Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 39
- Égetõ kérdés: mi legyen az õszi avarral?
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Égetõ kérdés: mi legyen az õszi avarral?
Hangulatos õszi sétánkat többnyire egy dolog rontja el: az utak mentén gomolyogva
felszálló, orrfacsaró füst. Az avarégetés amellett, hogy kellemetlen
órákat okozhat a szomszédoknak, a természet védelme szempontjából
sem ideális megoldás. Mi tehetünk tehát?
Elõször is érdemes megvizsgálnunk,
miért is hasznos az avar egy természetes
élõhelyen. Télen a lehullott levelekbõl
álló takaróréteg a természetben fontos
szerepet betöltõ apró élõ szervezetek
(egysejtûek, gombák) számára nyújt
védelmet, és gilisztáknak, rovaroknak,
csigáknak, apróbb hüllõknek is búvóhelyül
szolgál. Sõt a hideg beköszöntével
egyes madarak is benne kutatnak
táplálék után.
A természet mintájára kertünk egyes
részein – például a fás, bokros részek
alatt vagy az ágyásokban – nyugodtan
ott hagyhatjuk a lehullott lombot,
amely tavaszra szép lassan lebomlik. (A
megmaradt halmocskákat a párolgás,
gyomosodás megakadályozása céljából
esetleg használhatjuk talajtakarásra is.)
Ügyeljünk rá, hogy a lombréteg egyenletes
eloszlású legyen, és ne legyen túl
vastag.
Az avar tehát hasznos tényezõ a kertünkben
is végbemenõ természetes körforgásban.
Egyes gazdák azt javasolják,
hogy a lehullott lombot közvetlenül
forgassuk be a talajba, így a korhadó levelek
tavasszal humuszként gazdagítják
a földet.
Ha kertünkben nincs lehetõség az
összes lehullott lomb talajtakaróként
történõ felhasználására, akkor az önkormányzatoknál
beszerezhetõ (megvehetõ),
kifejezetten zöldhulladék gyûjtésére
szolgáló zsákokba helyezhetjük. A zsákokat
ingyenesen elszállítják a járda szélérõl.
Ennél jobb megoldás azonban a
komposztálás. A kész komposzt talajba
forgatásával biztosítjuk a talaj, így a benne
élõ növények számára a szerves tápanyagok
utánpótlását, elkerülve a mûtrágya
használatát.
Kertes házaknál ma talán már nem
ritkaság a kert megfelelõ részében kialakított
komposztáló, amelyben a háztartásban
keletkezett szerves hulladékokat
(sok egyéb mellett a lenyírt füvet, a gyümölcs-
és zöldséghéjat) gyûjtik. Ekkor
elegendõ beforgatni az avart a már meglévõ
komposzthalomba.
Kialakíthatunk kifejezetten csak a
lomb gyûjtésére szolgáló úgynevezett
komposzthálót is. Elõnye, hogy nem
kell rendszeresen átforgatni a komposztot,
csak jól be kell locsolni a lomb belehelyezése
után. Kapható magyar gyártású,
kész komposztáló is, ám a háló házilag
is egyszerûen összeállítható: néhány
cölöp és a barkácsboltokban beszerezhetõ
drótháló kell csak hozzá, igazodva
a levelek mennyiségéhez.
Fontos megjegyezni, hogy mindenféle
levél komposztálható, nyugodtan
összekeverhetjük õket, figyelembe véve
eltérõ lebomlási idejüket. Hosszabb
idõ (két év) alatt ugyan, de még a dió és
a vadgesztenye levelében található növekedésgátló
anyag, a csersav is lebomlik
a komposztálás során, így ezeket a
leveleket is érdemes gyûjteni. Szintén
körültekintõen kell bánni a viaszbevonatú
levelekkel; csak kis mennyiségben
keverjük a többi levél közé vagy külön
komposztáljuk õket! Beteg, fertõzött
növényi részeket ne keverjünk a halomba!
Ha betartjuk a komposztálás néhány
alapvetõ szabályát, akkor biztosan sikerrel
járunk, kímélve egészségünket és környezetünket.
A komposztálás eljárásáról,
kivitelezésérõl további hasznos információk
olvashatók a http://www.komposztalj.
hu/ oldalon.
– JCsCs –
::Nyomtatható változat::
|