Keresztutak

Pár­hu­za­mo­san négy hely­szí­nen – Sze­ren­csen, Szent György-he­gyen, Szom­bat­he­lyen és a ha­tár túl­ol­da­lá­ra eső Rév­ko­má­rom­ban – zaj­lot­tak az el­múlt hét vé­gén a Kár­pát-me­den­cei cser­kész­nap ren­dez­vé­nyei. Or­szág­ha­tárt át­íve­lő prog­ram­so­ro­za­tot ed­dig még nem, or­szá­gos cser­kész­na­pot azon­ban már szer­ve­zett a Ma­gyar Cser­kész­szö­vet­ség. Az el­sőt 2007-ben, a moz­ga­lom szü­le­té­sé­nek szá­za­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból ren­dez­ték meg, a tra­di­ci­o­ná­lis Szent György-na­pi fo­ga­da­lom­té­te­lek ide­jé­hez iga­zod­va. (Ka­to­li­kus ha­gyo­mány sze­rint Szent György a cser­ké­szek vé­dő­szent­je.) Ilyen­kor már több­nyi­re az idő­já­rás is ked­vez a sza­bad­ba ter­ve­zett, a cser­ké­szek mun­ka­ága­it (ter­mé­szet­já­rók, bar­lan­gá­szok, re­gös-, ví­zi­cser­ké­szet stb.) is meg­je­le­ní­tő prog­ra­mok­nak.

Az idén prog­ram­so­ro­zat­tá fej­lő­dött ese­mé­nyek so­rát már­ci­us­ban a sze­ge­di kezd­te az ár­ví­zi em­lék­nap­pal, majd áp­ri­lis 18-án Sza­mo­súj­vá­ron tar­tot­tak ro­vás­írás­ver­sennyel egy­be­kö­tött cser­kész­na­pot az er­dély­or­szá­gi ma­gyar cser­ké­szek. A sort a (Szent) György-na­pi prog­ra­mok zár­ták az em­lí­tett négy hely­szí­nen, me­lye­ket Soly­mo­si Ba­lázs or­szá­gos ve­ze­tő­tiszt és Bu­day Bar­na­bás, a Ma­gyar Cser­kész­szö­vet­ség el­nö­ke is meg­lá­to­ga­tott.

A részt­ve­vők be­szá­mo­lói szí­nes prog­ra­mok­ról tesz­nek ta­nú­bi­zony­sá­got.

A Ba­da­csony mel­let­ti, ró­la el­ne­ve­zett he­gyen kö­zel száz cser­kész em­lé­ke­zett meg Szent György­ről, a leg­if­jabb cser­ké­szek pe­dig fo­ga­da­lom­té­tel­lel erő­sí­tet­ték meg, hogy a moz­ga­lom tör­vé­nyei sze­rint kí­ván­nak él­ni. Az al­ka­lom a Szé­kes­fe­hér­vá­ri Cser­kész­ke­rü­let prog­ram­ja volt – a 126. Szá­mú Szent Im­re Cser­kész­csa­pat szer­ve­zé­sé­ben.

A Szom­bat­he­lyi Cser­kész­ke­rü­let a Va­si Fa­lu­mú­ze­um te­rü­le­tén ün­ne­pel­te a cser­kész­na­pot szí­nes vá­sá­ri for­ga­tag­ban, Szent Lász­ló-lo­va­gok és Mag­or-íjá­szok kö­zött. Test­edzés­re bő­ven volt le­he­tő­ség: a leg­bát­rab­bak kör­mé­tá­zás­sal és a já­ki em­lék­osz­lop­hoz va­ló ke­re­ke­zés­sel bi­zo­nyít­hat­tak. A fa­lu­mú­ze­um­ban hely­is­me­re­tü­ket csil­log­tat­hat­ták meg a Vas me­gyei fi­a­ta­lok. A szlo­vén füs­tös­ház­ban bár­ki bőr­be éget­het­te a nap jel­vé­nyét, amely azon­ túl, hogy ked­ves em­lék lesz, em­lé­kez­tet is: a Kár­pát-me­den­ce fel­boly­du­lá­sá­ra, a cser­ké­szet misszi­ó­já­ra és a hely­szí­nek ér­té­ke­i­re.

Rév­ko­má­rom­ban a ko­má­ro­mi erőd­rend­szer VI. bás­tyá­ja lett a cser­ké­szek fő­ha­di­szál­lá­sa. A mint­egy két­száz­öt­ven fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi és anya­or­szá­gi cser­kész le­eresz­ked­he­tett a vár­fal­ról, evez­he­tett a Holt-Vá­gon, pró­bá­ra te­het­te ma­gát egy aka­dály­pá­lyán, sőt egy men­tő­au­tó bel­se­jé­vel is meg­is­mer­ked­he­tett – anél­kül, hogy bár­mi ba­ja tör­tént vol­na.

A moz­gal­mas cser­kész­na­pi ren­dez­vé­nyek­nek azon­ban ré­szük volt a meg­ál­lás és az el­csen­de­se­dés is. Sze­ren­csen pél­dá­ul az egyéb­ként ’48-as ke­ret­tör­té­net­be il­lesz­tett prog­ra­mo­kat a Kos­suth-szo­bor meg­ko­szo­rú­zá­sa, majd a re­for­má­tus temp­lom­ban há­la­adó is­ten­tisz­te­let zár­ta. Rin­ger Ist­ván tá­ro­ga­tó­mű­vész já­té­ka sok szí­vet is ki­tárt… Volt, aki sze­rint ez egy olyan pil­la­nat volt, ami­kor az ár­nyé­kunk utol­ért: te­li to­rok­ból, fel­nőtt hit­tel, könnye­ket csal­va a sze­mek­be éne­kel­te a kö­zel két­száz­öt­ven fi­a­tal cser­kész:

Fi­úk, fel a fej­jel, a har­so­na zeng, Áll­junk csa­ta­sor­ba vi­dá­man, Ránk vár a vi­lág, ez a harc a mi­enk… …Sza­bad ott a sza­bad­ban a lé­lek! Ott szem­ben, szív­ben tisz­ta láng, S az Is­ten ar­ca néz le ránk.

B-M. A.