Keresztutak

Ja­ne Hain­ing skót pres­bi­te­ri­á­nus misszi­ós nő­vér Ma­gyar­or­szág 1944. már­ci­u­si né­met meg­szál­lá­sa után sem hagy­ta el a rá­bí­zott zsi­dó gyer­me­ke­ket – Bu­da­pes­ten ma­radt, jól­le­het sza­ba­don ha­za­tér­he­tett vol­na ha­zá­já­ba. Tet­té­ért még ugyan­ezen év au­gusz­tu­sá­ban éle­té­vel fi­ze­tett Ausch­witz­ban.

A nagy-bri­tan­ni­ai Ho­lo­ca­ust Edu­ca­ti­o­nal Trust ne­vű szer­ve­zet a kö­zel­múlt­ban kez­de­mé­nyez­te, hogy a brit ál­lam hi­va­ta­lo­san is is­mer­je el a „skót Schind­ler­ként” em­le­ge­tett Jane Hain­ing bá­tor­sá­gát – je­lent meg de­cem­ber vé­gén a The In­de­pen­dent cí­mű brit lap in­ter­ne­tes ki­adá­sá­ban. Ka­ren Pol­lock, a szer­ve­zet ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja a lap­nak nyi­lat­koz­va úgy vél­te, hogy a ho­lo­kauszt brit hő­se­i­nek tet­te­it ál­la­mi szin­ten so­ha nem is­mer­ték el meg­fe­le­lő­en, ezért cél­juk az, hogy fel­hív­ják a köz­vé­le­mény fi­gyel­mét er­re a hi­á­nyos­ság­ra, és szor­gal­maz­zák a hely­re­ho­zá­sát.

A skó­ci­ai Duns­co­re fa­lu­ból szár­ma­zó Ja­ne Hain­ing har­minc­öt éve­sen ke­rült Bu­da­pest­re egy le­ány­ott­hon ne­ve­lő­nő­je­ként. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ki­tö­ré­sé­nek hí­ré­re, amely corn­wal­li nya­ra­lá­sa köz­ben ér­te, azon­nal Bu­da­pest­re uta­zott.

Ami­kor a meg­szál­lás után a né­me­tek fel­szó­lí­tot­ták, hogy hagy­ja el az is­ko­lát, és tér­jen vissza Skó­ci­á­ba, Miss Hain­ing a be­szá­mo­lók sze­rint így fe­lelt: „Ha ezek­nek a gyer­me­kek­nek szük­sé­gük volt rám a nap­sü­tés­ben, mennyi­vel in­kább szük­sé­gük lesz a sö­tét­ség­ben!”

Az ek­kor negy­ven­hét éves nő­vér­nek azt pa­ran­csol­ták, hogy varr­jon sár­ga Dá­vid-csil­la­got a zsi­dó ár­vák ru­há­já­ra. Egy hó­nap­pal ké­sőbb kém­ke­dés és zsi­dók­kal va­ló érint­ke­zés vád­já­val le­tar­tóz­tat­ták; az is a bűn­lajst­ro­mán sze­re­pelt, hogy a BBC-t hall­gat­ta.

Ha­zá­já­ban je­len­leg mind­össze egy glas­go­wi temp­lom fes­tett üveg­ab­la­ka és egy – szü­lő­fa­lu­ja plé­bá­ni­á­ján ta­lál­ha­tó – ap­ró em­lék­táb­la őr­zi a skót már­tír em­lé­két. A Ja­ne Hain­ing irán­ti nö­vek­vő fi­gye­lem je­le ugyan­ak­kor, hogy tör­té­ne­tét Bá­tor­ság a há­bo­rú­ban cí­mű leg­újabb köny­vé­ben Gor­don Brown brit mi­nisz­ter­el­nök is fel­idé­zi, il­let­ve tavaly nyá­ron el­ső iz­ra­e­li lá­to­ga­tá­sa al­kal­má­val szó­ban is mél­tat­ta hon­fi­tár­sa hő­si­es­sé­gét. A „skót Schind­ler” éle­té­ről, aki egyi­ke volt a ho­lo­kauszt „mind­össze” tíz skót ál­do­za­tá­nak, film is ké­szü­l.

MTI