Kultúrkörök

Ki­rán­du­ló gyü­le­ke­ze­tek fi­gyel­mé­be

Ér­de­kes ka­land­ra vál­lal­ko­zik, aki fel­ke­re­si az Ar­cheo­p­ar­kot. Egy meg­le­he­tő­sen új­sze­rű­ öt­let alap­ján ki­ala­kí­tott, több­funk­ci­ós hely­szín­re ér­ke­zik. Nem­csak a park ne­vé­ben is rej­lő ar­cheo­ló­gi­á­val, az­az ré­gé­szet­tel, pon­to­sab­ban an­nak he­lyi ered­mé­nye­i­vel is­mer­ked­het meg, ha­nem egy­út­tal skan­zent és szó­ra­koz­ta­tó-, ren­dez­vény­köz­pon­tot is meg­lá­to­gat. A 2007-ben nyílt lé­te­sít­mény ki­ala­kí­tá­sa­kor nyil­ván­va­ló szem­pont volt, hogy mi­nél töb­bek ér­dek­lő­dé­sé­re tart­has­son szá­mot.

Mis­kol­cot el­hagy­va to­vább kell men­ni az M3-as au­tó­pá­lyán Nyír­egy­há­za, Deb­re­cen fe­lé, s Pol­gár után utunk köz­vet­le­nül az Ar­cheo­p­ark mel­let­te ha­lad el.

Szép, ren­de­zett kör­nye­zet fo­gad­ja a lá­to­ga­tót. A tá­gas par­ko­ló vé­gé­ben fo­ga­dó- és ki­szol­gá­ló­épü­le­tek, kö­zöt­tük a messzi­ről is lát­ha­tó jel­kép, a szé­kely mes­te­rek ál­tal fa­ra­gott fa ki­lá­tó­to­rony.

A park­ba lép­ve az Al­föl­dön még most is tu­cat­szám ta­lál­ha­tó, sok­szor év­szá­za­dok óta érin­tet­le­nül ál­ló kü­lö­nös épít­mé­nyek, a kun­hal­mok egy re­konst­ru­ált má­sa néz szem­be ve­lünk. A domb­ belsejében ki­ala­kí­tott ki­ál­lí­tás­ból meg­tud­hat­juk, hogy mi­ért hoz­ták lét­re eze­ket a kü­lö­nös épít­mé­nye­ket, mi­lyen a múlt­juk, és be­pil­lant­ha­tunk egy – meg­bíz­ha­tó­an még má­ig sem azo­no­sí­tott – nép kü­lö­nös te­met­ke­zé­si kul­tú­rá­já­ba. Meg­is­mer­het­jük ezen­kí­vül a föld­ha­lom­ba be­te­le­pe­dett nö­vény- és ál­lat­vi­lá­got is.

Ha ér­dek­lő­dé­sünk nem apad, idő­uta­zá­sunk kö­vet­ke­ző ál­lo­má­sa egy tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal fel­épí­tett új­kő­ko­ri épü­let le­het. A nagyjából a Krisz­tus előtt 5000 körüli időszakot, az Ószö­vet­ség ide­jét idé­ző ház ál­mél­ko­dás­ra kész­te­ti az em­bert. Hi­te­le­sen mu­tat­ja be a kor – má­ig hasz­nál­ha­tó­nak tű­nő – épí­té­si mód­sze­rét, az ele­ink min­den­nap­ja­i­ban hasz­ná­la­tos esz­kö­zö­ket, tár­gya­kat, meg­annyi ta­lá­lé­kony­ság­ról, öt­le­tes­ség­ről, sok­szor meg­le­pő fej­lett­ség­ről ta­nús­kod­va. Itt is szem­be­sül­he­tünk ve­le: nincs mit szé­gyen­kez­nünk a föl­dün­kön élt ősi né­pek tu­dá­sa, kul­tú­rá­ja mi­att.

Múlt­bé­li sé­tán­kat nem kell itt be­fe­jez­nünk, a ré­gé­szet iránt ér­dek­lő­dők újabb is­me­re­te­ket, él­mé­nye­ket sze­rez­het­nek a park e cél­ból ki­ala­kí­tott to­váb­bi lát­ni­va­ló­i­nál. Ám ha va­la­kit a kö­zel­múlt ér­de­kel job­ban, meg­is­mer­ked­het az al­föl­di épí­té­szet sa­já­tos­sá­ga­i­val és a pa­rasz­ti kul­tú­ra kel­lé­ke­i­vel is. Be­mu­ta­tó­há­zak és gaz­dag nép­raj­zi gyűj­te­mény vár­ják az ér­dek­lő­dő­ket. Még min­dig a vi­dé­ki élet­hez kap­cso­lód­va, de a má­ba ér­kez­ve pe­dig fel­ke­res­het­jük az is­tál­lót, ahol ki­csi és nagy jó­szá­gok néz­nek vissza a kí­ván­csi lá­to­ga­tók­ra, s vál­nak igen ha­mar a gyer­me­kek ked­ven­ce­i­vé.

Ha szép idő­ben ke­res­sük fel a par­kot, kel­le­mes sé­tát te­he­tünk a han­gu­la­tos­sá for­mált mes­ter­sé­ges tó part­ján.

A park mű­köd­te­tői a gyer­me­kek­re is gon­dol­tak: amíg a fel­nőt­tek ká­vé­ju­kat kor­tyol­hat­ják, ők az igé­nye­sen ki­ala­kí­tott ját­szó­té­ren él­vez­he­tik a moz­gás örö­mét.

Iga­zán ér­de­mes fel­ke­res­ni te­hát a Pol­gár vá­ro­sa mel­lett lét­re­ho­zott ré­gé­sze­ti-nép­raj­zi és sza­bad­idő­par­kot. Akár úti cél is le­het va­la­me­lyik ren­dez­vé­nyük – hi­szen az év kel­le­me­sebb hó­nap­ja­i­ban se sze­ri, se szá­ma a kü­lön­fé­le prog­ra­mok­nak –, akár csak út­ba ej­te­ni is ér­de­mes egy ki­rán­du­lás egyik prog­ram­pont­ja­ként. Rég le­tűnt ko­rok­ról sze­rez­he­tünk ismere­te­ket, olyan idő­sza­kok­ról, me­lyek­ről rit­kán esik szó, me­lyek­kel az is­ko­lai tan­köny­vek is elég­gé mos­to­hán bán­nak.

A hű­vö­sebb év­szak­ban is lá­to­gat­ha­tó a park, igaz, ak­kor ki­sebb ka­pa­ci­tás­sal, ke­ve­sebb lát­ni­va­ló­val üze­mel.

A ki­rán­du­lás előtt cél­sze­rű tá­jé­ko­zód­ni, ér­dek­lőd­ni te­le­fo­non (52/573-082) vagy az in­ter­ne­ten.

Gyar­ma­ti Gá­bor