Egyházunk egy-két hete

FOTÓ: NAGY BENCE

Reformáció ünnepéhez közeledve talán vannak, akik olvasták, vagy legalább belelapoztak Eric W. Gritsch Isten udvari bolondja címû könyvébe, melyet magyar fordításban 2006-ban jelentetett meg a Luther Kiadó. Fordítójával, dr. Böröcz Enikõ lelkésszel, az Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársával beszélgettünk.

– Hogy rögtön egy személyes kérdéssel kezdjem: tudom, hogy doktori disszertációjában Ordass Lajossal foglalkozott, ezért nem meglepõ, hogy a könyv elején lévõ ajánlás az õ emlékének szól. Mégis megmagyarázná az olvasóknak is, hogy miért éppen egy Lutherkönyv fordítását ajánlotta Ordass emlékének?

– Három okból. Az elsõ, hogy sokat beszélünk Ordassról, de kevesebb szó esik arról, hogy szolgálatát biblikus, reformátori, hitvalló felfogásban végezte. A második az, hogy 2006-ban – a könyv magyarországi megjelenésének évében – emlékeztünk második aktív püspökségének ötvenedik évfordulójára. A harmadik pedig, hogy a könyv szerzõje a Nemzetközi Ordass Alapítvány tagjai közé tartozott, és Ordasst a világlutheranizmus legnagyobbjai közé sorolta.

– Mesélne arról, hogyan élte meg a fordítást?

– Gritsch könyvén keresztül közel kerültem a 16. századi európai emberek és az akkori kereszténység kérdéseihez, de mindenekelõtt magához Lutherhez. A számomra legizgalmasabb rész Luther halálával kezdõdött, amikor Luther mozgalmának, teológiájának, a belõle született evangélikus egyházaknak a napjainkig húzódó hatástörténetével ismerkedhettem meg.

– A könyvben számtalan idézet szerepel. Hogyan boldogult ezekkel a Luther-citátumokkal, illetve a rengeteg lábjegyzettel?

– Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 1996-ban, a mohácsi vész négyszázhetvenedik évfordulójára megjelent egy németbõl készült fordításom Luthertõl: a Négy vigasztaló zsoltár Mária magyar királynéhoz címû munkája volt ez. A Gritsch-könyvben lévõ Luther-idézetek egy része különbözõ korokban már megjelent magyarul. A jegyzetek – amelyek nagy örömömre a könyvoldalak aljára kerültek, nem pedig a kötet végére, ahogyan az amerikai kiadásban – nagyon fontosak voltak, hiszen azt mutatták, hogy a könyv szerzõje milyen hatalmas anyagot tekintett át egészen napjainkig.

– Milyen Luther-kép alakult ki Önben a fordítás során, illetve a könyv megváltoztatta-e a Lutherrõl korábban kialakult képét, és ha igen, mennyiben?

– Az én nemzedékem kétféle Lutherképet kapott. Egyfelõl egy, a baloldali diktatúra által sugallt, majdnem teljesen negatív képet. Másfelõl viszont egy ettõl elbátortalanodott magyar evangélikus Luther-képet. Gritsch könyvébõl egy olyan Luther bontakozott ki elõttem, aki sok belsõ és külsõ konfliktus közepette képessé vált arra, hogy a Jézus Krisztus keresztjében elrejtett, hittel megragadható „különb utat” megmutassa. Nagyon jónak tartom, hogy Gritsch nem tért ki a problémás kérdések elõl. Gondolok itt az Írás és hagyomány, Krisztus és Cézár, Az evangélium és Izrael és más fejezetcímekre.

– A könyv alcíme: Luther Márton korunk perspektívájából. Mit jelent Luther Márton neve a ma emberének, elsõsorban az evangélikusoknak?

– Mind a világtörténelmi, mind az úgynevezett ökumenikus Luther-kutatás képviselõi jelentõs pontokon rehabilitálták õt. Ma már az egész keresztény világ a saját emberére figyel benne. Az evangélikus világ a solus Christus: egyedül Krisztus, a sola Scriptura: egyedül a Szentírás, a sola fide: egyedül hit által, a sola gratia: egyedül a kegyelem és nem utolsósorban a solus Deus: egyedül Isten igazságainak következetes képviselõjét tiszteli személyében és életmûvében.

– Korábban említette, hogy személyesen is ismeri a szerzõt, Eric W. Gritschet. Mit kell tudnunk róla?

– A világ legjelentõsebb Luther-szakértõi közé tartozik. Évtizedekig a pennsylvaniai Gettysburgben tanított. Nemcsak Amerikában, de az egész világon az evangélikus–római katolikus dialógus egyik vezetõ személyisége. Ma már nyugdíjas. Többször járt Magyarországon. Édesapja Trianon elõtt a Dunántúlon volt evangélikus lelkész. 2003-as amerikai utamon többször találkoztam vele és feleségével a Maryland államban lévõ otthonukban, Baltimore-ban.

– Végezetül hadd kérdezzem meg, Önnek a könyv mely része tetszett a leginkább?

– Az Ökumenikus örökség fõcím alatt a Krisztocentrikus teológia és a Kereszt alakú egyház alcímmel jelölt részek. Ezekben van összefoglalva mindaz, amit a Szentírás, Luther, evangélikus hitvallási irataink és a lutheranizmus egész története üzen más keresztény egyházaknak és a világnak.

– Van-e olyan könyvrészlet, melyet feltétlenül megosztana az olvasókkal?

– Reformáció idõszakában legyen szabad Luther szavait idéznem az 51. zsoltárhoz szóló magyarázatából: „Az egész Szentírás arra mutat, hogy Isten a jóságát ajánlja nekünk, és Fiában visszaadja az igazságot és az életet a természetnek, amely bûnbe és ítélet alá esett.”

Kerepeszki Anikó