Egyházunk egy-két hete

A cigánymissziói szolgálat időnként meghökkentő és elgondolkodtató helyzeteket is produkál. Bizonyíték erre Orián Géza szociális munkás esete, aki a helyi önkormányzat és a református egyház megbízásából végez cigánymissziót Ferencvárosban, az Illatos út környéki „Dzsumbujban”.

Még szolgálatának első időszakában ismerkedett meg egy cigány családdal. Amikor megtudták, hogy melyik egyházat képviseli, kijelentették: bizony ők maguk is reformátusok, csak sajnos gyermeküket eddig – érthetetlen okból – elfelejtették megkereszteltetni.

Hamarosan erre is sor került. Az istentisztelet előtt a népes család tagjai ott sertepertéltek Orián Géza körül, előzékenyen lesegítették róla a kabátját, ám ezalatt kiemelték a zsebéből a lakáskulcsát. A keresztelés végén felsegítették rá a kabátot, a zsebbe pedig időközben már visszakerült a kulcs.

Orián Géza hazatért; földbe gyökerezett a lába, és elkerekedett a szeme, amikor észrevette, hogy a keresztelés alatt – az ellopott kulcs segítségével – a lakását kirabolták. De mivel hivatalos volt a keresztelési ebédre, akkor nem nagyon tudott a rablással foglalkozni.

Amikor a család asztalhoz invitálta őt, furcsa érzése támadt. Valami itt nincs rendjén. Valami olyan ismerősnek tűnt a számára.

Először nem tudta megfogalmazni, mi az, de amikor az első kanál levest a szájába vette, rádöbbent: a saját, ellopott étkészletéhez tartozó tányérból kanalazza az ételt.

Az első döbbenet elmúltával természetesen szóvá tette sérelmét, és megpróbálta visszakövetelni az étkészletet, de a család egyik rokona halálosan megfenyegette. Ezek után Orián Géza jobbnak látta tovább nem firtatni étkészletének a sorsát, de – mint arról Balatonszárszón bizonyságot tett – missziós szolgálatát máig nem adta fel.