Élő víz
A Lélek kiáradása ma
Az átlagosnál többen voltak a templomban, mert pünkösd volt. Sokan jöttek, mert szerettek volna valami mást hallani, mint a hétköznapokban. Elegük volt a panaszból, a nehéz idők emlegetéséből, a gazdasági válságból, a félelemkeltésből, a bizonytalan jövőben valósuló szép álmokból. Szerettek volna valami olyat hallani, ami megragadja őket, ami segít rajtuk, ami felszabadítja őket.
Emberünk küszködött a lelkész igehirdetésével, aki a bibliai eseményekről beszélt, hangja betöltötte az egész templomot, ahol ültek. De a gondolatai elkalandoztak, szeme körbepásztázott. Megakadt egy-egy hajviseleten vagy a divatos ruhákon, és eltűnődött: mi történne, ha váratlanul pénzt kapna, ha a gyereke éltanuló lehetne, ha az egészsége jobb lenne, ha a munkahelye biztosabb volna… A legutolsó munkahelyi összetűzés is eszébe jutott…
Ekkor történt, hogy az ige váratlanul megragadta: egy példa, egy történet, egy váratlan szófordulat (?), s újra tudott az igehirdetésre figyelni, mintha hozzá szólna. Egyszerre érezte az erőt, amely a Jézusról szóló igehirdetésből felé áradt, amely örömmel töltötte el, és felszabadította a mindennapos gondok alól. Most észrevette az oltáron a piros pünkösdi rózsákat, és meghallotta az éltető tavaszi esőt. Másként látta a saját életét is.
Ekkor értette meg a Szentlélek csodáját. Most érkezett el hozzá is a pünkösdi éltető, megújító erő. Más hangon és megújult, teljes szívvel tudta a befejező éneket énekelni.
Bizony létezik a Lélek kiáradása 2009-ben is. Tapasztalhatjuk.
Missura Tibor