Kultúrkörök

„Történt, hogy amikor 1937-ben hazánk adott otthont a finn–magyar–észt lelkészkonferenciának, a küldöttség tagjai háromhetes országjáró körúton is részt vettek. Mindenütt nagy szeretettel köszöntötték a vendégeket, nem csoda, hogy a szeretet szót szinte mindegyikük megtanulta magyarul. Az a külföldi lelkész, aki Gyõrben valahogy lemaradt a csoporttól, tulajdonképpen csak ezt az egy szót ismerte. Így amikor taxival próbálta megtalálni társait, kínjában szintén a szeretet szót motyogta a sofõrnek. A taxisnak azonban ennyi is elég volt, és minden további nélkül elvitte õt az evangélikus szeretetotthonig, ahol hõsünket természetesen már össze tudták hozni a többiekkel. Lám, mire képes a szeretet!”

A fenti történetet dr. Csepregi Márta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Tanszékének docense idézte fel az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) Északi fény – A magyar–finn egyházi kapcsolatok története címû kiállítást megnyitó beszédében. A november 12-i múltidézés apropóját a Biblia évében az adta, hogy négyszázhatvan évvel ezelõtt jelent meg Mikael Agricola reformátor finn nyelvû Újszövetség-fordítása. A kiállítás azonban nemcsak neki állít emléket, hanem – fényképek, korabeli újságok, tárgyi és írásos dokumentumok segítségével – feleleveníti a több mint százéves finn–magyar testvéregyházi kapcsolatok történetét, jelentõs korszakait.

Minden valószínûség szerint 1907-ben járt elõször finn lelkész Magyarországon Niilo Vainio személyében, aki többek között Geduly Henrik tiszakerületi püspököt is meglátogatta Nyíregyházán. Az elsõ világháború után Raffay Sándor püspök állapodott meg a finn egyházzal a hivatalos kapcsolatfelvételrõl. 1927-ben indult el az elsõ magyar ösztöndíjas, Dedinszky Gyula Finnországba, majd hamarosan finn teológusok érkeztek hazánkba.

A föntebb már említett 1937. évi konferenciának volt a közvetlen következménye, hogy Nagytarcsán – Sztehlo Gábornak köszönhetõen – megalakult az elsõ magyar népfõiskola. A kapcsolatok 1948 utáni beszûkülését a hatvanas években követte újabb élénkülés. A testvérgyülekezeti kapcsolatok a nyolcvanas években kezdtek kialakulni. Ma több mint ötven ilyen kapcsolat mûködik finnek és magyarok között.

A kiállítás megnyitóján a Te Deum kamarakórus Mekis Péter vezetésével finnül és magyarul is énekelt. A jövõ év március közepéig látogatható tárlathoz Harmati Béla László, az EOM igazgatója Északi fény címmel írt összefoglalót. A múzeum távlati tervei között szerepel az anyag kötetben való megjelentetése is.

BZS