Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 49 - Áll az Úristen temploma

Egyházunk egy-két hete

Áll az Úristen temploma

Ünnepségsorozat egyházunk egyik legrégibb gyülekezetében

A helyi általános iskolában kezdõdött és az evangélikus templomban folytatódott november 29-én, szombaton az az ünnepségsorozat, melyen a száki gyülekezet fennállásának négyszázadik, valamint temploma fennállásának százhatvanadik évfordulójáról emlékezett meg. Az oktatási intézmény aulájában Szarka István esperes bibliatörténeti vándorkiállítást nyitott meg, majd D. Keveházi László nyugalmazott egyháztörténész Áll az Úristen temploma címmel tartott elõadást a ma már két gyülekezetet, illetõleg a vérteskethelyi filiát magában foglaló egyházközség múltjáról. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetõ püspök, Ittzés János a templomban felszentelte a megújult orgonát, és megáldotta az 1910 és 1953 között ott szolgáló Magyar Géza lelkész emléktábláját.

A Vértes hegységtõl északnyugatra, a tatai medence peremén fekszik Komárom megye leghosszabb települése, Szákszend. A középkortól kezdve Szák és Szend két önálló falu volt, bár történelmük minden korban összefonódott. A fennmaradt írásos emlékek tanúsága szerint itt él hazánk egyik legrégebbi evangélikus gyülekezete. Már 1608-tól kezdve szinte folyamatos a parókus lelkészek névsora. A két falut a 17. században mint társgyülekezetet említik, sõt Szákot késõbb artikuláris gyülekezetként jegyezték. A jelenlegi templom 1848-ban épült, és Haubner Máté püspök szentelte fel.

Közigazgatásilag 1970-ben egyesült a két falu, majd véglegesen 1984-ben olvadt egy községgé Szákszend néven. A két gyülekezet 1980-ben társult, akkor, amikor az utolsó, helyben lakó száki lelkész (Csonka Albert) nyugdíjba vonult. Ugyanakkor máig minden vasár- és ünnepnapon istentiszteletet tartanak a település mindkét templomában.

Az évfordulós istentiszteletet követõ ünnepi közgyûlésen Csonkáné Szabó Magda helyi lelkész elmondta, hogy 1881-ben épített orgonájuk felújításáról még 2001-ben hoztak határozatot. Egy évvel késõbb dr. Kormos Gyula egyetemi adjunktus, orgonakutató készített tervet a felújítás menetérõl, és közbenjárására a hangszert mûemlékké nyilvánították… Az idei esztendõre végre megújult orgonát dr. Finta Gergely orgonamûvész szólaltatta meg és mutatta be az ünneplõ híveknek. (A gyülekezetben egyébként a felügyelõ, Valkó Jenõ végzi a kántori szolgálatot.) A közel nyolcmillió forintos beruházás költségeihez a Nemzeti Kulturális Alap kétmillió, az országos egyház 3,8 millió, az önkormányzat pedig egymillió forinttal járult hozzá. A hiányzó több mint egymillió forintot a hívek adománya fedezte.

Emléktáblájának felavatása után a negyvenhárom éven keresztül Szákszenden szolgáló lelkipásztorra, Magyar Gézára a vasi esperes, Rostáné Piri Magda emlékezett. A család és a leszármazottak nevében Magyar László nyugalmazott lelkész mondott köszönetet, aki – édesapja nyomdokában – 1963 és 1977 között szolgált Szenden.

Menyes Gyula