Két gyerek: 192 ezer forint
Egy kétgyermekes család egy fõre számolt létminimuma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felmérése szerint jelenleg 48 ezer forint. Ha a részleteket nézzük, akkor a jelentés elárulja, hogy a családok bevételeit és kiadásait rögzítõ felmérés, vagyis az úgynevezett háztartási naplók tanúsága szerint egy átlagos família bevételének 23,9 százalékát költi élelmiszerre. A lakásokhoz kötõdõ szolgáltatások, vagyis a víz, a villany és a gáz a bevételek további 21,6 százalékát viszi el. Összehasonlításképpen: 2000-ben ez az arány még csak 18,5 százalék volt. Ehhez hasonlóan az utóbbi idõben a közlekedésre fordított kiadások aránya is növekedett a családi büdzsében, hiszen amíg manapság a bevételek 11,9 százalékát fordítja erre a célra egy átlag família, addig 2000-ben ez a tétel még csak 10,6 százalékkal apasztotta a pénztárcát. >>

Napról napra

Új nap – új kegyelem
Vasárnap Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen. Zsolt 51,14 (Jn 9,11; Mt 25,1–13; Jel 21,1–7; Zsolt 126) Nem sok vidámságra van okunk manapság. Szegénység, anyagi nehézségek, ... >>

Élő víz

Péter elsõ levele – a család
Péter elsõ levele eligazítást ad azoknak a korai keresztényeknek, akiket igaztalan vádak érnek pogány környezetük részérõl. A szerzõ abban segíti a címzetteket, hogy megértsék, kik is õk valójában, miben különböznek a körülöttük élõktõl, és miért éri õket annyi támadás. >>

Értsed is, amit olvasol!
Herényi István és Pintér Károly párbeszédét nagy figyelemmel és érdeklõdéssel olvastam (EvÉlet 2008/41., illetve 43.), hiszen a keresztény hit szempontjából életbe vágóan fontos kérdésrõl van szó: a Biblia olvasásáról. Isten igéje a lélek tápláléka, tehát lelki életünk fennmaradása érdekében ugyanolyan elengedhetetlen, mint bõrzacskónknak a testi táplálkozás. >>

„Megáll az idõ… Örök az életünk!”
Nem slágerkommentárt szeretnék közreadni, csupán kölcsönveszem e hat szót az október 23-i operaházi ünnepségen elhangzott dal szövegébõl, hogy örök élet ünnepén az idõ és idõtlenség, az ideig- és az örökkévaló élet viszonyáról oszthassam meg személyes meggyõzõdésemet az idõ és a halál túlélésére esélyes olvasókkal. >>

HETI ÚTRAVALÓ
Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva. (Lk 12,35) >>

Egyházunk egy-két hete

Templomszentelés fél évtized múltán
Kemenesalja második legnagyobb evangélikus templomát 1784-ben építették a Kemenesmagasiban élõ evangélikusok. Komolyabb renoválást végeztek rajta építésének százötvenedik, százhetvenötödik és kétszázadik évfordulóján. Az egyházközség közgyûlése 2004-ben hozott határozatot arról, hogy teljesen felújítják templomukat. Ami több környékbeli evangélikus gyülekezetnek fél év alatt sikerült, ahhoz nekik közel fél évtizedre volt szükségük – hangsúlyozta Kovács Imre, a gyülekezet lelkésze az elmúlt vasárnap délután tartott ünnepi istentiszteleten, amelynek keretében Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetõje felszentelte a megújult patinás templomot. >>

Hol van a másik torony?
A húszas években nagy megrökönyödést keltett Csepelen, hogy a felépítendõ evangélikus templomnak a tervek szerint csak egy tornya lesz. „Hol van a másik torony?” – idézte a korabeli jegyzõkönyveket, anekdotákat köszöntõjében Bence Imre, a Budai Egyházmegye esperese a templom felszentelésének nyolcvanadik évfordulójára emlékezõ ünnepi istentiszteleten. >>

„Nem szégyellem az evangéliumot!”
„Újonnan érkezett lelkészét bizonyára a békéscsabai gyülekezet is nagy elvárásokkal fogadja” – mondta Nagy Zoltán a békéscsaba-erzsébethelyi templomban november 15-én tartott ünnepi istentiszteleten, melyen Kondor Péter esperes beiktatta hivatalába. Az új lelkipásztor egyet biztosan ígérhet: nem fogja szégyellni az evangéliumot. Pál apostollal együtt vallja: „…hiszen Isten ereje az, minden hívõnek üdvösségére, elsõként zsidónak, de görögnek is” – magyarnak és szlováknak egyaránt… >>

Hetvenkedõ angyalföldiek
Kerek jubileumhoz érkezett a Budapest- Angyalföldi Evangélikus Egyházközség: 1938-ban felszentelt templomuk hetvenedik születésnapja alkalmából rendeztek hálaadó istentisztelet november 16-án. Az angyalföldi evangélikusok ünnepi alkalmán Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke végezte az igehirdetés szolgálatát. >>

Õszi közgyûlés a Nyugati Egyházkerületben
A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület gyõri székházában gyûltek össze a kerület közgyûlési tagjai az elmúlt hét szombatján, hogy több fontos kérdésben is döntést hozzanak. A nyitóáhítatot Tubán József csornai lelkész tartotta az Útmutató aznapi igéje – Mk 8,38 – alapján. >>

Kerületi stratégiaalakítás
A Déli Egyházkerület idei õszi közgyûlését november 14-én tartotta a Pestszentlõrinci Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében. A testület meghallgathatta a stratégiai bizottság déli kerületbõl delegált tagjainak beszámolóját a bizottság eddigi munkájáról. Új tisztségviselõket is választott a grémium a kerület missziói lelkészi és ifjúsági missziói lelkészi posztjára, új tagokat delegált az ifjúsági bizottságba, valamint a Luther Otthon – Szakkollégium igazgatótanácsába. Elsõ alkalommal kapott a déli közgyûlés tájékoztatást a pályázati lehetõségekrõl a kerület pályázatfigyelõ referensétõl. Végezetül a testület elfogadta a kerület 2009. évi munkatervét, és értékelte az eddig feldolgozott népmozgalmi és pénzügyi statisztikai adatokat. >>

Díjazták az osztályvezetõt
Mi lesz velük? Azokkal a diákokkal, akik az evangélikus iskolákból elballagva egyetemen vagy fõiskolán tanulnak tovább? Vajon bekerülnek-e az egyetemi lelkészségek vonzáskörébe, vagy elvesznek az evangélikus egyház számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a november 10-én és 11-én megrendezett révfülöpi konferencián. E két napon az evangélikus oktatási intézmények vezetésében részt vevõk közül gyûltek össze mintegy hetvenen az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban, hogy mind a szakmai, mind pedig a hitmélyítõ elõadások által töltekezhessenek. >>

Tízéves a mûvészeti szakközépiskola
A tízéves mûvészeti szakközépiskola elindulására, egy valamikori kiváló pedagógusra és egy néhai növendékre, késõbbi festõmûvészre emlékeztek november 15-én, szombaton a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mûvészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézményben. >>

Indonéziáról Monoron
Ha valamely államra igazán illik a multikulturális jelzõ, az Indonéz Köztársaságra kétségtelenül. A több mint tizennyolcezer (köztük hatezer lakott) szigetbõl álló ország kétszáznegyvenmillió lakosa háromszáz különbözõ népcsoporthoz tartozik, és ötszáz eltérõ nyelvjárást beszél… >>

Földvár kövei
Kövek zsoltára címmel erdélyi költõk verseibõl összeállított mûsorral lepte meg a dunaföldvári evangélikus gyülekezetet múlt szombaton a szomszédos városból érkezett Szín-Pódium Társulat, s legjobban talán az elõadómûvész házaspárt lepte meg, mennyire alkalomhoz illõ programot választottak. >>

Keresztutak

Diaszpórakonferencia
Az elsõ diaszpórakonferenciát tartották meg november 17–18-án Budapesten. A résztvevõk Amerikából, Kanadából, Ausztráliából és számos európai országból érkeztek magyar protestáns egyházi közösségük képviseletében. >>

Bibliakiállítás a rácsok mögött
Különleges helyszínen, a Gyõr-Moson- Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet gyõri intézményében szerveztek bibliakiállítást az elmúlt héten a fogvatartottak részére a Biblia éve alkalmából. A Gyõr város területén mûködõ történelmi egyházak gyûjteményeinek segítõ közremûködésével létrehozott kiállítást Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök- püspöke nyitotta meg. A megnyitót színesítõ rövid kulturális mûsorban egy fogvatartott mondott verset, zongorán Várai Rita zenetanár játszott. >>

Evangélikusok

Lesz-e kutyából szalonna?
Az elmúlt hetekben a nagy pénzügyi, gazdasági válság mellett az amerikai elnökválasztás jelentette a világsajtó, a mindenható média számára a nagy falatot, amellyel jó ideig ki lehet elégíteni a szenzációéhes tömeg étvágyát. >>

Evangélikus polihisztorra emlékeztek
A százhetven évvel ezelõtt született történetíró- politikus, Zsilinszky Mihály életérõl és munkásságáról tartottak emlékülést a békéscsabai városházán november 18-án. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori levelezõ tagjának családtörténetét Kovács Pál nyugalmazott evangélikus lelkész, a helyi egyházi levéltár vezetõje mutatta be, kiemelve a tudósnak az evangélikus egyházhoz fûzõdõ kapcsolatát. >>

Bókkon Lajos
Bókkon Lajos a Vas megyei Csöngén született 1921. január 13-án. Édesapja kisbirtokos volt. Lánytestvérét kisiskoláskorában veszítette el. A hat elemit szülõfalujában végezte, majd – tehetségét látva – szülei Sopronba vitték az evangélikus líceumba, ahol az elsõ évben magántanuló volt. Már ekkoriban tudatosan készült a lelkészi hivatásra, ezért ötödik osztálytól kezdve angol helyett ógörög nyelvet tanult. 1941-ben érettségizett, ezután a teológiára jelentkezett. 1946-ban avatták lelkésszé Celldömölkön. >>

Tekus Ottó
„Amit én át nem láthatok, arra Te taníts meg engem” – olvastam jó fél évszázaddal ezelõtt a nagysimonyi parókia dolgozószobájának a falán. Kapta-e vagy maga választotta Tekus Ottó ezt a falitáblát – nem tudom. Most már meg sem kérdezhetem tõle. Azt azonban biztosra veszem, hogy holta napjáig nem vált idejétmúlttá ez a könyörgés. >>

e-világ

Szocexpó – evangélikus részvétellel
Szociális expót rendeztek november 12-én és 13-án Budapesten a szociális munka napja alkalmából. A szakma elsõ nagy seregszemléjén egész napos programmal várták az érdeklõdõket a József Attila Mûvelõdési Központban. A Szociális Szakmai Szövetség és a Szociális Innováció Alapítvány szervezésében szakmai és mûvészeti kiállítások, elõadások, interaktív foglalkozások és szociofilmklub szerepelt a színes programpalettán. Az egyházak közül önálló kiállítóként egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház mutatkozott be egy standon. Buda Annamária, a diakóniai osztály vezetõje és Gregersen- Labossa György, a diakóniai bizottság elnöke külön elõadás keretében ismertette egyházunk szociális szolgáltatásait. >>

A szeretetvendégség ökológiai vonatkozásai
Gondoljunk csak bele egy pillanatra: mi fogadja az embert, ha egy evangélikus szeretetvendégségbe csöppen? Tipikus esetben az asztalokon gõzölgõ virsli, mellette mûanyag tubusban mustár, ketchup, a kenyereskosárban vastagon szeletelt kenyér. Az ember veszi a papírtányérját, szed mindenbõl, és sorba áll a harmincliteres fazék elõtt, ahol elõre becukrozott és citrompótlóval ízesített teát kap mûanyag poharába. >>

„Kemény lesz a játék”
A tõke fogságában – Pártok és pénzemberek címmel rendezték meg a Deák Ferenc Közéleti Klub legutóbbi estjét november 13-án a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. >>

Keresztény szemmel

Jézus-párt
Mikszáth Kálmán Különös házasság címû regényének van egy sajátos, teológiai tartalmú epizódja. Ennek szereplõi megegyeznek abban, hogy aki elõbb távozik el az árnyékvilágból, tájékoztatja majd a másikat arról, mi a helyzet odaát. Meg is jelenik az eltávozott koma a barátnál, és közli, hogy sem úgy nincs, ahogy egyikük, sem úgy, ahogy másikuk elképzelte. >>

A hét témája

Az Evangélikus Szolidaritási Alap indulása elé
Talán minden olvasó számára evidens, mégis innen kell kezdenünk a lelkészek idõskori helyzetérõl való gondolkodást: irántuk viselt felelõsségünk nem szûnik meg aktív szolgálatban állásuk végeztével. Õk, akik egész életüket az ige és az egyház szolgálatára tették fel, érdemesek arra, hogy egész életükben gondoskodjunk róluk. Ez a gondolat vezérelte az egyházat, amikor nagyon régen létrehozott és azóta is mûködtet valamilyen nyugdíjintézetet. A formát persze mindig modernizálni kell, hiszen a világ és benne a lehetõségek folyamatosan változnak. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Summa, szentségünk az égben lakozik Krisztussal, nem pedig a világban, az emberi szem elõtt, mint a piaci portéka. Hagyd tehát, hadd munkáljon a botránkozás, a meghasonlás és a gonoszság, amint erejébõl telik. Ha az ... >>

Kultúrkörök

Északi fények az evangélikus múzeumban
„Történt, hogy amikor 1937-ben hazánk adott otthont a finn–magyar–észt lelkészkonferenciának, a küldöttség tagjai háromhetes országjáró körúton is részt vettek. Mindenütt nagy szeretettel köszöntötték a vendégeket, nem csoda, hogy a szeretet szót szinte mindegyikük megtanulta magyarul. Az a külföldi lelkész, aki Gyõrben valahogy lemaradt a csoporttól, tulajdonképpen csak ezt az egy szót ismerte. Így amikor taxival próbálta megtalálni társait, kínjában szintén a szeretet szót motyogta a sofõrnek. A taxisnak azonban ennyi is elég volt, és minden további nélkül elvitte õt az evangélikus szeretetotthonig, ahol hõsünket természetesen már össze tudták hozni a többiekkel. Lám, mire képes a szeretet!” >>

Hetven éve egyazon orgonánál
Egészen rendhagyó évforduló alkalmából tartott ünnepséget a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség: idén immár hetven éve, hogy a gyülekezet hûséges orgonista karnagya, Bencze István elõször ült oda a pesterzsébeti templom orgonapadjához, és azóta megszakítás nélkül végzi a kántori szolgálatot. Ennek a Guinness-rekordok könyvébe illõ, a maga nemében páratlan szolgálati idõnek a tiszteletére jubileumi zenés áhítatot és hangversenyt rendeztek november 16-án Pesterzsébeten a dr. Bence Gábor vezette kelenföldi evangélikus ének- és zenekar közremûködésével. Orgonán természetesen maga az ünnepelt játszott. Az ünnepi áhítaton Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A sokak által tisztelt Bencze István a hangversenyt követõ állófogadáson adott interjút hetilapunknak. >>

A zarándokút véget ért
Férje, családja, a Magyar Állami Operaház tagjai, a mûvészetét becsülõk népes tábora és a Deák téri gyülekezet november 13-án vett végsõ búcsút a nyolcvanöt éves korában elhunyt Sándor Judittól, a neves opera- és oratóriuménekestõl. >>

A Nyugat Magyarországon
Volt egy évszázad… Ebben a században vesztettük el az ország területének kétharmadát, kormányok, rendszerek – és háborúk – jöttek és mentek, volt megkoronázott és trónfosztott királyunk, voltak koronázatlan királyaink keserû vagy hízelgõ alattvalókkal, voltak népünnepélyek és zsidótörvények, alkuk és egyezmények, szegénység és kivételezettség, építkezés és rombolás, behódolás és tiltakozás. És rengeteg hazugság. >>

Ottlik Géza másik Magyarországa
Zavarba ejtõen gazdag lehetõséget adott a felkérés, hogy az idén százéves Nyugat szerzõi és mûveik közül válasszak. Választásom mégis egy meg nem jelent írásra esett. >>

Kaffka Margit: Színek és évek
A regény fõszereplõje, Pórtelky Magda így összegzi életét: „Én, aki valaha úgy szerettem az emberek sokadalmát, aki mindig törekedtem valami után. Most itt ülök csendesen ebben a meleg, pici kertben, vagy nézem a zsalu mögül az akácfalombos utcát, alig járok ki, és hetek is telnek, míg valaki ajtót nyit rám. Szinte korán is van még – gondolom néha –, hogy a világ így leszokjék rólam. De úgy látszik, erõsen elfáradtam.” >>

Hajnal Anna: Kicsi lábak nyomán
Hiába szól nekem tanácsod, bölcs öreg, szelíden hallgatom, ám nem követhetem. Nem kell józan utad! Engem kanyargó út s tavaszi ég vár. >>

Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetõben
A tavasz jött a parttalan idõben s megállt a házsongárdi temetõben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt nevét már nem találom. De a vasárnap délutáni csendben nagyon dalolt a név zenéje bennem. S amíg dalolt, a századokba néztem s a holt professzor szellemét idéztem, akinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére. Ha jött a harcok lázadó sötétje, fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje. S a dallamot karral kisérve halkan, napsugaras nyugat dalolt a dalban, hol a sötétség tenger-árja ellen ragyogó gátat épített a szellem. Aletta van der Maet nevét susogta, mikor a béke bús szemét lefogta. S mikor a hálátlan világ temette, Aletta búja jajgatott felette, míg dörgõ fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája. Aztán a dal visszhangját vesztve, félve belenémult a hervadásba, télbe. Gyámoltalan nõ – szól a régi fáma – urát keresve, sírba ment utána… A fényben, fenn a házsongárdi csendben tovább dalolt a név zenéje bennem. S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem, egyetlen könny, hogy azt a dallamot Aletta van der Maet-nak megköszönjem. >>

Nagyapám és Kosztolányi
Szeretem a verseket. Tanítványaimnak mindig magyar költõk istenes verseit olvasom az elsõ óra elején. Sok tanár tanított versekre, legjobban mégis gépészmérnök nagyapám szavalatára emlékszem. >>

Ottlik Géza: Próza
„Sok minden félbeszakad, elakad, abbamarad. Felhagytam végül az újságírással is, miután még egy nagy reggeli lapnál megpróbálkoztam. Úgy látszik, a világ ilyen szakadásos. Ezeket a szakadásokat a lelkünk nem veszi szívesen, nem is mindig tudja követni, elfogadni, magáévá tenni: folytonosságot kíván. A folytonosság azonban elõfeltételezi a végtelen fogalmát, tényleges létezését – hogy például a párhuzamos egyenesek ott találkozhassanak, vagy hogy egy görbének két, egymáshoz bármilyen közel fekvõ pontja között mindig legyen még sok másik pontja is. A természet világában, úgy látszik, nincsen folytonosság és végtelen. Emlékszem, a szó szoros értelmében fájdalmasan érintett Planck hatáskvantum-elmélete. De sok nagy matematikus sem szerette, ha csúfot ûztek a folytonosságból. »Borzalommal és iszonyodva fordulok el ezektõl a függvényektõl, amelyeknek nincsen deriváltjuk«, írta az egyik.” >>

Tóth Árpád: Lélektõl lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyûjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegõ sugarát. >>

Ady Endre: Az Isten-keresõ lárma
Neved sem értem, Istenem, de van két árva, nagy szemem S annyi bolondot látok, Hogy e sok bolondságból Nagy ijedelmemben, Uram, hozzád kiáltok. >>

Csáth Géza: A kis Emma
„(…) A kis Emma a legszebb volt az összes lányok között, akik húgommal, Irmával barátkoztak. Szõke haját, szürke szemeit és finom arcocskáját már elsõ látásra édesnek találtam. >>

A vasárnap igéje

Kifejezhetetlen öröm
Megpróbáltuk-e már magyarázni a magyarázhatatlant, kifejezni a kifejezhetetlent? Azért kérdem, mert mai igeszakaszunk erre tesz kísérletet. Egyrészt megpróbálja e világi nyelven leírni, amit „szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem sejtett”, vagyis Isten ígéretét a jövendõrõl. Másrészt megkísérli szavakba foglalni ennek a jövõnek a kifejezhetetlen örömét. Az Ószövetség nyelvén próbálja kifejezni, ami valójában az újszövetségi ígéretekben hangzott el. Ezért nevezhette Luther Ézsaiást az „Ószövetség evangélistájának”. Ezért keveredik igénkben Jeruzsálem megújulása és az élet nagy ígérete. Ám mai igénk az ígéretekben bízó kifejezhetetlen örömre is hív bennünket, hogy már most ebben éljünk. Igen: ez az ige minket, sokszor fejlógató keresztényeket itt és most a reménység és az üdvösség örömére hív. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Istenünk, az egyházi esztendõ utolsó vasárnapján jövünk eléd imádságunkkal. A természet is az elmúlásról beszél nekünk, a rövidülõ napok, a korán reánk köszöntõ esték borongóssá teszik hangulatunkat. Sokunkon erõt vesz a rossz hangulat, sokan szenvednek a depressziótól. Körülményeink is csüggesztenek, a gazdasági válság, a romló anyagi viszonyok, a társadalmi feszültségek, személyes életünk gondjai reánk nehezednek. Hová mehetnénk, ha nem tehozzád, hiszen örök élet beszéde van nálad! Ezért most bizalommal mondjuk el neked mindazt, ami ezen a vasárnapon szívünket terheli, és hittel kérünk, hogy hallgass meg minket Fiadért, Jézus Krisztusért! >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
Tíz hete indult hétrészes sorozatunkban Jézus példázataihoz kapcsolódó keresztrejtvényeket oldhattok meg. A megfejtéseket egyben, összegyûjtve küldjétek el szerkesztõségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztõsége, 1085 Budapest, Üllõi út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. >>

ÉnekKincsTár

Harsány szó kiált az éjbe
Az egyházi esztendõ utolsó vasárnapja örök élet vasárnapja. Az ünnep graduálénekének – Harsány szó kiált az éjbe (EÉ 493) – szövege még biztosan nagyon sokakban a Keresztyén énekeskönyv alapján él: „Vigyázzatok, azt kiáltják / Az õrállók s zengjen imádság. / Sion, közelg a nagy király!” (588) Énekünk régi szöveghasználata rögtön a mondat elején, az elsõ szóban rávilágít a vasárnap mondanivalójára: Vigyázzatok! Vigyázzatok, Krisztus egyháza, készüljetek fogadására, legyetek készen! >>