Evangélikusok
Az evangélikus egyház együttmûködésre törekszik az önkormányzatokkal
A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) igyekszik együttmûködni a települések önkormányzataival hitéleti és szociális tevékenysége során, ez kitörési lehetõséget nyújt számára a hívek szolgálatában – nyilatkozta december végén Ittzés János, az MEE elnök-püspöke a Magyar Távirati Irodának.
Az egyházközségi létszámok alakulásának trendje tavaly az elõzõ évekhez képest nem változott, hasonló demográfiai folyamatok zajlanak az evangélikus közösségekben, mint az országban, azaz jellemzõ rájuk az elöregedés, leginkább az aprófalvakban, noha örvendetes, hogy jó néhány helyen egyre több fiatal jár a gyülekezetekbe.
Az egyházi vezetõ kiemelte: a helyi önkormányzatokkal végzett közös munka a kistelepüléseken mozgásteret ad az evangélikus egyháznak hívei megtartásában. Kedvezõ példaként említette, hogy néhány helyen már beindult a polgármesteri hivatalok és az evangélikus egyházközségek együttes szociális munkája, így a 2009 elején induló közös projekt keretében naponta gondoskodnak az idõsekrõl az õrségi Nádasdon.
Megemlítette a Kõszeg közelében lévõ, nemescsói központtal mûködõ gyülekezet terveit is; az itteni evangélikusok árva gyermekek, illetve gyermekeiket egyedül nevelõ édesanyák felkarolását célozták meg. Csecsemõkoruktól egészen az érettségiig tervezik segíteni a rászorultakat, akiknek lehetõségük nyílik arra, hogy evangélikus közoktatási intézményekben tanuljanak. A gyülekezet intenzív pályázati munkával igyekszik elõteremteni a szükséges forrásokat ehhez – jegyezte meg Ittzés János.
A kormányzattal 2008-ban némileg intenzívebb kapcsolatot ápoltak, mint az elõzõ években, néhány, az állami vezetõkkel létrejött találkozón pedig azt tapasztalták, hogy az állam igyekszik betartani ígéreteit, annak ellenére, hogy az egyház szakértõi által megfogalmazott kritikák „nem mindig találtak befogadásra”. A püspök ígéretesnek mondta, hogy már év végén lehetett tudni, hogy januárban melyik napon találkoznak az állam képviselõivel.
Ittzés János szavai szerint teljes áttörés azonban nem történt a két fél viszonyában, az állam gazdasági helyzetének nehezebbé válása pedig „nem tette könnyebbé a beszélgetéssorozatot”.
A személyi jövedelemadó állami kiegészítésének változása egyértelmûen kevesebb pénzt jelent majd 2009-ben az egyháznak, ezt a gondot véleménye szerint valamennyire a hívek adakozása tudja enyhíteni. Az egyházi közoktatási intézményeknek a 2007. évre utólag járó kiegészítõ normatívát az idei zárszámadási törvényben megfelelõ mértékûnek nevezte, az összes egyháznak adandó 3,7 milliárd forintból az MEE hozzávetõleg 10 százalékkal részesedik.
A társadalom szociális helyzetérõl szólva nyugtalanítónak nevezte, hogy a reálkeresetek nem emelkedtek, az emberek a karácsonyi vásárláskor különösen sok hitelt vettek fel, ami „jövõjüket tekintve rosszat sejtet”, mert felélik tartalékaikat. Ráadásul olyan termékeket is megvesznek, amelyekre igazából nincs is szükségük.
A szociális gondok enyhítését célzó tevékenységeik közül kiemelte a nyíregyházi Oltalom Alapítvány hajléktalangondozó szolgálatát, ezenkívül részt vesznek több önkormányzat segélyezési akciójában, egyházközségeik pedig igyekeznek szegény sorsú gyülekezeti tagjaikat segíteni „figyelõ és gondoskodó” szolgálataikkal. Idén az egyházban kiemelten kezelik a fõvárosi Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon ügyét, 2010-ben pedig az országos egyház valamelyik oktatási intézményével tesznek ugyanígy, ami azt jelenti, hogy nagyobb arányban részesítik az adakozásból befolyt összegbõl.
Az evangélikus püspök kiemelte: 2009 az evangélikus egyházban Sztehlo Gábor-emlékév, melynek során a száz éve született, a II. világháború idején zsidó gyermekeket is mentõ evangélikus lelkészre emlékeznek, terveik szerint szeptemberben pedig szobrot is állítanak neki társadalmi összefogással. A programok közül szólt még a presbiterek országos találkozójáról is, amelyet szeptemberben tartanak majd a pestszentlõrinci sportcsarnokban.
MTI