A hét témája

FOTÓ: LUKÁCS GABI

„A magyarországi Biblia-év egyik célja, hogy a legkülönfélébb hátterû emberek figyelmét újra ráirányítsa az igei üzenetre. Ahogyan a magyar kultúrának és életnek évszázadokon keresztül a középpontjában volt a Szentírás, úgy azt remélem, hogy a mai, sokszor homokra épített világban megint fõhelyre kerül Isten szava. Kívánom, hogy mindenki, aki meglátogatja ezt a kiállítást, Isten gazdag áldását nyerje el – én ezért imádkozom” – hangzott el Miller Milloynak, az Egyesült Bibliatársulatok fõtitkárának november 21-én mondott köszöntõbeszédében.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Bibliatársulat közös szervezésében megnyílt Biblia Sacra Hungarica – A könyv, mely örök életet ád címû kiállítás A Biblia éve 2008 elnevezésû rendezvénysorozat utolsó központi eseménye. Monok István, az OSZK fõigazgatója, a kiállítás házigazdája úgy fogalmazott: a Biblia és felmutatása nem más, mint egy stabil értékvilág megmutatása ebben az összeomlás elõtti világban. Ezért is adtak örömmel helyet a tárlatnak.

Erdõ Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntõjében arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire szembeötlõk a legrégebbi magyar nyelvû irodalmi mûvek bibliai vonatkozásai. A kódexek korszaka után az elsõ teljes egészében magyar nyelvû könyv, amelyet külföldön nyomtattak, és az elsõ magyar nyelvû, Magyarországon kiadott könyv egyaránt bibliafordítás volt.

Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke megnyitóbeszédében kiemelte: a tárlatot végignézve megállapíthatjuk, hogy nincs „szabvány” Biblia, vagyis mindenki megtalálhatja a magának megfelelõt, személyesen neki szólót. A múlt pénteki megnyitóünnepségen a kiállítás kurátora, Gáborjáni Szabó Botond azt hangsúlyozta, hogy a tervezésnél nemcsak az írott, de a hangzó szónak is nyomatékot szerettek volna adni. Ezért került a középsõ teremben a fõhelyre egy szószék (a nemescsói evangélikus templom szószékének pontos mása – a szerk.), körötte Jézus és a négy evangélista alakja.

A kiállítási anyag három nagy egységre tagolódik. Az elsõ a nyomdászat megindulásáig öszszegzi a kéziratos korszak fejleményeit. Bemutatja a hazai latin és a legszebb magyarságú biblikus kódexek híres példányait, az úgynevezett huszita Bibliák közé tartozó Bécsi vagy a Jordánszkyés az Érdy-kódex mellett könyvtáraink legrégibb válogatott Vulgata- kéziratait.

A reformáció korától a kronológiai rendet is figyelembe véve sorjáznak a jeles hazai bibliafordító mûhelyek – Kolozsvár, Debrecen, Vizsoly, Nagyszombat – munkái. Az erazmista, protestáns, illetve katolikus kiadványok mellett külön egységet képviselnek az izraelita és ortodox fordítások – remekmívû egyházmûvészeti tárgyak társaságában.

A 2009 márciusáig látogatható kiállítás középpontjában a szakrális tereknek, befejezõ egységében pedig az iskoláknak a biblikus mûveltségre gyakorolt hatására látható egy-két példa. A magyar történelem és mûvelõdéstörténet számos nagy alakjának egykori tulajdona, így például Janus Pannonius 10. századi görög Bibliája vagy Balassi Bálint családi Szentírása is megtekinthetõ.

A nyitva tartás ideje alatt színes programok várják az érdeklõdõket, fõként az ifjabbakat, akik az elõtérben saját kódexlapokat készíthetnek, bábozhatnak, vagy belerajzolhatják kedvenc történetüket a látogatók képes Bibliájába. A könyvtár térképtára egy szatellitkiállítás keretében bibliai térképek történetét mutatja be.

A Biblia éve 2008 programsorozat – azon belül is az Országos Széchényi Könyvtár bibliakiállítása – elnyerte a 2008 – a kultúrák közötti párbeszéd európai éve magyarországi ötletpályázatának hivatalos programja megtisztelõ címet.

A „Biblia Sacra Hungarica – A könyv, mely örök életet ád” címû kiállítás 2009. március végéig hétfõ kivételével naponta 10 és 18 óra között tekinthetõ meg az Országos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota F épület).

Boda Zsuzsa