Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 48
- Bibliaritkaságok a nemzet bibliotékájában
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Bibliaritkaságok a nemzet bibliotékájában
| FOTÓ: LUKÁCS GABI |
„A magyarországi Biblia-év egyik
célja, hogy a legkülönfélébb hátterû
emberek figyelmét újra ráirányítsa
az igei üzenetre. Ahogyan
a magyar kultúrának és életnek
évszázadokon keresztül a
középpontjában volt a Szentírás,
úgy azt remélem, hogy a mai,
sokszor homokra épített világban
megint fõhelyre kerül Isten
szava. Kívánom, hogy mindenki,
aki meglátogatja ezt a kiállítást,
Isten gazdag áldását nyerje el – én
ezért imádkozom” – hangzott el
Miller Milloynak, az Egyesült Bibliatársulatok
fõtitkárának november
21-én mondott köszöntõbeszédében.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
és a Magyar Bibliatársulat közös szervezésében
megnyílt Biblia Sacra Hungarica
– A könyv, mely örök életet ád címû kiállítás
A Biblia éve 2008 elnevezésû rendezvénysorozat
utolsó központi eseménye.
Monok István, az OSZK fõigazgatója,
a kiállítás házigazdája úgy fogalmazott:
a Biblia és felmutatása nem
más, mint egy stabil értékvilág megmutatása
ebben az összeomlás elõtti világban.
Ezért is adtak örömmel helyet a
tárlatnak.
Erdõ Péter bíboros, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia elnöke köszöntõjében
arra hívta fel a figyelmet, hogy
mennyire szembeötlõk a legrégebbi magyar
nyelvû irodalmi mûvek bibliai vonatkozásai.
A kódexek korszaka után az
elsõ teljes egészében magyar nyelvû
könyv, amelyet külföldön nyomtattak,
és az elsõ magyar nyelvû, Magyarországon
kiadott könyv egyaránt bibliafordítás
volt.
Bölcskei Gusztáv püspök, a református
zsinat lelkészi elnöke megnyitóbeszédében
kiemelte: a tárlatot végignézve
megállapíthatjuk, hogy nincs „szabvány”
Biblia, vagyis mindenki megtalálhatja
a magának megfelelõt, személyesen
neki szólót. A múlt pénteki megnyitóünnepségen
a kiállítás kurátora, Gáborjáni
Szabó Botond azt hangsúlyozta,
hogy a tervezésnél nemcsak az írott, de
a hangzó szónak is nyomatékot szerettek
volna adni. Ezért került a középsõ
teremben a fõhelyre egy szószék (a nemescsói
evangélikus templom szószékének
pontos mása – a szerk.), körötte Jézus és a
négy evangélista alakja.
A kiállítási anyag három nagy
egységre tagolódik. Az elsõ a
nyomdászat megindulásáig öszszegzi
a kéziratos korszak fejleményeit.
Bemutatja a hazai latin
és a legszebb magyarságú biblikus
kódexek híres példányait, az
úgynevezett huszita Bibliák közé
tartozó Bécsi vagy a Jordánszkyés
az Érdy-kódex mellett könyvtáraink
legrégibb válogatott Vulgata-
kéziratait.
A reformáció korától a kronológiai
rendet is figyelembe véve
sorjáznak a jeles hazai bibliafordító
mûhelyek – Kolozsvár, Debrecen,
Vizsoly, Nagyszombat –
munkái. Az erazmista, protestáns,
illetve katolikus kiadványok
mellett külön egységet képviselnek
az izraelita és ortodox fordítások
– remekmívû egyházmûvészeti
tárgyak társaságában.
A 2009 márciusáig látogatható
kiállítás középpontjában a
szakrális tereknek, befejezõ egységében
pedig az iskoláknak a
biblikus mûveltségre gyakorolt
hatására látható egy-két példa.
A magyar történelem és mûvelõdéstörténet
számos nagy alakjának
egykori tulajdona, így például
Janus Pannonius 10. századi
görög Bibliája vagy Balassi Bálint
családi Szentírása is megtekinthetõ.
A nyitva tartás ideje alatt színes
programok várják az érdeklõdõket,
fõként az ifjabbakat,
akik az elõtérben saját kódexlapokat
készíthetnek, bábozhatnak,
vagy belerajzolhatják kedvenc
történetüket a látogatók képes
Bibliájába. A könyvtár térképtára
egy szatellitkiállítás keretében
bibliai térképek történetét
mutatja be.
A Biblia éve 2008 programsorozat
– azon belül is az Országos
Széchényi Könyvtár bibliakiállítása
– elnyerte a 2008 – a kultúrák
közötti párbeszéd európai éve magyarországi
ötletpályázatának hivatalos
programja megtisztelõ címet.
A „Biblia Sacra Hungarica – A
könyv, mely örök életet ád” címû kiállítás
2009. március végéig hétfõ kivételével
naponta 10 és 18 óra között
tekinthetõ meg az Országos Széchényi
Könyvtárban (Budavári Palota F
épület).
Boda Zsuzsa
::Nyomtatható változat::
|