e-világ
Égetõ kérdés: mi legyen az õszi avarral?
Hangulatos õszi sétánkat többnyire egy dolog rontja el: az utak mentén gomolyogva felszálló, orrfacsaró füst. Az avarégetés amellett, hogy kellemetlen órákat okozhat a szomszédoknak, a természet védelme szempontjából sem ideális megoldás. Mi tehetünk tehát?
Elõször is érdemes megvizsgálnunk, miért is hasznos az avar egy természetes élõhelyen. Télen a lehullott levelekbõl álló takaróréteg a természetben fontos szerepet betöltõ apró élõ szervezetek (egysejtûek, gombák) számára nyújt védelmet, és gilisztáknak, rovaroknak, csigáknak, apróbb hüllõknek is búvóhelyül szolgál. Sõt a hideg beköszöntével egyes madarak is benne kutatnak táplálék után.
A természet mintájára kertünk egyes részein – például a fás, bokros részek alatt vagy az ágyásokban – nyugodtan ott hagyhatjuk a lehullott lombot, amely tavaszra szép lassan lebomlik. (A megmaradt halmocskákat a párolgás, gyomosodás megakadályozása céljából esetleg használhatjuk talajtakarásra is.) Ügyeljünk rá, hogy a lombréteg egyenletes eloszlású legyen, és ne legyen túl vastag.
Az avar tehát hasznos tényezõ a kertünkben is végbemenõ természetes körforgásban. Egyes gazdák azt javasolják, hogy a lehullott lombot közvetlenül forgassuk be a talajba, így a korhadó levelek tavasszal humuszként gazdagítják a földet.
Ha kertünkben nincs lehetõség az összes lehullott lomb talajtakaróként történõ felhasználására, akkor az önkormányzatoknál beszerezhetõ (megvehetõ), kifejezetten zöldhulladék gyûjtésére szolgáló zsákokba helyezhetjük. A zsákokat ingyenesen elszállítják a járda szélérõl. Ennél jobb megoldás azonban a komposztálás. A kész komposzt talajba forgatásával biztosítjuk a talaj, így a benne élõ növények számára a szerves tápanyagok utánpótlását, elkerülve a mûtrágya használatát.
Kertes házaknál ma talán már nem ritkaság a kert megfelelõ részében kialakított komposztáló, amelyben a háztartásban keletkezett szerves hulladékokat (sok egyéb mellett a lenyírt füvet, a gyümölcs- és zöldséghéjat) gyûjtik. Ekkor elegendõ beforgatni az avart a már meglévõ komposzthalomba.
Kialakíthatunk kifejezetten csak a lomb gyûjtésére szolgáló úgynevezett komposzthálót is. Elõnye, hogy nem kell rendszeresen átforgatni a komposztot, csak jól be kell locsolni a lomb belehelyezése után. Kapható magyar gyártású, kész komposztáló is, ám a háló házilag is egyszerûen összeállítható: néhány cölöp és a barkácsboltokban beszerezhetõ drótháló kell csak hozzá, igazodva a levelek mennyiségéhez.
Fontos megjegyezni, hogy mindenféle levél komposztálható, nyugodtan összekeverhetjük õket, figyelembe véve eltérõ lebomlási idejüket. Hosszabb idõ (két év) alatt ugyan, de még a dió és a vadgesztenye levelében található növekedésgátló anyag, a csersav is lebomlik a komposztálás során, így ezeket a leveleket is érdemes gyûjteni. Szintén körültekintõen kell bánni a viaszbevonatú levelekkel; csak kis mennyiségben keverjük a többi levél közé vagy külön komposztáljuk õket! Beteg, fertõzött növényi részeket ne keverjünk a halomba!
Ha betartjuk a komposztálás néhány alapvetõ szabályát, akkor biztosan sikerrel járunk, kímélve egészségünket és környezetünket. A komposztálás eljárásáról, kivitelezésérõl további hasznos információk olvashatók a http://www.komposztalj. hu/ oldalon.
– JCsCs –