Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 41 - 72 óra – kompromisszum nélkül

e-világ

72 óra – kompromisszum nélkül

Idén immár harmadik alkalommal rendezik meg október 24. és 26. között az Ökumenikus Ifjúsági Iroda (ÖKI) szervezésében a 72 óra – kompromisszum nélkül elnevezésû programot. A tavaly óta országos rendezvény elsõsorban a 14–30 éves korosztályt célozza meg, de várnak minden fiatalt, aki szeretne részt venni egy jó hangulatú hétvégén, amelyen igazi kihívásnak tehet eleget. A részletekrõl az országos koordinátort, Jakab Ritát kérdeztük.

– Honnan indult a kezdeményezés, és mi a legfõbb célja? Hogyan kapcsolódik az ÖKI munkájához?

– A program célja – ahogy az elnevezés is utal rá – hetvenkét órányi önkéntes munka, kompromisszum nélkül. Vagyis a feladatra vállalkozóknak készen kell állniuk a segítségnyújtásra anélkül, hogy elõre pontosan tudni lehetne, mi lesz a feladat.

Az alapötlet Ausztriából jött, ahol 2004 óta immár harmadik alkalommal rendezik meg ezt a nagyszabású – ott katolikus szervezésû – ifjúsági akciót. Úgy éreztük, hogy a mai fiataloknak már nem annyira a nagy tömegeket egybehívó ifjúsági találkozókra van szükségük, hanem az összefogás, a másokért tenni tudás élményének megtapasztalására, amely ugyanúgy izgalmas lehet. Mivel az iroda a három történelmi keresztény egyház közös ifjúsági munkáját koordinálja, és a hazai ökumenikus ifjúsági munka elég intenzív, kézenfekvõ volt, hogy a programot is ennek szellemében szervezzük. Nagy örömünkre mindhárom egyház támogatta a kezdeményezést.

– Hogyan telik ez a három nap?

– A fiatalok országszerte hetvenkét órán keresztül teljesítenek közhasznú, karitatív, ökológiai vagy fejlesztési feladatokat, mint például ételosztás, kulturális programok szervezése idõsek, fogyatékkal élõk számára, erdõtakarítás, játszóterek felújítása. A tennivalókat partnereink – többek között a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász, a Mevisz, önkormányzatok, cserkészcsapatok – hirdetik meg, és esetleg saját ötletet is hozhatnak a jelentkezõk. A konkrét feladat a csoport számára csak a helyszínen derül ki. A feladattól és a helyszíntõl függõen a szervezõk ellátást és szállást nyújtanak a jelentkezõk számára. A munka után esténként áhítat, közös játék, filmnézés teheti teljessé a napot.

– Mit kell tennie annak, aki szeretne csatlakozni?

– A legjobb, ha összeáll pár barát, és alakul egy 5–25 fõs csoport. Közülük egy kapcsolattartónak regisztrálnia kell a honlapon: www.72ora.hu. Ezután lehet keresgélni a meghirdetett programok között, jelentkezni pedig csak a sikeresen regisztrált csoportvezetõk tudnak. A jelentkezést minden megyében helyi koordinátorok fogadják, akik az adott városban, illetve megyében segítik a csoportok és a projektek egymásra találását. A további teendõkrõl a helyi koordinátor tájékoztatja a jelentkezõket.

– Az elmúlt év tapasztalata alapján mire számítanak az idén?

– 2007 márciusában összesen több mint ezer fiatal százhat projektet valósított meg. Idén szeretnénk háromezer fiatalt megmozgatni, kétszáztízezer munkaórát teljesítve. Ehhez természetesen szükséges a helyi közösségek ösztönzése. Reméljük, idén több evangélikus fiatalhoz eljut a kezdeményezés híre, a helyi koordinátorok között is van evangélikus fiatal, aki segíti a munkát.

Az idei rendezvény különlegessége, hogy az osztrák Katolische Jugend Österreich szervezet ugyanilyen projektjével egy idõben, vele együttmûködve zajlik majd, ezzel is hangsúlyozva a testvériséget és a szolidaritást, amelyek az Európai Unió alapértékei is.

– Ma, amikor leginkább az egyéni teljesítmény alapján ítélik meg az embert, Ön szerint az összefogás és a másokon való segítés megtapasztalása mennyire fontos a fiatalok számára?

– Az ember általában akkor szokta észrevenni, hogy mennyire szüksége van másokra, ha bajba kerül. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindannyian érezzük, és újra meg újra átéljük, hogy igazából csak úgy tudunk eredményt elérni, ha nem felejtjük el, hogy egy nagyobb egész részei vagyunk. Mindannyiunk munkája, szeretete kell ahhoz, hogy elõbbre jussunk. Azt hiszem, erre a tudatosságra van ma szüksége a társadalomnak akár a szociális munka, akár a környezetvédelem területén.

JCsCs