Oratio oecumenica

Örök­ké­va­ló Is­ten, sze­re­tő mennyei Atyánk! Ál­dunk té­ged, hogy egy­szü­lött Fi­a­dat nem hagy­tad a ha­lál­ban, ha­nem fel­tá­masz­tot­tad, és így győ­zel­met arat­tál a ha­lál fe­lett. Add meg ne­künk ke­gyel­me­sen, hogy e győ­ze­lem fé­nye a mi éle­tün­ket is be­vi­lá­gít­sa, hogy ne csak az ün­nep ide­jén, de azt kö­ve­tő­en, a hét­köz­na­po­kon is a fel­tá­ma­dott Jé­zus Krisz­tus vi­lá­gos­sá­gá­ban jár­junk. Kö­nyör­günk éle­tet adó és élet­újí­tó ke­gyel­me­dért, hogy ne a ha­lált, ha­nem va­ló­ban az éle­tet szol­gál­juk. Tégy min­ket késszé és al­kal­mas­sá min­den jó­ra.

Úr Jé­zus Krisz­tus, élet fe­je­del­me, aki ön­ma­ga­dat ad­tad ér­tünk a ke­resz­ten, és fel­tá­mad­tál meg­iga­zu­lá­sunk­ra, ké­rünk, áldd meg gyü­le­ke­ze­tün­ket a te je­len­lé­ted­del. Te állj most is kö­zé­pen, és irá­nyítsd fi­gyel­mün­ket ön­ma­gad­ra, hogy rád fi­gyel­ve, be­lő­led él­ve meg­ra­gad­has­suk a min­den­nél na­gyobb aján­dé­kot: az örök éle­tet.

Szent­lé­lek Is­ten, áraszd ránk ke­gyel­me­det, és szen­telj meg min­ket. Té­ríts a te uta­id­ra, ve­zesd lép­te­in­ket, ve­zesd gon­do­la­ta­in­kat, sza­va­in­kat, tet­te­in­ket, hogy iga­zán krisz­tu­si­ak le­hes­sünk.

Kö­nyör­günk, Urunk, evan­gé­li­kus egy­há­zun­kért és min­den Krisz­tus­ban hí­vő kö­zös­sé­gért. Fi­gyel­mez­tess bű­ne­ink­re és mu­lasz­tá­sa­ink­ra. Adj mind­annyi­unk­nak bűn­bá­nó és alá­za­tos szí­vet. Se­gíts, hogy egy­más meg­be­csü­lé­sé­ben hű­en tölt­hes­sük be tő­led ka­pott szol­gá­la­tun­kat: az evan­gé­li­um hir­de­té­sé­nek ál­dott szol­gá­la­tát. Áldd meg egy­há­zi ve­ze­tő­in­ket, püs­pö­ke­in­ket és lel­ké­sze­in­ket, egy­há­zunk fel­ügye­lő­it és min­den tiszt­ség­vi­se­lő­jét, gyü­le­ke­ze­te­ink min­den tag­ját: ki­csi­ket és na­gyo­kat, idő­se­ket és fi­a­ta­lo­kat. En­gedd, hogy Krisz­tus fel­tá­ma­dá­sá­nak hí­re va­ló­ban öröm­hír­ként tölt­se be szí­vün­ket és gon­do­la­ta­in­kat.

Kö­nyör­günk hoz­zád ha­zán­kért és né­pün­kért. Ne en­gedd el­fe­lej­te­nünk, hogy te a tör­té­ne­lem­nek is Ura vagy. Se­gíts meg­ér­te­nünk, hogy min­den ter­vünk és szán­dé­kunk csak úgy ve­het he­lyes irányt, ha a te igé­den tá­jé­ko­zód­va és a te éle­tet adó ke­gyel­med­ből me­rít­ve fo­gal­ma­zó­dik és vá­lik va­ló­ság­gá. Őrizd és áldd meg ve­ze­tő­in­ket és elöl­já­ró­in­kat, hogy mun­ká­ju­kat fe­le­lős­ség­gel és kel­lő böl­cses­ség­gel vé­gez­zék. Adj jó elő­me­ne­telt ma­gyar né­pünk­nek és min­den nép­nek. Űzd ki lel­künk­ből a bé­két­len­ség hang­ját, és adj bé­két min­den em­ber­nek. Adj erőt és hi­tet, bá­tor­sá­got és tü­rel­met mind­azok­nak, akik a te jó­aka­ra­tod sze­rint igaz­ság­ra, egy­más meg­be­csü­lé­sé­re és meg­bé­ké­lés­re tö­rek­sze­nek.

Kö­nyör­günk a be­te­ge­kért és az el­eset­te­kért, a hal­dok­ló­kért és a gyá­szo­ló­kért. A te vi­gasz­ta­ló je­len­lé­ted ad­jon eny­hü­lést a fáj­da­lom kö­ze­pet­te is. Kö­nyö­rülj a ke­reszt­jük sú­lya alatt ros­ka­do­zó­kon, ne pró­báld őket ere­jü­kön fe­lül. En­gedd, hogy ők is érez­zék és lás­sák, hogy a te sze­re­te­ted ve­lük van, és so­ha nem hagy­ja el őket. Ve­zess mind­nyá­jun­kat föl­di éle­tünk út­ján az örök élet fe­lé.

Mennyei Atyánk! A te vég­te­len ir­gal­mad­ban bíz­va ké­rünk, hall­gass meg min­ket, a mi Urunk Jé­zus Krisz­tu­sért. Ámen.