evél&levél

Tisztelt Szerkesztõség!

Mint az EvÉlet több évtizedes hûséges olvasója, nem egyszer estem kísértésbe, hogy egyes – egyházi életünket érintõ – cikkekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsak. Ez történt most is, amikor lapjuk 33–34. számában elolvastam dr. Bencze József országos rendõrfõkapitány úrnak a történelmi egyházak vezetõihez küldött levelét.

Elnézést kérek a következõ profán kitérõért. Nemrég láttam a tévében egy, az 1940-es években készült magyar filmet, amelyben többször felhangzott az alábbi sláger: „Késõ a bánat, kedvesem…” Nos, helyben vagyunk, mivel ez a megállapítás pontosan illik az egyházakhoz intézett S. O. S. segítségkérésre. Mert mirõl is van szó többek között az írásban? Idézek:

1. „…Úgy gondolom, akadnak olyan fiatalok, akiket (…) a kétszeres világbajnok Mika Häkkinennek a figyelemfelhívó kampánya nem ér el, viszont a lelkészükre hallgatnak. (…) Az istentisztelet, a hittan- vagy a bibliaóra ideális fórum lehet a fiatalok megszólítására…” – Már itt nagy tévedésben van a rendõrfõkapitány úr. Ugyanis azok a fiatalok, akik az említett helyeken egymással találkoznak – hitem és meggyõzõdésem szerint –, nem járnak diszkóba, nem isznak mértéktelenül, nem ülnek ittasan a volán mögé, és nem drogoznak. Ugyanez fordítva is igaz.
2. „Egyik legfontosabb megóvandó társadalmi csoport a fiatalok sokasága.” – Csak most, húsz év elteltével, amikor egymás után nyíltak a diszkók? Amennyiben az elsõ balesetek után bezárták volna õket, ma nincsenek keceli halálos balesetek.
3. „…a média és a szórakoztatóipar szereplõi azonban nem érhetnek el mindenkit.” – Dehogynem! Csak éppen ellenkezõ hatást, eredményt érnek el. Úgy látszik, a rendõrfõkapitány úr nem néz tévét. Javaslom neki, hogy csak egyetlenegy napig élvezze a kereskedelmi csatornák kínálatát. Fertõ, ami onnan a filmekbõl, reklámokból a nézõkre zúdul. A csábítás trükkjével biztat a gyilkolásra, a szexre. Vedd el a másikét, gázolj át mindenkin és mindenen, aki vagy ami az utadba kerül! És nehogy kilógj a sorból, mert akkor megnézheted magad! Nem beszélve az úton-útfélen szemünket „kápráztató” sajtótermékek pornográf képeirõl. Hadd tanuljon a gyerek!
4. A vallás alapeszményét stb., amelyre a levélíró hivatkozik, régen magukévá kellett volna tenniük azoknak, akik az ország irányításáért, a biztonságos élethelyzet megteremtéséért, az emberi lélek, fõleg a fiatalok lelkének a formálásáért felelõsek. Hittestvéri üdvözlettel:

Lászik Mária (Budapest)