Élő víz

Imád­koz­zunk mi­nél töb­bet, ha te­het­jük, de so­ha­sem az­zal az önelé­gült ér­zés­sel, hogy most jól ki­imád­koz­tam ma­gam. Is­ten min­dig töb­bet ér­de­mel, mint amennyit mi nyújt­ha­tunk ne­ki. Vi­szont ha a vi­lág zú­du­ló ba­ja­i­ban és éle­tünk for­ga­ta­gá­ban egy-egy ima­tö­re­dé­ket tu­dunk csak ma­gunk­ból ki­csi­hol­ni, higgyük el: ez a ke­vés sem ke­vés. A leg­egy­sze­rűbb szó is az is­te­ni ke­gye­lem mély­sé­ge­i­vel hoz­hat kap­cso­lat­ba ben­nün­ket. A Szent­lé­lek Is­ten te­gye be­szé­des­sé a kő­vé ke­mé­nye­dett imá­kat.

Be­llon Gel­lért (20. szá­zad)