Napról napra

Új nap – új kegyelem
Vasárnap Az Úr így szólt Izsákhoz: A te utódaidnak adom mindezeket az országokat, és a te utódod által nyernek áldást a föld összes népei. 1Móz 26,4b (Róm 15,8; Mt 22,15–22; Fil 3,17–21; Zsolt 53) A reformáció hetébe lépünk. Abba a ... >>

Élő víz

Pál levele Tituszhoz – engedelmesség
Ahogyan Pál szolgálata a vége felé közeledett, egyre fontosabbá vált számára, hogy megfelelõ utódokról gondoskodjék, akiket az általa alapított gyülekezetek élére állíthat. Fiatal munkatársát, Tituszt például egyfajta „püspökként” Kréta szigetén hagyta. >>

HETI ÚTRAVALÓ
A királyok Királyáé és az uraknak Uráé egyedül a halhatatlanság, övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. (1Tim 6,15–16) >>

Egyházunk egy-két hete

Összefogás közös célokért
Az egyházközségek és a települési önkormányzatok közötti kapcsolaterõsítés és szorosabb együttmûködés szándékával új kezdeményezés jött létre a Déli Egyházkerületben: a kerület elnöksége találkozóra hívta meg a kerület területérõl azoknak a városoknak és falvaknak a polgármestereit, ahol evangélikus gyülekezet is jelen van, és részt vesz a helység életében. A meghívást elfogadó településvezetõket október 17-én fogadta Gáncs Péter püspök és Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes Budapesten, a Déli Egyházkerület püspöki hivatalának tanácstermében. >>

Lelkésziktatás Dombóváron
A pénteki országos esõ után verõfényes délutánon gyülekeztek vendégek és résztvevõk október 18-án, szombaton a dombóvári evangélikus templomban, ahol Szabó Vilmos Béla esperes beiktatta Szücs Esztert a Dombóvár– Kaposszekcsõ–Csikóstõttõs Társult Evangélikus Egyházközség parókus lelkészi állásába. Az ünnepi liturgiában Aradi András bonyhádi (volt dombóvári) lelkész mellett természetesen közremûködött Szabó Szilárd, az egyházközség másik lelkésze – Szücs Eszter férje – is. >>

Párban – Érden – szolgálatban
Sok helyrõl sokan érkeztek a testvérek múlt vasárnap Érdre, hogy tanúi legyenek Labossa Péter beiktatásának, valamint beosztott lelkészi státusba kiküldött felesége, Labossáné Kõvágó Anita megáldásának. >>

Szolgáló szeretet
A diakóniának, vagyis a szeretetszolgálatnak ezer szállal kell kötõdnie a helyi közösségek életéhez. Egyebek mellett erre hívták fel az országos, illetve gyülekezeti fenntartású intézmények vezetõinek és lelkészeinek figyelmét az október 13–15. között megrendezett balatonszárszói konferencián. Egyházunk diakóniai osztályának meghívására a hét elsõ napjaiban mintegy nyolcvanan töltötték meg az Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthont. >>

Keresztutak

Kommunikáció mint stratégia
Lapunkban már többször beszámoltunk a KALME-nak – vagyis az Európában kisebbségben élõ evangélikus egyházak kommunikációs bizottságának – a konferenciáiról, küldöttgyûléseirõl. >>

Tizenötödik protestáns kulturális est
A lapunk kivételes, vasárnap (október 19.) esti nyomdába küldése elõtti percekben ért véget az Uránia Nemzeti Filmszínházban a tizenötödik protestáns kulturális est. >>

Föld és ég
Az Evangélikus Élet is képviseltette magát múlt héten Sopronban... >>

Evangélikusok

A kecske is, meg a káposzta is…
Erdélyben az 1568. évi tordai országgyûlés szentesítette a meglévõ három (római katolikus, evangélikus és református), valamint a melléjük fölzárkózó negyedik, az unitárius vallásfelekezet törvényes keretek közötti mûködését, és vetette meg a felekezeti szellemiségû iskolai nevelés alapját; a felekezeti oktatási intézmények – mint minden egyházban – itt is az egyházi szolgálatra való fölkészítést végezték. >>

Gregersen-Labossa György a Johannita Lovagrend új káplánja
Ismét evangélikus a magyarországi johanniták lelki vezetõje. A kilencszáz éves múltra visszatekintõ Johannita Lovagrend Magyar Tagozatának új káplánja Gregersen-Labossa György szombathelyi lelkész. Az idén augusztusban kinevezett káplánt új megbízatásáról kérdeztük. >>

Szemléletszilárdítás
„A Kapu programmal már korábban is foglalkoztam, de az evangélikus egyházzal közelebbrõl idén áprilistól »ismerkedtem meg«, miután eldõlt, hogy ebben az egyház szintén részt kíván, illetve tud venni. Az önkéntes segítõszolgálat erõsítését célzó programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól elnyert támogatásból sikerült elindítani, és engem bíztak meg a koordinálásával. Félállásban végeztem az adminisztrációs feladatokat, amikor azonban megüresedett az osztályvezetõi pozíció, lehetõségem nyílt errõl a szintrõl folytatni a munkát” – mondja mintegy bemutatkozásként Buda Annamária, aki szeptember óta vezeti az Országos Iroda Diakóniai Osztályát. Eddigi életútjáról, új munkakörében szerzett benyomásairól, illetve terveirõl a Balatonszárszón tartott diakóniai konferencia végeztével faggattuk. >>

Bemutatkozik a Kiskõrösi Evangélikus Egyházközség
A város és a gyülekezet születésének napja: 1718. május 19. Ezen a napon írták alá azt a megállapodást a birtokos Wattay család képviselõi a letelepedni szándékozó felvidéki szlovák evangélikus családokkal, amelynek eredményeként újra benépesült a törökdúlás alatt elpusztult település. A mai utódok számára példaértékû lehet, ahogy a város- és a gyülekezetalapítók a lakóházak felépítésével egy idõben templomot és iskolát is emeltek. Ez a templom 1730-ban a vallási türelmetlenség áldozata lett, a kalocsai érsek katonái felgyújtották és lerombolták. >>

In memoriam dr. Manninger Jenõ
Dr. Manninger Jenõ Európa-szerte ismert orvosprofesszor, a kéz- és csípõsebészet hazai megalapítója volt. Munkásságáért Batthyány-Strattmann- és Semmelweisdíjjal tüntették ki. Nevet szerzett az orvostudománynak és magyar hazánknak. >>

Zsoltárünnep Rákoscsabán
A Biblia évében rendszeresek a hírek bibliafelolvasó maratonokról. Nem vitatom ezeknek a jelentõségét úgynevezett PR-szempontból: felhívhatják a figyelmet a Biblia gyakran elfeledett értékeire. Ami azonban az elmúlt három évben a rákoscsabai gyülekezetben történt, jóval több, mint látványos kampányakció. >>

e-világ

A Teremtõ adósai vagyunk
Néhány hete hangzott el egy beszélgetés a rádióban arról, hogy az idén szeptember 23-a az ökológiai adósság napja. Vagyis ebben az évben ezen a napon értük el a Föld eltartóképességének a határát, éltük föl a bolygónk természeti erõforrásai által egy év alatt megtermelhetõ javakat; ezután év végéig már a Föld „tõkéjét” fogyasztjuk… >>

„Polip” kellõen tálalva
Ma még csak tükör által, homályosan látunk. Ami egyszerû MDF-belharcnak indult, mára a magyar politikai élet rákfenéjévé nõtte ki magát. Illegális lehallgatások az egyik, törvénytelenül mûködõ Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a másik oldalon. Csak kapkodjuk a fejünket az egymásra mutogatás és sárdobálás közepette. Konfliktus akad bõven, de nem látjuk megnyugtató lezárását a drámának. A szokásos botrányforgatókönyv sajnos rendre mellõzi a válaszok világos tálalását, helyette inkább újabb botránycsomaggal tereli el a figyelmet, hisz a kellõen magasra felkapaszkodottak közül hiába várjuk, hogy bárki is leessen, és megüsse a bokáját. Pedig kérdés akad bõven, még ha a válaszokat nem ismerjük is. >>

Polgármesterek a kis iskolákért
Sárszentlõrincben érintett partnert és a faluban méltó helyszínt talált dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke a Polgármesterek a kis iskolákért címet viselõ országos tanácskozásnak, hiszen ebben a nagy múltú evangélikus községben mûködött hetven éven át az a neves algimnázium, amelyben Petõfi is tanult. Ennek a településnek az iskolájába járt Balassa János európai hírû sebész, Lázár Ervin író és még sok száz diák a történelem folyamán. >>

Keresztény szemmel

Felindultunk
Profi módon megkomponált óriásplakátok tûntek fel az utak mentén. Az egyiken hattyú húz a magasba, a másikon rúdugrónõ készül leküzdeni a magasságot. A harmadikon íját feszítõ férfit látunk, a negyediken meg egy pár bakancsos lábat a meredély szélén. >>

„Érted, amit olvasol?”
Az EvÉlet október 12-i számában bocsátottuk vitára – azonos címmel – Herényi István írását, arra kérve olvasóinkat, hogy szóljanak hozzá a bibliatanulmányozás hogyanjával kapcsolatban felvetett gondolatokhoz, az izgalmas szerzõi „különvéleményhez”. Eddig két reflexió érkezett; az egyiket alább, a másikat az átellenben lévõ hasábokon közöljük Biblia-vasárnapi lapszámunkban. – A szerk. >>

„Érted, amit olvasol?”
Érdeklõdve olvastam Herényi István „Érted, amit olvasol?” címû írását. A cikk elsõ harmadához nincs mit hozzátennem. Teljes mértékben egyetértek a leírtakkal. Az igeolvasás gyakorlatával kapcsolatosan azonban tennék néhány megjegyzést. >>

A Schmalkaldeni cikkek mai üzenete
1893. október 23-án Arnóton született Túróczy Zoltán, akit – egyházunkban eddig egyedülálló módon – háromszor választottak meg püspökké, s iktattak be hivatalába. Ötven éve, 1958. október 30-án este hangzott el Gyõrött A reformáció írott alapjai – A Schmalkaldeni cikkek címû elõadása. Az alábbiakban a néhai püspökre való emlékezésként az elõadás negyedik részének – amely a lutheri irat mai üzenetérõl szól – írott változatát közöljük. >>

A hét témája

Csoda az üszkös romhalmaz alatt
Tizenegy évvel ezelõtt, december 4-én Miskolcon szörnyen indult a nap: hajnali három óra körül a református deszkatemplom környékén lakók arra riadtak, hogy ég a templom. Egy elborult elméjû férfi a nyugati oldalfalnál több liter hígítót és benzint öntött ki és gyújtott meg – percek alatt lángba borult a barnára pácolt gerendákból és deszkából épült, zsindelytetõs istenháza. >>

Milyen a jó Szentírás-fordítás?
Az idei esztendõ, a Biblia éve után sem marad kihívás nélkül a Magyar Bibliatársulat Alapítvány. 2010- ben szeretné megjelentetni a protestáns új fordítású Biblia új, revideált kiadását. Az elõkészületekrõl, illetve általában a bibliafordításról Pecsuk Ottót, a szervezet fõtitkárát kérdeztük. >>

A Bibliatársulatról
A Magyar Bibliatanácsot 1949-ben alapította meg a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, adventista és ortodox egyház. A Brit és Külföldi Bibliatársulattól kapta meg és vette át a magyar nyelvû Biblia kiadói és terjesztõi munkáját. Növekvõ feladataik anyagi támogatására hozták létre a Magyar Bibliatanács tagegyházai 1991. november 15-én tartott közgyûlésükön a Magyar Bibliatársulat Alapítványt. >>

A magyar nyelvû Biblia bölcsõjénél
Észak-Magyarországon, a Hernád völgyében fekszik a kis, ezer fõt számláló település, Vizsoly. Az Árpád- kori eredetû falu nevét a reformáció korának talán legjelentõsebb magyarországi szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye, az elsõ magyar nyelvû teljes Biblia kinyomtatása tette híressé. A község 12. századból származó református templomának is féltve õrzött kincse a Károli Gáspár fordította Szentírás egyik eredeti példánya. Egy napsütéses októberi délutánon Sipos-Vizaknai Gergellyel, a gyülekezet egyik lelkipásztorával beszélgettünk. >>

Károlyi Gáspár
1563: Károlyi Gáspár – más írásmóddal Károli – (eredeti nevén Radics vagy Radicsics Gáspár) wittenbergi és svájci tanulmányok után elfogadta a gönci gyülekezet meghívását. >>

Részletek Károli Gáspárnak a kiadáshoz írt elöljáró beszédébõl
„Azholott valami nehézség volt az betûben vagy egy igében, vagy egy egész szentenciában, azt megmagyaráztam, hogy minden tartozás nélkül mehetne el az olvasó az olvasásban. Az fordításban éltönk, az mennyére lehetett, tiszta igaz magyar szóval, idegen szólásnak módját nem követtük, sõt inkább azmi darabosnak tetszett, vagy az zsidó, vagy az deák szólásnak módjában, annak is kimondásában az magyar nyelvnek szólásának módját követtük.” >>

Õrzi titkát a könyv
Elõször egyszerûnek tûnt minden: kezemben tartok egy családi Bibliát, amelyet nem a család, hanem a család régi lelkigondozója, Solymár Gábor helyi evangélikus lelkész õriz, mert rábízták, s mert csodás története van. >>

Oltvány olajfába
A kánon szó mértéket, mércét jelöl; eredetileg mérõnádat, zsinórmértéket értettek rajta. A hatvanhat ó- és újszövetségi könyv gyûjteménye közel ezer esztendõ alatt született meg. >>

Kultúrkörök

Szokolay Sándor ’56-ról
Sopron és Budapest között utazik. Rádió, televízió várja vallomását a zenérõl, közben elugrik vidékre, hogy szépséggel és reménnyel ajándékozza meg az embereket. Hihetetlen a vitalitása és a fiatalossága, pedig nem olyan régen ünnepeltük hetvenötödik születésnapját. A Kodály Zoltánnak, Bárdos Lajosnak, Ádám Jenõnek, a magyar zene õrlelkeinek eltûnte utáni generáció egyik fénylõ csillaga Szokolay Sándor. Nyílt és igazságszeretõ ember. Árad belõle a barátságos szó, a jókedv, és ez az üdítõ szellemiség átragad másokra is. Törékeny termettel, erõt megpróbáló betegségek, gáncsok ellenére is fáradhatatlanul építi gazdag életmûvét. >>

Gyászóda az 1956-os forradalomról
– 1956 életem döntõ élménye – kezdi emlékezését a zeneszerzõ. – Ma is ez határozza meg gondolkodásomat. 1956- ban huszonöt éves voltam. A rádióban dolgoztam mint zenei szerkesztõ, ott ért a forradalom kitörése és a tüntetés. Kimentem, és pillanatok alatt váratlan dolgok értek. Ahogy késõbb senki se érezte, hogy a Ceausescu-rendszernek vége lesz, senki se hitte, hogy az intervenció öröknek tûnõ hatalma szétesik… Ugyanilyen volt 1956, csak egy keményebb szorításból akart a nemzet megszabadulni. Vége lett hirtelen a rabságnak, az ötvenes évek nem szûnõ zsarnokságának – ha rövid idõre is. De nem volt hiába!… >>

A vasárnap igéje

A Biblia középpontja felé
Sokan és sokat utazunk ebben a mobil világban. Utazásaink célját általában tudjuk. Ki iskolába, ki munkahelyre utazik nap mint nap. Esetleg alkalomadtán nyaralni, pihenni. Megyünk busszal, vonattal, autóval, repülõvel, kerékpárral, gyalog. De vajon mit kezdünk utainkon magunkkal? Mire használjuk ezeket az idõveszteségnek tartott óráinkat? El szoktunk-e gondolkodni azon, hogy a sok zötyögõs félóra nemcsak elfáraszthat, hanem alkalmas idõ is lehet számunkra arra, hogy keressük az Utat? >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Teremtõ, megváltó és megszentelõ Istenünk! Hálát adunk színed elõtt, hogy újra összegyûjtöttél minket szent házadban, hogy nevedet dicsérjük, és igédre figyeljünk, neked énekeljünk. Kérünk, hallgasd meg imádságunkat! >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
Hat hete indult hétrészes sorozatunkban Jézus példázataihoz kapcsolódó keresztrejtvényeket oldhattok meg. A megfejtéseket egyben, összegyûjtve küldjétek el szerkesztõségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztõsége, 1085 Budapest, Üllõi út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. >>

ÉnekKincsTár

Dicséret, tisztesség legyen, kegyelem Atyja, néked!
Régóta hagyomány egyházunkban, hogy a reformáció ünnepét megelõzõ vasárnapon a Biblia-vasárnapot ünnepeljük. Érdemes is ragaszkodnunk ehhez a tradícióhoz, hiszen a reformáció egyik legfontosabb eszméjét hordozza: a Szentírás mindennapos forgatásának fontosságát. Idén a Biblia-vasárnap a Szentháromság ünnepe utáni huszonharmadik vasárnapra esik, így két különbözõ perikóparend áll elõttünk. >>