Napról napra

Új nap – új kegyelem
Va­sár­nap Az Úr erős üd­vö­zí­tőt tá­masz­tott ne­künk szol­gá­já­nak, Dá­vid­nak há­zá­ból, hogy meg­sza­ba­dít­son el­len­sé­ge­ink­től és mind­azok ke­zé­ből, akik gyű­löl­nek min­ket. Lk 1,69,71 (Zsolt 136,23; Jn ... >>

Élő víz

Imád­ság ha­zán­kért
Imád­ság va­sár­nap­ja van. Ro­gate. Imád­koz­za­tok… Szok­tunk-e imád­koz­ni az­zal a hit­tel, hogy biz­to­san meg­hall­gat­ja az Úr? Hogy nem a négy fal­nak be­szé­lünk. Hogy erő van az imá­ban. Hogy Is­te­nünk aján­dé­kai ér­kez­nek ál­ta­la a föld­re, amely­nek nagy szük­sé­ge van ar­ra, hogy töb­bet kap­jon, mint amit sa­ját ma­ga el­ér­het. Hogy töb­bet és job­bat kap­jon, mint amit el­gon­dol, hogy szük­sé­ge len­ne rá. >>

Ó, Sze­re­tet
Ó, Sze­re­tet, Te vagy meg­hitt al­ko­nya­ti fé­nyem. Ha egy­szer éle­tem es­té­je el­ér­ke­zik, en­gedj sze­lí­den nyu­go­vó­ra tér­nem, és meg­ta­lál­nom azt a bé­kes­sé­get, amit sze­ret­te­id­nek ké­szí­tet­tél. Vég­te­len jó­sá­god­dal ta­kard ... >>

Le­gyen na­pon­ta né­hány per­ced
Le­gyen na­pon­ta né­hány per­ced ma­gá­nyos csönd­re. Egy­sze­rű­en és ter­mé­sze­te­sen be­szélj Is­ten­nel, és mondd el ne­ki mind­azt, ami szí­ve­den van. Nincs szük­ség ar­ra, hogy kü­lön­le­ges mó­don fo­gal­mazd meg mon­da­ni­va­ló­dat. ... >>

Imád­koz­zunk mi­nél töb­bet
Imád­koz­zunk mi­nél töb­bet, ha te­het­jük, de so­ha­sem az­zal az önelé­gült ér­zés­sel, hogy most jól ki­imád­koz­tam ma­gam. Is­ten min­dig töb­bet ér­de­mel, mint amennyit mi nyújt­ha­tunk ne­ki. Vi­szont ha a vi­lág zú­du­ló ba­ja­i­ban és ... >>

Uram, Is­te­nem!
Uram, Is­te­nem! Kér­lek, gyom­láld ki lel­kem­ből a go­nosz El­len­ség mag­ve­té­sét, és vesd el szí­vem­be meg­is­me­ré­sed­nek és a jó cse­le­ke­de­tek­nek mag­vát. Se­gíts, hogy tet­te­im­mel és aka­ra­tom­mal egye­dül Ne­ked szol­gál­jak, hogy ... >>

Urunk, Te min­dent ti­tok­za­to­san igaz­gatsz
Urunk, Te min­dent ti­tok­za­to­san igaz­gatsz, és min­den­hol el vagy rejt­ve. A ma­gas­ban je­len vagy, és a ma­gas­ság nem érez Té­ged. A mély­ben ott vagy, és lé­nye­det az sem fog­ja kö­rül. Cso­dá­la­tos vagy Te, akár­hol is ke­re­sünk. Kö­zel ... >>

Olyan so­kat vé­tünk
Olyan so­kat vé­tünk a Mi­atyánk el­len. Nem vé­let­le­nül ír­ta azt Lu­ther Már­ton, hogy a Mi­atyánk a leg­na­gyobb már­tír. Olyan so­kat kell szen­ved­nie ami­att, hogy sok­szor lé­lek nél­kül és fi­gyel­met­le­nül le­da­rál­juk, el­ha­dar­juk. ... >>

Szent­sé­ges Is­ten
Szent­sé­ges Is­ten, Te vagy a sze­re­tet és a sze­re­tet vá­gya­ko­zá­sá­nak a cél­ja. Te vagy a böl­cses­ség, Te vagy az ir­ga­lom, Te vagy a hosszú­tű­rés. Te vagy a biz­ton­ság, Te vagy a nyu­ga­lom, Te vagy az öröm és a bol­dog­ság. Te vagy a ... >>

Urunk, Is­te­nünk
Urunk, Is­te­nünk, ta­níts min­ket he­lye­sen imád­koz­ni. Kor­má­nyozd éle­tünk ha­jó­ját ma­gad­hoz, aki nyu­godt ki­kö­tő­je vagy a vi­ha­rok­tól meg­té­pá­zott lel­kek­nek. Mu­tass irányt! Újítsd meg ben­nünk az en­ge­del­mes­ség lel­két. ... >>

Az iga­zi ze­ne­ked­ve­lő
Az iga­zi ze­ne­ked­ve­lő nem az utol­só pil­la­nat­ban ér­ke­zik a hang­ver­seny­re, mert így az ut­ca za­já­ból át­me­net nél­kül nem jut­na mű­vé­szi él­mény­hez. Ez az imád­ság­ra is ér­vé­nyes. Ezért fon­tos az ima előt­ti össze­sze­dett­ség, ... >>

Imád­ság­mo­za­i­k I.
Ez­zel a cím­mel je­lent meg vá­lo­ga­tás Ma­do­csai Mik­lós nyu­gal­ma­zott lel­kész tol­lá­ból az el­ső ti­zen­öt év­szá­zad ke­resz­tény imád­sá­ga­i­ból. >>

HE­TI ÚT­RA­VA­LÓ
Ál­dott le­gyen Is­ten, mert nem uta­sí­tot­ta el imád­sá­go­mat, sze­re­te­tét nem von­ta meg tő­lem. (Zsolt 66,20) >>

Egyházunk egy-két hete

Ahol palánták ültettek virágot
„A kis ko­sa­rad­ban lé­vő pa­pír­tu­li­pán­nal fuss el a ka­ri­ká­ig, amely most a vi­rá­gos­ker­tet jel­ké­pe­zi, tedd be­le a tu­li­pánt, majd meg­ke­rül­ve a ka­ri­kát sza­ladj vissza a csa­pa­tod­hoz” – szólt az egyik uta­sí­tás az Al­ber­ti Evan­gé­li­kus Ál­ta­lá­nos Is­ko­la tor­na­csar­no­ká­ban múlt szom­ba­ton. Az evan­gé­li­kus ovis­olim­pi­á­nak ne­ve­zett nagy já­ték­ döntőjében a há­rom egy­ház­ke­rü­let­ből hat evan­gé­li­kus óvo­da tíz-tíz fős csa­pa­ta mér­te össze ügyes­sé­gét a szü­lők és óvó­nők han­gos biz­ta­tá­sa kö­ze­pet­te. >>

Üdü­lő­gon­do­zó-ju­bi­le­u­m
A né­met üdü­lő­ven­dé­gek szá­má­ra lét­re­ho­zott né­met nyel­vű lel­ki­gon­do­zói szol­gá­lat tíz­éves fenn­ál­lá­sa al­kal­má­ból is­ten­tisz­te­let ke­re­té­ben ad­tak há­lát má­jus 9-én, szom­ba­ton dél­után a hé­ví­zi pro­tes­táns temp­lom­ban. >>

Fe­le­lős­sé­günk fe­hé­ren-fe­ke­tén
Rit­ka él­mény­ben le­he­tett ré­szük azok­nak, akik a nagy­ka­ni­zsai evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet meg­hí­vá­sá­ra má­jus 9-én, szom­ba­ton kül­misszi­ói csen­des­nap­ra gyűl­tek össze. Ki lá­tott már sző­ke ha­jú né­gert vagy ép­pen fe­hér bő­rű, szem­üve­ges ma­száj har­cost?! De nem ki­sebb fel­tű­nést kel­te­ne Ke­nyá­ban, a benn­szü­lött fe­ke­ték kö­zött az az asszony sem, akit Bá­lint Zol­tán­né Kis Be­á­ta a ki­kuyu törzs nép­vi­se­le­té­be öl­töz­te­tett… >>

El­nök-püs­pök Gyu­lán
A gyu­lai gyü­le­ke­zet pres­bi­te­ri cso­port­já­nak meg­hí­vá­sá­ra lá­to­ga­tott Ju­bi­la­te va­sár­nap­já­ra a ha­tár men­ti vá­ros­ba Itt­zés Já­nos, a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház el­nök-püs­pö­ke. A vá­ros evan­gé­li­ku­sai a temp­lom fel­újí­tá­sa után cé­lul tűz­ték a lel­ki épít­ke­zést, en­nek je­gyé­ben éven­te több ven­dé­get is meg­hív­nak. >>

Keresztutak

Öt­éves a Prúsz.
A Pro­tes­táns Új­ság­írók Szö­vet­sé­gé­nek szü­le­tés­na­pi tor­tá­ján a má­jus 8-i ün­ne­pi köz­gyű­lés vé­gén fúj­ták el a gyer­tyá­kat a szer­ve­zet el­nök­sé­gé­nek tag­ja: No­votny Zol­tán el­nök, va­la­mint (bal­ról jobb­ra) Cso­ma Áron, Fa­bi­ny Ta­más, Nagy Im­re, La­ka­tos Ju­dit, T. Pin­tér Ká­roly és Faggyas Sán­dor. >>

Szabadegyetemi hét­vé­ge Szabadkán
Alig egy hét­tel a negy­ve­ne­dik szü­le­tés­nap­ját ün­nep­lő Eu­ró­pai Pro­tes­táns Ma­gyar Sza­bad­egye­tem aka­dé­mi­ai nap­jai után az EPMSZ Dél­vi­dé­ki Kö­re ren­de­zett ta­nul­má­nyi hét­vé­gét má­jus 8–10-én Sza­bad­kán. >>

Val­lá­sos hit – köz­éle­ti ak­ti­vi­tás
„Egy ha­mis ideo­ló­gia negy­ven éven át ar­ra akart rá­ne­vel­ni ben­nün­ket, hogy a hit ma­gán­ügy, leg­fel­jebb egy­há­zi ügy, és ezért csak a temp­lom fa­la­in be­lül sza­bad meg­szó­lal­nia. Így akar­ták az evan­gé­li­u­mot izo­lál­ni, el­zár­ni a vi­lág­tól. De az evan­gé­li­um­ból szü­le­tő hit en­nél sok­kal több: cso­dá­la­tos ma­gán­ügy, de ugyan­ak­kor csa­lá­di ügy, sőt az egész nem­zet ügye is” – ír­ja a nem­ré­gi­ben Urá­hoz tért er­dé­lyi püs­pök, dr. Csi­ha Kál­mán a Nem­zet és evan­gé­li­um cí­mű köny­vé­nek elő­sza­vá­ban (Ko­lozs­vár, 2007). Szá­má­ra úgy volt ez a cso­dá­la­tos ma­gán­ügy az egész nem­zet ügye is, hogy ér­te s mi­at­ta tíz­évi bör­tönt is kész volt vi­sel­ni. Ez az ügye át­ha­tot­ta to­váb­bá mind egy­ház­kor­mány­zói mun­ká­ját, mind pe­dig evan­gé­li­zá­ci­ós szol­gá­la­ta­it. Tör­té­nel­münk­ben sok ma­gyar pro­tes­táns ke­resz­tyén, lel­kész és nem lel­kész vi­sel­te­tett ha­son­ló­an a Kár­pát-me­den­cé­ben. A 16. szá­za­di re­for­má­ció alap­el­ve­i­ből – ame­lyek sze­rint egye­dül Krisz­tus ál­tal van üd­vös­sé­günk ke­gye­lem­ből – szin­te egye­ne­sen kö­vet­ke­zik, hogy a hit cse­le­ke­de­tei a te­rem­tett vi­lág és ben­ne az em­ber ja­vát hi­va­tot­tak szol­gál­ni. Így a meg­iga­zult em­ber – ha nem há­lát­lan – egy­ben köz­éle­ti em­ber is, a szó­nak leg­alább­is ab­ban az ér­tel­mé­ben, hogy kész a köz ja­vát fe­le­lős­ség­gel, sőt ál­do­za­tos­ság­gal szol­gál­ni. >>

„Fel­ső­fo­kú” gyü­le­ke­ze­tek hét­vé­gé­je
Ka­pu­nyi­tá­si pá­nik cím­mel ren­dez­ték meg Ba­la­ton­szár­szón az evan­gé­li­kus egye­te­mi gyü­le­ke­ze­tek ta­lál­ko­zó­ját. >>

A nyu­ga­lom ten­ge­re har­mad­nap­ra le­csen­de­se­dett
A nyu­ga­lom ten­ge­re har­mad­nap­ra le­csen­de­se­dett, meg­nyu­go­dott, ra­gyo­gott, nem ­csak a Ba­la­ton, mi ma­gunk is, ki­sza­kad­tunk a hét­köz­na­pok za­jos for­ga­ta­gá­ból, ... >>

Öku­me­ni­kus na­pok kul­tu­rá­lis produk­ci­ók­kal má­jus vé­gén Szol­no­kon
A hit­ről, az er­kölcs­ről és a más­ság el­fo­ga­dá­sá­ról szó­ló szín­pa­di és más mű­vé­sze­ti pro­duk­ci­ó­kat fel­vo­nul­tat­va öku­me­ni­kus na­po­kat ren­dez­nek má­jus 24. és 28. kö­zött Szol­no­kon – je­len­tet­te be a fő ­szer­ve­ző Szig­li­ge­ti Szín­ház igaz­ga­tó­ja, Ba­lázs Pé­ter az in­téz­mény­ben má­jus 7-én tar­tott saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón. >>

Átadták a lovagok terényi táborhelyét
A Nóg­rád me­gyei Te­rény­ben szen­tel­ték fel a Jo­han­ni­ta Se­gí­tő Szol­gá­lat el­ső ma­gyar­or­szá­gi tá­bor­he­lyét. >>

Is­ten a ba­rá­tom
Is­ten­hez for­dul­ni olyan, mint ami­kor va­la­ki a ba­rát­já­val be­szél­get – ezt ál­la­pí­tot­ta meg Uf­fe Sch­jodt dán ku­ta­tó, az Aarhu­si Egye­tem ta­ná­ra. >>

Evangélikusok

„Be kell von­nunk a hall­ga­tó­sá­got a hit ese­mé­nye­i­be!”
Percze Sán­dor evan­gé­li­kus lel­kész Mén­fő­csa­na­kon szol­gál, ám nem­ré­gi­ben a né­met­or­szá­gi Er­langen­ben si­ker­rel véd­te meg dok­to­ri disszer­tá­ci­ó­ját, a Fried­rich-Ale­xan­der-Uni­ver­sitä­ten. Az ér­te­ke­zés té­má­ja a mű­vé­sze­tek és a val­lás kap­cso­la­ta. Bol­la Zsu­zsan­na in­ter­jú­ja. >>

Mennyi­ben pres­bi­te­ri ma evan­gé­li­kus egy­há­zunk?
A Hols­tein név­ről min­den­ki­nek más jut eszé­be: az uta­zó­nak Észak-Né­met­or­szág, a gaz­dá­nak a szar­vas­mar­ha, az ínyenc­nek a na­túr bor­da tü­kör­to­jás­sal. A jól in­for­mált tör­té­nész­nek ta­lán rém­lik va­la­mi Bis­marck kül­ügy­mi­nisz­te­ré­ről (az étel egyeb­ként ró­la kap­ta a ne­vét). De el­vét­ve ta­lán az egy­ház­jo­gá­szok kö­zött is ta­lá­lunk olyat, aki­nek rög­tön be­ug­rik az evan­gé­li­kus egy­ház­jog nagy rend­sze­re­ző­je, Gün­ter Hols­tein. Az el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni nagy né­met­or­szá­gi vál­to­zás­hul­lám el­ső le­csen­gé­se után – ami­kor meg­szűnt a tar­to­má­nyi egy­ház­kor­mány­zat, a re­for­má­ció óta elő­ször ve­het­ték az egy­há­zak ke­zük­be sa­ját ügye­ik irá­nyí­tá­sát – meg­al­kot­ta a (né­met) evan­gé­li­kus egy­ház­jog egyik alap­mű­vét (Die Grund­la­gen des evan­gelis­c­hen Kirchen­rech­tes, Tü­bin­gen 1928), amely­ben az ad­di­gi le­író szem­lé­let­tel szem­ben rend­sze­rez­te is a fej­lő­dé­si le­he­tő­sé­ge­ket. >>

100. szü­le­tés­nap
A Rá­ba men­ti kis fa­lu­ban, Ár­pá­son ma­rok­nyi gyü­le­ke­zet ün­ne­pelt együtt az is­ten­tisz­te­le­ten Ge­ren­csér Jó­zsef­né­vel, aki be­töl­töt­te szá­za­dik élet­évét. Er­zsi né­nit, aki min­den­nap imád­ság­ban hor­doz­za a kö­rü­löt­te ... >>

Tú­róczy Zol­tán Nyír­egy­há­zán
Het­ven év­vel ez­előtt – 1939. má­jus 16-án – ik­tat­ták be Nyír­egy­há­zán a ti­szai egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ki szé­ké­be Tú­róczy Zol­tán győ­ri lel­készt, Ka­pi Bé­la du­nán­tú­li püs­pök szol­gá­la­tá­val. >>

e-világ

Ha­csak ko­mo­lyan át nem gon­dol­juk
II. Já­nos Pál pá­pa 1990. ja­nu­ár 1-jén töb­bek kö­zött ezt üzen­te a vi­lág­nak: „A mo­dern tár­sa­da­lom nem lesz ké­pes meg­ol­dást ta­lál­ni az öko­ló­gi­ai vál­ság­ra, ha­csak ko­mo­lyan át nem gon­dol­ja egész élet­for­má­ját.” >>

Keresztény szemmel

Eső­vá­ró
Azt mond­ja a ke­res­ke­del­mi rá­dió per­gő be­szé­dű be­mon­dó­ja, hogy a hét vé­gén jó idő lesz, sze­ren­csé­re el­ke­rül­nek min­ket az esőt ho­zó fel­hők és fron­tok, hur­rá, nem za­var­ja meg csapadék a hét­vé­gi prog­ra­mot. Igen, ez is egy né­ző­pont. A pes­ti flasz­ter­ről néz­ve az eső a rossz idő, mert a tó­csák­ba lép­ve ázik a ci­pő, es­er­nyő alá kell ku­co­rod­ni, s la­kás­ba kény­sze­rül az em­ber. >>

Az óvo­da mint evan­gé­li­kus­sá­gunk tük­re
Né­ha az az ér­zé­sünk: van­nak olyan prob­lé­mák, ame­lye­ket már nem ér­de­mes fe­sze­get­ni, hi­szen oly sok szó esett ró­luk, hogy egye­sek sze­mé­ben egy idő után akár le­rá­gott csont­nak is tűn­het­nek. Az egyik ilyen klasszi­kus kér­dés: „Mi­től evan­gé­li­kus az evan­gé­li­kus óvo­da?” Az óvo­da­ve­ze­tők egyik korábbi szak­mai kon­fe­ren­ci­á­ján prof. dr. Frie­der Harz egyik re­fe­rá­tu­ma cí­mé­ben „még­is” ezt a kér­dést tet­te fel. Írá­sunk az elő­adó főbb meg­ál­la­pí­tá­sa­it összeg­zi. >>

Tisz­ta Ame­ri­ka!
Egye­sült ál­la­mok­be­li lel­kész ba­rá­tom me­sél­te a na­pok­ban, a rá jel­lem­ző ken­dő­zet­len őszin­te­ség­gel, hogy hon­fi­tár­sai ál­ta­lá­ban igen ne­he­zen bol­do­gul­nak az ál­ta­lá­nos mű­velt­ség ele­me­i­vel. Tör­té­nel­mi, föld­raj­zi, iro­dal­mi, ide­gen nyel­vi meg min­den­fé­le ál­ta­lá­nos is­me­re­te­ik elég­gé fog­hí­ja­sak. >>

Érett­sé­gi
Bár­mer­re jár­junk is az or­szág­ban, így má­jus–jú­ni­us tá­ján gyak­ran lá­tunk ün­nep­lő­be öl­tö­zött di­á­ko­kat az ut­cán. Érett­sé­gi­zők. Óha­tat­la­nul sa­ját if­jú­ko­ri em­lé­ke­in­ket idé­zik fel – le­gyünk akár öt, tíz vagy ép­pen öt­ven év­vel túl a nagy meg­mé­ret­te­té­sen. „Hogy is volt ak­kor…?” >>

Azt hit­tem, so­ha nem jön el az a nap…
Kö­rül­be­lül ti­zen­nyolc éves le­het­tem, ami­kor el­kezd­tem gol­foz­ni. Volt egy sza­bály, amely ki­mond­ta: nem játsz­hatsz csü­tör­tök dél­után, szom­ba­ton, va­sár­nap és ün­nep­na­po­kon ad­dig, amíg nagy­ko­rú nem le­szel. >>

Kon­koly­ból nem lesz bú­za
Po­li­ti­ká­ról és val­lás­ról nem be­szél­ge­tek, csak na­gyon ki­vé­te­les eset­ben – sok­szor el­dön­töt­tem már ma­gam­ban, el­ke­rül­ve így az os­to­ba vi­tat­ko­zá­so­kat, me­lyek „csak ha­szon­ta­la­nok és hi­á­ba­va­lók” (Tit 3,9). Meg­ta­nul­tam: szól­ni csak ak­kor ér­de­mes, „ha az jó a szük­sé­ges épí­tés­re” (Ef 4,29). Leg­alább­is ed­dig azt hit­tem, hogy meg­ta­nul­tam, de a mi­nap megint be­iga­zo­ló­dott, hogy még min­dig rosszul íté­lem meg, mi­kor adó­dik ilyen na­gyon ki­vé­te­les eset… >>

Pé­csi élő kö­vek
1804-ben a Pé­csett le­te­le­pe­dő Nendt­vich Ta­más gyógy­sze­rész nem ta­lált a vá­ros­ban élő lu­the­rá­nus kö­zös­sé­get. Nem ad­ta föl, ha­nem az anya­szent­egy­ház élő kö­ve­ként cse­le­ke­dett, és las­san gyü­le­ke­zet gyü­le­ke­zett… >>

A hét témája

Hall­gat­ni ezüst, imád­koz­ni arany
Kál­vin Já­nos a Szent­írás alap­ján gran­di­ó­zus szel­le­mi rend­szert épí­tett fel legjelentősebb művében, az Ins­ti­tu­ti­ó­ban. Azért tud­ta ezt meg­ten­ni, mert imád­ko­zó, Is­ten­nel be­szél­ge­tő, tár­sal­ko­dó em­ber volt. S mert az ima na­pon­ta Is­ten fe­lé ki­nyúj­tott ke­zet je­len­tett az éle­té­ben, ezért tud­ta lel­ki­gon­doz­ni, nagy be­le­ér­zés­sel is­tá­pol­ni a rá­bí­zot­ta­kat s le­ve­le­zé­sé­vel Eu­ró­pa sok ré­szén a ta­ní­tá­sá­ra és lel­ki ta­ná­csa­i­ra vá­gyó pász­to­ro­kat, gyü­le­ke­ze­te­ket, de arisz­tok­ra­tá­kat és a szel­lem ne­me­se­it is, akik az új hit iránt ér­dek­lőd­tek. Mit je­len­tett ne­ki és nyo­má­ban a re­for­má­tus szem­lé­let sze­rint má­sok­nak is az imád­ko­zás? Né­met test­vér­hon­la­pun­kon Bar­ba­ra Sc­henk aján­dé­koz­ta meg az ér­dek­lő­dő­ket két ki­tű­nő össze­ál­lí­tá­sá­val. Az egyik­ben Kál­vin imá­i­ból kö­zöl egy tu­cat­tal, a má­sik­ban az imád­ság Kál­vin sze­rin­ti ér­tel­mé­ről, cél­já­ról ír. Ezek a pub­li­ká­ci­ók ve­ze­tik gon­do­la­ta­in­kat és is­mer­ke­dé­sün­ket az imád­ko­zó gen­fi re­for­má­tor­ral. >>

Tör­té­nel­mi lépés előtt a ma­gyar re­for­má­tus­ság
A Kár­pát-me­den­cei református egy­há­zak egye­sü­lé­sé­nek öt év­vel ez­előtt megszü­le­tett gon­do­la­ta má­ra va­ló­ság­gá érett. Az egy­sé­ges Ma­gyar Re­for­má­tus Egy­ház al­kot­má­nyá­nak má­jus 22-ei, deb­re­ce­ni alá­írá­sá­ról a köz­szol­gá­la­ti te­le­ví­zió több mű­so­ra is tu­dó­sít. >>

A kál­vi­ni alap­el­vek ma is al­kal­maz­­ha­tók
Már­kus Mi­hály nyu­gal­ma­zott püs­pök­kel, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Kál­vin-bi­zott­sá­gá­nak el­nö­ké­vel a Kál­vin-év ün­ne­pé­lyes deb­re­ce­ni meg­nyi­tó­ja előtt be­szél­get­tünk. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Mikor azonban nem testi, hanem örökkévaló javakról van szó, teszem, hogy Isten minket igéjében megtartson, megszenteljen, bűneinket megbocsássa, nékünk Szentlelket és örök életet ajándékozzon, itt egészen nyilvánvaló és bizonyos az Isten ... >>

Kultúrkörök

Egy­ház­ke­rü­le­ti kó­rus­ta­lál­ko­zó
A Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Egy­ház­ke­rü­let te­rü­le­tén szol­gá­ló ének­ka­rok ré­szé­re szer­ve­zett Can­ta­te va­sár­na­pi ke­rü­le­ti kó­rus­ta­lál­ko­zó hely­szí­ne az idén Ne­mes­csó volt. >>

Ma­gyar­ság­ké­pünk tor­zu­lá­sa
A ma­gyar­ság­kép tor­zu­lá­sa ben­nünk és a nagy­vi­lág­ban – ez volt a cí­me And­rás­falvy Ber­ta­lan elő­adá­sá­nak, amely má­jus 8-án nyi­tot­ta meg a Lu­ther Ott­hon – Szak­kol­lé­gi­um nyol­ca­dik szak­kol­lé­gi­u­mi kon­fe­ren­ci­á­ját. A pén­tek es­ti nyi­tó elő­adást kö­ve­tő­en szom­ba­ton és va­sár­nap a Lu­ther Ott­hon vég­zős hall­ga­tói tar­tot­tak re­fe­rá­tu­mo­kat ku­ta­tá­sa­ik, dip­lo­ma­mun­ká­juk té­má­já­ból. >>

Időn­ként nem árt egy kis aj­ná­ro­zás
Mi­vel ké­pei, gra­fi­kái egy­re is­mer­teb­bek, Bak­sai Jó­zsef ne­ve is egy­re job­ban cseng mind itt­hon, mind kül­föl­dön. Az érett kor­ba lé­pett gra­fi­kus, fes­tő­mű­vész a kép­ző­mű­vé­sze­ti egye­tem el­vég­zé­se után Pá­rizs­ban, Lu­xem­burg­ban, majd Ve­len­cé­ben tö­ké­le­te­sí­tet­te tu­dá­sát. Kü­lön­le­ges tech­ni­ká­val elő­ál­lí­tott, plasz­ti­kus ké­pe­it nem­csak a kor­társ mű­vé­szek, a mű­vé­szet­tör­té­né­szek és a kri­ti­ku­sok is­me­rik el, ha­nem a gyűj­tők és a nagy­kö­zön­ség is. Ezt a szám­ta­lan el­is­me­rés és a 2001-ben meg­ka­pott Mun­ká­csy-díj is bi­zo­nyít­ja. Ter­mé­keny mű­vész. Al­ko­tá­sai a vi­lág szám­ta­lan or­szá­gá­ban meg­ta­lál­ha­tók, és ga­lé­ri­ák­nak, auk­ci­ók­nak, sőt né­hány mű­vé­sze­ti mú­ze­um­nak is meg­be­csült da­rab­jai. A Szent­end­rén élő Baksai József az al­ko­tás mel­lett gon­dot for­dít az után­pót­lás ne­ve­lé­sé­re is, hi­szen ve­ze­tő ta­ná­ra és egy­ben igaz­ga­tó­ja egy Óbu­dán mű­kö­dő kép­ző­mű­vé­sze­ti tan­in­téz­mény­nek. Lel­kes hí­ve az egész­sé­ges élet­mód­nak, a test és lé­lek har­mó­ni­á­ját hir­de­tő élet­vi­tel­nek, de szí­ve­sen fog­lal­ko­zik mi­to­ló­gi­á­val, ókor­tör­té­net­tel is. >>

Kó­rus­ta­lál­ko­zó Al­ber­tirs­án
A Dél-Pest Me­gyei Egy­ház­me­gye ha­gyo­má­nyos kó­rus­ta­lál­ko­zó­já­nak idén má­jus 2-án Al­ber­ti adott ott­hont. >>

A vasárnap igéje

Az ige aj­ta­ja
Arisz­tarkhosz még aludt. Pál az ágyon fe­küdt ugyan, de már éb­ren volt. Ilyen­kor reg­gel ne­he­zen nyílt ki a sze­me. Min­dig gyul­ladt volt, de al­vás köz­ben le is ra­gadt. A nyí­ló kis ré­se­ken ke­resz­tül ho­má­lyo­san lát­ta az ab­la­kon be­szű­rő­dő fé­nye­ket. A kör­vo­na­lak ho­má­lyo­sak ma­rad­tak. >>

Hol a menny?
Az Úr Jé­zus menny­be­me­ne­te­lé­nek ün­ne­pe nem azért szo­rult pe­ri­fé­ri­á­ra, mert ha­zánk­ban – szá­mom­ra ért­he­tet­le­nül – még min­dig mun­ka­nap. Akár­csak a víz­ke­reszt, mely a dik­ta­tú­ra ál­tal nem érin­tett eu­ró­pai or­szá­gok­ban szin­tén mun­ka­szü­ne­tes ün­nep. Mél­tán, mert a ka­rá­csonnyal, hús­vét­tal és pün­kösd­del együtt az egy­há­zi esz­ten­dő öt fő­ün­ne­pe kö­zé tar­toz­nak. Menny­be­me­ne­tel és víz­ke­reszt ün­ne­pé­nek fé­nye azon­ban ott is meg­ko­pott, ahol a nap­tá­rak pi­ros be­tű­vel jegy­zik. >>

Oratio oecumenica

Oratio œcumenica
Min­den­ha­tó Is­te­nünk! Há­lát adunk, hogy min­dig és min­den­hol meg­szó­lít­ha­tunk. Hall­gass meg min­ket most is, mi­kor gyü­le­ke­ze­tünk kö­zös­sé­gé­ben imád­ko­zunk hoz­zád. Adj őszin­te sza­va­kat és bí­zó re­mény­sé­get, hogy meg­hall­gatsz min­ket. >>

Szószóró

Ki vagy te?
Ked­ves if­jú ol­va­só! Ta­lán ép­pen ab­ban a kor­ban vagy, ami­kor nap nap után egy­re fon­to­sab­bá vá­lik szá­mod­ra, mi­ként ítél­nek meg má­sok, meg tudsz-e fe­lel­ni ba­rá­ta­id, is­me­rő­se­id el­vá­rá­sa­i­nak. Sze­ret­het­nek-e té­ged azok, aki­ket sze­ret­nél, hogy sze­res­se­nek? >>

Cantate

Az Úr én­né­kem őri­ző pász­to­rom Há­lát adok né­ked, menny­bé­li Is­ten
Szen­czi Mol­nár Al­bert a 17. szá­zad leg­ele­jén ké­szí­tet­te el a gen­fi zsol­tá­rok ma­gyar vers­for­dí­tá­sa­it. A száz­öt­ven zsol­tár mel­lett még né­hány más li­tur­gi­kus szö­ve­get is vers­sé for­mált, köz­tük Lu­ther Már­ton reg­ge­li imád­sá­gát. >>