Élő víz

A királyok Királyáé és az uraknak Uráé egyedül a halhatatlanság, övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. (1Tim 6,15–16)

Szentháromság ünnepe után a 23. héten az Útmutató heti és reggeli igéi az Úr Isten dicsõségét hirdetik. „Téged magasztal, Uram, a föld minden királya, amikor meghallják beszédedet.” (Zsolt 138,4; LK) Biblia-vasárnap valljuk meg: „Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívõnek üdvösségére!” (Róm 1,16; LK) A keresztények itt, e földön két világ polgáraiként élnek, de soha nem felejthetik el, hol van az állandó, az „öröklakásuk”! „Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítõül…” (Fil 3,20) De addig ezen ideiglenes lakhelyükön is elhívatásukhoz méltóan engedelmeskednek Uruk szavának: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” (Mt 22,21) Az adópénz hordozza kibocsátója képmását; rajtunk látszik-e istenképûségünk? Az Atya gyermekeiként engedelmeskedünk minden emberi rendnek, de „mindennél jobban kell Istent félnünk, szeretnünk, benne bíznunk” (Kis káté)! „Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.” (1Pt 2,17) Jaj a bálványok minden imádójának! „De a föld tele lesz az Úr dicsõségének ismeretével…” (Hab 2,14a) „De ha nem hisztek, nem maradtok meg!” (Ézs 7,9b) Örök érvényû Pál figyelmeztetése: „Azért senki ne dicsekedjék emberekkel, mert minden a tietek…” „Ti viszont a Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.” (1Kor 3,21.23) Reformáció ünnepének négyszázkilencvenegy éve ez az üzenete: „Más alapot senki sem vethet a meglevõn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11) „Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívõnek.” (Róm 3,22) „A fundamentum maradjon megingathatatlan. Hogy a hit engesztel ki Istennel, és igazít meg minden emberi cselekedet vagy érdem nélkül.” (Luther) „Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétõl függetlenül.” (Róm 3,28) „A Seregeknek Ura velünk van, Jákób Istene erõs várunk.” (GyLK 707) A reformáció tanítása szerint egyedül Krisztusért, kegyelembõl, hit által nyerünk üdvösséget. Jézus Hegyi beszédében nyolcszoros üdvígéretet találunk. Már most boldogok Isten országának a polgárai, ígéri követõinek az Úr, „ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket… Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bõséges a mennyekben…” (Mt 5,11.12) Az Úr napját várva Péter írja: „…saját biztos meggyõzõdéseteket el ne veszítsétek. Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítõ Jézus Krisztusunk ismeretében.” (2Pt 3,17–18) Halottainkra emlékezve, a temetõkapun olvasva: „Feltámadunk!” Krisztus igéje zengjen szívünkben: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él…” (Jn 11,25) S énekeljük: „Az ige kõszálként megáll (…), / Velünk az Úr táborba száll, / Szentlelkét ránk bocsátja. (…) / Mienk a menny örökre!” (EÉ 254,4) Ámen.

Garai András