Oratio oecumenica

Min­den­ha­tó Is­te­nünk! Há­lát adunk, hogy min­dig és min­den­hol meg­szó­lít­ha­tunk. Hall­gass meg min­ket most is, mi­kor gyü­le­ke­ze­tünk kö­zös­sé­gé­ben imád­ko­zunk hoz­zád. Adj őszin­te sza­va­kat és bí­zó re­mény­sé­get, hogy meg­hall­gatsz min­ket.

Imád­ko­zunk azo­kért, akik nem tud­nak meg­szó­lal­ni. Az egész te­rem­tett vi­lá­gért, kör­nye­ze­tün­kért és az el­kö­vet­ke­ző ge­ne­rá­ci­ó­kért, hogy ne ve­gyük el élet­le­he­tő­sé­ge­i­ket.

Imád­ko­zunk azo­kért, akik nem akar­nak meg­szó­lí­ta­ni té­ged. Em­be­re­kért, akik el­vesz­tet­ték hi­tü­ket, akik nem is­mer­nek té­ged, akik túl ma­ga­biz­to­sak ah­hoz, hogy hoz­zád for­dul­ja­nak. Éb­ressz ben­nük vá­gyat, hogy meg­szó­lít­sa­nak.

Imád­ko­zunk azo­kért, akik el­ső imád­sá­ga­i­kat mond­ják gyer­me­ki őszin­te­ség­gel. Gyer­me­ke­kért, akik csa­lá­di kör­ben vagy is­ko­lá­ban össze­kul­csol­ják ke­zü­ket, és a hoz­zád ve­ze­tő sza­va­kat ke­re­sik. Szü­lő­kért, nagy­szü­lő­kért és ta­ná­ro­kért, akik imád­koz­ni ta­ní­ta­nak. Óvd meg a fel­nö­vek­vő ge­ne­rá­ci­ót, hogy hoz­zád hű­sé­ge­sen él­hes­se éle­tét.

Imád­ko­zunk min­den­ki­ért, aki ma a te­rí­tett asz­tal mel­lett há­lát ad ne­ked. Add, hogy ne fe­lejt­sük, min­de­nünk tő­led ka­pott aján­dék, ami fe­le­lős­ség­re hív. Min­den szük­sé­get szen­ve­dő, a bi­zony­ta­lan min­den­na­pi ke­nyé­rért ag­gó­dó em­be­rért kö­nyör­günk, jus­son szá­muk­ra mun­ka és ke­nyér.

Imád­ko­zunk azo­kért, akik egye­dül van­nak. Adj szá­muk­ra tár­sa­kat, akik­kel meg­oszt­hat­ják éle­tü­ket.

Egy­há­za­dért imád­ko­zunk. Le­gyen a hoz­zád for­du­ló em­be­rek lel­ki haj­lé­ka, a bi­za­lom, a hit és a re­mény kö­zös­sé­ge. Köss össze min­ket az imád­ság­ban. Hall­gasd meg min­den imád­ko­zó em­ber őszin­te fo­há­szát, bár­hol a vi­lá­gon, bár­mi­lyen nyel­ven vagy val­lás­ban szó­lít meg té­ged. Tedd az egész em­be­ri­sé­get sze­re­tet­ben hoz­zád for­du­ló kö­zös­ség­gé. Add, hogy egy­má­sért és ne egy­más el­len szól­junk hoz­zád.

Imád­ko­zunk azo­kért, akik éle­tük vé­gén fe­léd for­dul­nak. Légy ott azok­kal, akik hoz­zád ké­szül­nek. Adj ne­kik és csa­lád­tag­ja­ik­nak élő re­mény­sé­get.

Há­lás em­lé­ke­zet­tel ál­lunk meg most, mi­kor azok­ra gon­do­lunk, akik elő­re­men­tek kö­zü­lünk. Egye­síts min­ket egy­kor az örök élet fé­nyé­ben, hogy min­den sza­vunk, amely most csak tö­re­dé­kes re­mény­ség és bi­zony­ta­lan ke­re­sés, a te tel­jes­sé­ged­ben ta­lál­jon vá­laszt. Ámen.