Kultúrkörök

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői

Különleges rendezvény keretében tisztelegtek a Szentírás (mint Isten kinyilatkoztatása) és bolygónk (mint az õ alkotása) elõtt október derekán Sopronban. A Prohászka Ottokár 1902-ben megjelent mûvének címét viselõ Föld és Ég konferencia elõadói azt igyekeztek hangsúlyozni, hogy – minden ellenkezõ állítással szemben – teológia és geológia között nem ég és föld a különbség.

Az október 16. és 18. között a soproni Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban zajlott program apropóját az adta, hogy 2008 nemcsak a Biblia éve – legalábbis hazánkban –, hanem a Föld bolygó nemzetközi éve is.

A szimpóziumot Vladár Gábor soproni református lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora és Szarka László geofizikus, a Föld-év Magyar Nemzeti Bizottságának titkára kezdeményezte. Elképzelésük találkozott az – idén megalakulásának százhatvanadik évfordulóját ünneplõ – Magyarhoni Földtani Társulat fõtitkárának, Unger Zoltánnak a hasonló jellegû tervével. A programot végül közösen, több más tudományos és közéleti intézménnyel együttmûködve, Sopron városának támogatásával rendezték meg. A védnöki tisztet Erdõ Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta.

Magáról a nemzetközi évrõl Brezsnyánszky Károly geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott igazgatója, a Föld-év Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke tartott elõadást A Föld éve – Gyógyír az emberiség bajaira? címmel.

A Szentírás nem természettudományi tankönyv

Prohászka Ottokár a múlt század legelején szabályos egyházi jóváhagyással (!) jelentette meg Föld és Ég címû négyszázötven oldalas mûvét. A Kutatások a geologia és theologia érintkezõ pontjai körül alcímû kötetben a százötven esztendõvel ezelõtt született teológiai tanár, székesfehérvári megyés püspök természettudományos felkészültséggel vizsgálta az evolúcióelméletet, és megállapította, hogy nem összeegyeztethetetlen a keresztény világképpel.

A soproni konferencián Dudich Endre geológus A Földön álló és az Égbe nyúló létra címû elõadásában Prohászka néhány tézisét foglalta össze a jelenlévõknek. A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) nyugalmazott tudományos igazgatóhelyettese kiemelte például a teológus, püspök azon gondolatát, hogy „ha akadnak is megegyezések a Szentírás és a tudomány között, ezek nem hatalmaznak föl arra, hogy a Szentírásból tanuljunk természettudományt”. Meg kell különböztetni egymástól a Biblia természettudományos, illetve vallási és erkölcsi vonatkozású tartalmait, és a teológiának ez utóbbiakkal – a könyvek könyvében található metafizikai igazságokkal – kell foglalkoznia.

A hogyan és a miért

Tudomány és vallás illetékességi területét, egymáshoz való viszonyát más elõadók is vizsgálták – például Korzenszky Richárd tihanyi perjel és Bolberitz Pál teológus, filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetõ professzora –, valamint szó esett e kérdésrõl a konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésben is. Az elhangzottakból kitûnt, hogy már csak azért sincs kibékíthetetlen ellentét a tudomány és a vallás között, mert elõbbi a természeti folyamatok hogyanját kutatja, utóbbi pedig a végsõ miértre ad választ. A hit általi megismerés pedig – még akkor is, ha a teljességben való megismerés lehetetlen (lásd 1Kor 13,9) – kitágítja (nem pedig leszûkíti) az ismereteket.

A disputában Dudich Endre, Bolberitz Pál, Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspökhelyettese, Szarka László, B. Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, Náray-Szabó Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának igazgatója és Brezsnyánszky Károly vett részt Juhász Juditnak, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató- helyettesének (képünkön balról jobbra) vezetésével. Egyetértéssel állapították meg – többek között –, hogy szükség van a tudomány és a vallás közötti békés párbeszéd megmutatására, és hogy megszólalásaik során fontos a közérthetõségre való törekvés.

Bolygónk bibliai nézõpontból

A mindenki számára nyitott, ingyenesen látogatható konferencia alatt csütörtök és péntek este, valamint szombat délelõtt tizenöt-tizenöt perces elõadásokat hallgathattak meg az érdeklõdõk a hit- és a természettudomány, elsõsorban a földtudomány területérõl. A tisztán teológiai elõadások között – a már korábban említetteken kívül – például Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetõ professzora az újszövetségi kánon kialakulásáról, Vladár Gábor pedig a Jelenések könyve „új ég és új föld” motívumának értelmezésérõl szólt.

A földtudományi elõadások különlegességét (vagy talán pontosabb volna úgy fogalmazni, hogy a földtudományokkal foglalkozók elõadásainak különlegességét) az adta – azonkívül, hogy valamennyi nélkülözte a szakzsargont –, hogy szinte kivétel nélkül mindegyiknek volt bibliai aspektusa is, így egyszerre szólt a Földrõl és az Égrõl. Viczián István geológus, a MÁFI nyugalmazott tudományos fõmunkatársa például a földtudományok alapelvének számító aktualizmus elvének – röviden: a jelen kulcs a múlt megértéséhez – a Prédikátor könyvében való megfogalmazását választotta elõadása témájául. Nagy Mihály kémia–fizika szakos tanár, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának nyugalmazott igazgatója a só ásványi tulajdonságainak ismertetésével magyarázta Jézusnak azt a metaforáját, hogy „Ti vagytok a föld sója…” (Mt 5,13) Vitális György aranyokleveles geológus pedig ószövetségi igehelyek – többek között az özönvízrõl, Sodoma és Gomora pusztulásáról, valamint Mózesnek a pusztai vándorlás során történt vízfakasztásairól tudósító bibliai szakaszok – földtudományi kapcsolatait vizsgálta.

A Biblia egyébként „kézzel foghatóan” – látható-hallható módon – is jelen volt a konferencián, hiszen a program részeként Vladár Gábor bibliatörténeti kiállítást szervezett, a Szentírás üzenete pedig az elõadásblokkokat lezáró rövid áhítatok során – és az Úrtól tanult imádság közös elmondásakor – is „elõkerült”.

Vitális Judit