Kultúrkörök

Az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csa (EVT) 2006-ban a bra­zí­li­ai Por­to Al­leg­re vá­ro­sá­ban tar­tott nagy­gyű­lé­sén fo­gad­ta el azt a nyi­lat­ko­za­tot és fel­hí­vást, me­lyet 2008 ad­vent­jén ve­het­tünk kéz­be ma­gya­rul. Köz­ben ha­tal­mas vál­to­zás tör­tént a vi­lág­ban. „Is­te­nünk, ke­gyel­med­ből vál­toz­tasd meg a vi­lá­got!” – szólt a nyi­lat­ko­zat li­tur­gi­kus ref­rén­je, és a vi­lág meg­vál­to­zott. Év­ti­ze­dek óta a leg­na­gyobb vál­ság­ról szól­nak a hí­rek. Gaz­da­sá­gi rend­sze­rünk krí­zi­sét má­ra min­den­ki a sa­ját bő­rén érez­he­ti.

Az EVT 1998. évi ha­ra­rei nagy­gyű­lé­sét ala­pos elő­ké­szí­tő és egyez­te­tő mun­ka kö­vet­te, mely­nek ered­mé­nye­ként fo­gal­maz­ta meg a köz­gaz­dá­szok­ból és teo­ló­gu­sok­ból ál­ló cso­port a do­ku­men­tu­mot. An­gol nyel­vű cí­mé­nek kez­dő­be­tű­it össze­ol­vas­va egy mo­za­ik­szót ka­punk, amely az egész do­ku­men­tum köz­pon­ti üze­ne­tét hor­doz­za: AGAPE. Ma­gya­rul a cím Al­ter­na­tív glo­ba­li­zá­ció a né­pe­kért és a Föl­dért.

Az aga­pé, a fe­le­ba­rá­ti sze­re­tet ra­di­ka­li­tá­sa hat­ja át az egész szö­ve­get. Szo­kat­la­nul ha­tá­ro­zott hang­vé­te­le bi­zo­nyá­ra új lesz a ma­gyar ol­va­só szá­má­ra. Ke­mény kri­ti­kát fo­gal­maz meg a glo­ba­li­zá­ló­dott neo­li­be­rá­lis gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi rend­szer­rel szem­ben a sze­gé­nyek és el­nyo­mot­tak ér­de­ke­i­re kon­cent­rál­va. Ko­moly ön­kri­ti­ká­ra szó­lít­ja fel a gaz­da­go­kat és a pénz­ügyi rend­szer meg­ha­tá­ro­zó in­téz­mé­nye­it. Ered­mé­nyes pél­dá­kat mu­tat az el­len­ál­lás­ra a ki­szol­gál­ta­tott or­szá­gok és cso­por­tok szá­má­ra.

Kü­lö­nös fi­gyel­met szen­tel az AGAPE nyi­lat­ko­zat a leg­in­kább el­hall­gat­ta­tott cso­por­tok­nak: ős­la­ko­sok­nak, gye­re­kek­nek, nők­nek. Vi­lá­gunk alap­ve­tő struk­tu­rá­lis bű­ne­in ve­zet vé­gig: az adós­ság­csap­dá­tól az öko­ló­gi­ai krí­zi­sen, a ki­zsák­má­nyo­ló ke­res­ke­del­mi struk­tú­rá­kon, a köz­szol­gál­ta­tá­sok pri­va­ti­zá­ci­ó­ján ke­resz­tül a me­ző­gaz­da­ság szem­pont­ja­i­ig. Ke­resz­tény hi­tünk alap­ján ha­tá­ro­zott bi­zony­ság­té­tel­re hív a szen­ve­dő em­be­rek mel­lett, az el­em­ber­te­le­ní­tő struk­tú­rák és szer­ve­ze­tek dé­mo­ni ere­jé­vel szem­ben. Fá­sult és ci­niz­mus­ba haj­ló vi­lá­gunk­ban, ahol nyu­ga­ti egy­há­za­ink is el­ve­szí­tet­ték a ki­ál­tó szó evan­gé­li­u­mi ere­jét, fel­rá­zó ez a kö­tet.

A nyu­ga­ti gaz­da­ság rend­sze­ré­ben élő ol­va­sót még­sem elé­gí­tik ki ma­ra­dék­ta­la­nul a meg­fo­gal­ma­zott vá­la­szok. A na­gyon ha­tá­ro­zott kri­ti­ka mel­lett a re­mélt al­ter­na­tív út nem bon­ta­ko­zik ki tel­jes­sé­gé­ben. A hat­va­nas éve­ket idé­ző lel­ke­se­dés va­lós al­ter­na­tí­va­ként kér­dé­ses, még­is ki­in­du­ló­pont le­het ez a ha­tá­ro­zott ál­lás­fog­la­lás a té­ma vé­gig­gon­do­lá­sá­ra. Ezt se­gí­tik a bő­vebb for­rá­sok­ra való fo­lya­ma­tos hi­vat­ko­zá­sok.

A könyv a Lu­ther Ki­adó – szo­ci­ál­eti­kai és öku­me­ni­kus vo­nat­ko­zá­sú – Esz­me­cse­re so­ro­za­tá­nak ötö­dik kö­te­te­ként va­ló­di esz­me­cse­ré­re in­dít. Köz­ért­he­tő nyel­ve­ze­te és a for­dí­tó­nak a té­má­ban ke­vés­sé já­ra­tos ol­va­sót se­gí­tő meg­jegy­zé­sei al­kal­mas­sá te­szik a ki­ad­ványt ar­ra, hogy szé­le­sebb kör­ben, pél­dá­ul gyü­le­ke­ze­ti al­kal­makon is meg­vi­tas­sák.

Négy ta­nul­mány zár­ja a kö­te­tet: ol­vas­ha­tók a for­dí­tó­nak, Göm­böcz El­vi­rá­nak az anyag­hoz fű­zött jegy­ze­tei; Nagy­pál Sza­bolcs az öku­me­né tör­té­ne­té­ben he­lye­zi el a do­ku­men­tu­mot, Já­vor Be­ne­dek a ci­vil moz­gal­mak ré­szé­ről ér­té­ke­li, míg Sza­bó La­jos a gyü­le­ke­ze­ti élet­ben va­ló al­kal­ma­zá­sá­ról ír.

A Lu­ther Ki­adó és a Véd­egy­let kö­zös gon­do­zá­sá­ban meg­je­lent ki­ad­vánnyal olyan köny­vet ve­he­tünk kéz­be, mely ki­tű­nő vi­ta­in­dí­tó ko­runk leg­ége­tőbb prob­lé­má­já­nak vé­gig­gon­do­lá­sá­ra.

Sza­bó B. And­rás