Élő víz

„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetõül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak” – olvasható tizenéves korunk alapmûvében, Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegében.

S valahogy így vagyunk mi a betlehemi csillaggal is. Manapság sok embernek nem jelent egyebet csöppnyi kis fénynél, a gyermekkorból csillanva át. Vagy egy díszcsomagoló papíron elcsépelt szimbólumként. Fényszennyezett világunkban, a lampionokkal, percsztárokkal, hullócsillagoknak sem nevezhetõ villanásokkal kidekorált bura alatt élve a betlehemi csillag alig látszik…

Így hát azon sem lehet csodálkozni, hogy az ilyen világban problémát jelent az ünneplés. Sõt maga az ünnep is azzá válik. Misztériuma, valódisága, történetisége felfoghatatlan, elfogadhatatlan a számunkra, ha sorban kidobunk mindent, ami igazoltan erõt adó történelmi, nemzeti, családi, egyéni, lelki érték.

S ha már mindent kidobáltunk, akkor jöhet a kõkemény anyagias szemlélet: mérjük meg hát mérlegen, forintban és hitelben: mennyit ér, illetve mennyibe kerül Jézus Krisztusnak, a világ megváltójának a születésnapja az idén!?

A válság nincsei azonban nemcsak frusztrálhatnak, hanem vissza is vezethetnek bennünket az emberi alapértékekhez. Ráébreszthetnek bennünket arra, hogy ne hagyjuk magunkat manipulálni. Arra, hogy ki lehet kecmeregni a lampionos bura alól, a mûfénycsapdából! Át kell vinnünk – Nagy Lászlót idézve – a fogunkban tartva a túlsó partra a szerelmet, a szeretetet, egy gyermek születése fölötti örömöt, az öreganyánk emlékeit, a vallásunkat…

Ezen az úton szolgálhat vezetõnkül ama csillag, mely a napkeleti bölcseket is eligazította. S a rongyos istállóban, magunkat megüresítve újratanulhatjuk azokat az evidenciákat, melyeket a régiek még pontosan tudtak. Például azt, hogy a legnagyobb ajándékot, életünk megoldását attól a Gyermektõl kaphatjuk, akinek a születését ünnepeljük karácsonykor. Hogy ma is, nekünk is – a bizonytalanságban, a testilelki szegénységben és kuszaságban is – szól az egykori angyali üzenet: „Ne féljetek!”

Jeney Edit