Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 49
- Áll az Úristen temploma
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Áll az Úristen temploma
Ünnepségsorozat egyházunk egyik legrégibb gyülekezetében
A helyi általános iskolában kezdõdött és az evangélikus templomban
folytatódott november 29-én, szombaton az az ünnepségsorozat,
melyen a száki gyülekezet fennállásának négyszázadik,
valamint temploma fennállásának százhatvanadik
évfordulójáról emlékezett meg. Az oktatási intézmény aulájában
Szarka István esperes bibliatörténeti vándorkiállítást nyitott
meg, majd D. Keveházi László nyugalmazott egyháztörténész
Áll az Úristen temploma címmel tartott elõadást a ma már
két gyülekezetet, illetõleg a vérteskethelyi filiát magában foglaló
egyházközség múltjáról. Az ünnepi istentiszteleten igét
hirdetõ püspök, Ittzés János a templomban felszentelte a megújult
orgonát, és megáldotta az 1910 és 1953 között ott szolgáló
Magyar Géza lelkész emléktábláját.
A Vértes hegységtõl északnyugatra,
a tatai medence peremén
fekszik Komárom megye leghosszabb
települése, Szákszend.
A középkortól kezdve Szák és
Szend két önálló falu volt, bár
történelmük minden korban
összefonódott. A fennmaradt
írásos emlékek tanúsága szerint
itt él hazánk egyik legrégebbi
evangélikus gyülekezete. Már
1608-tól kezdve szinte folyamatos
a parókus lelkészek névsora.
A két falut a 17. században mint
társgyülekezetet említik, sõt Szákot
késõbb artikuláris gyülekezetként
jegyezték. A jelenlegi
templom 1848-ban épült, és Haubner
Máté püspök szentelte fel.
Közigazgatásilag 1970-ben
egyesült a két falu, majd véglegesen
1984-ben olvadt egy községgé
Szákszend néven. A két gyülekezet
1980-ben társult, akkor,
amikor az utolsó, helyben lakó
száki lelkész (Csonka Albert)
nyugdíjba vonult. Ugyanakkor
máig minden vasár- és ünnepnapon
istentiszteletet tartanak a település
mindkét templomában.
Az évfordulós istentiszteletet
követõ ünnepi közgyûlésen
Csonkáné Szabó Magda helyi lelkész
elmondta, hogy 1881-ben
épített orgonájuk felújításáról
még 2001-ben hoztak határozatot.
Egy évvel késõbb dr. Kormos
Gyula egyetemi adjunktus, orgonakutató
készített tervet a felújítás
menetérõl, és közbenjárására
a hangszert mûemlékké nyilvánították…
Az idei esztendõre
végre megújult orgonát dr. Finta
Gergely orgonamûvész szólaltatta
meg és mutatta be az ünneplõ híveknek.
(A gyülekezetben egyébként
a felügyelõ, Valkó Jenõ végzi
a kántori szolgálatot.) A közel
nyolcmillió forintos beruházás
költségeihez a Nemzeti Kulturális
Alap kétmillió, az országos
egyház 3,8 millió, az önkormányzat
pedig egymillió forinttal
járult hozzá. A hiányzó több
mint egymillió forintot a hívek
adománya fedezte.
Emléktáblájának felavatása
után a negyvenhárom éven keresztül
Szákszenden szolgáló lelkipásztorra,
Magyar Gézára a vasi
esperes, Rostáné Piri Magda emlékezett.
A család és a leszármazottak
nevében Magyar László
nyugalmazott lelkész mondott
köszönetet, aki – édesapja nyomdokában
– 1963 és 1977 között
szolgált Szenden.
Menyes Gyula
::Nyomtatható változat::
|