másodlelkész, Bozorády András nyíregyházi,
Györfi Mihály nyírszõlõsi lelkész
és Gáncs Péter püspök. Balog Zoltán, az
Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil-
és vallásügyi bizottságának elnöke a
cigány identitásról és kulturális autonómiáról,
dr. Hadházy Antal nyíregyházi református
lelkipásztor cigány hírességekrõl,
Surmai László pedig a cigánymisszióról,
illetve költõi munkásságáról tartott
elõadást.
Az együttlét csúcspontja a szombati
utcamisszió volt; Görögszálláson rajtunk
kívül több mint százan gyûltek
össze. Többen énekléssel, bizonyságtételekkel
szolgáltak; még közös focimeccsre
is jutott idõ, amelybe a londoni
fiatalok is beszálltak. Vacsorára
az asszonyok közösen
cigány lecsót fõztek, hiszen
a misszióban az asztalközösség
vállalása is nagyon
fontos. Az elõadó, Varga Mihály
– maga is cigány ember,
Békésrõl – elmondta, milyen
nyomorúságokból szabadította
meg Isten, és megjárva
a börtönt is, hogyan rendezõdött
végül az élete, hogyan
kapott új életet Jézus
által.
Persze nagy volt a nyüzsgés,
gyerekek rohangáltak
hiányos öltözékben, édesanya
szoptatta gyermekét a
sorok között, sok férfi tüntetõleg
csak a kapuig volt hajlandó
menni, de biztos,
hogy sokukat így is megérintették
az elhangzottak.
A magok el lettek vetve;
mint tudjuk, a kapálás és a gondozás
sem egyszerû munka, azonban a növekedés
az igazán fontos.
Ezek a gondolatok is elhangzottak vasárnap
délelõtt a Barátság Park felavatásán.
Az ünnepségen elültettek négy fát –
az elsõt Gáncs Péter püspök, a másodikat
a helyi cigány önkormányzat képviselõi,
a harmadikat az angol fiatalok, a negyediket
pedig a konferenciázók.
A záró istentiszteleten megtelt a nyírteleki
evangélikus templom a találkozó
résztvevõivel és a helyi gyülekezettel,
akik közösségben voltak egymással egy
cigány kisgyermek megkeresztelésekor,
illetve Jézus Krisztus testének és vérének
vételében, újra és újra megtapasztalva
Urunk érthetetlen kegyelmét, mérhetetlen
szeretetét.
Az öt nap gyorsan elszaladt; nehéz
volt az elválás, életre szóló barátságok
köttettek. A munka mindenki számára
otthon folytatódik, ez a konferencia
csak egy impulzus volt, hogy mozdulni
kell. Jó lenne sûrûbben találkozni, egymás
segítségére lenni! A résztvevõk azzal
a reménységgel búcsúztak egymástól,
hogy jövõre újra találkoznak.
Berecz Annamária – Györfi Judit
::Nyomtatható változat::
|