Egyházunk egy-két hete

Két kis eu­ró­pai gyü­le­ke­zet ta­lál­ko­zá­sa

Rá­kos­szent­mi­hály köz­ség ne­ve csak a múlt szá­zad el­ső éve­i­ben ke­rült a tér­ké­pek­re. Gaz­dál­ko­dás folyt a Pest vá­ro­sá­tól ke­let­re eső te­rü­le­ten, ame­lyet Szent­mi­hály­pusz­tá­nak vagy Pusz­ta­szent­mi­hály­nak ne­vez­tek. Ahogy Pest je­len­tő­sé­ge erő­sö­dött, ahogy a vá­ros egy­re in­kább ipa­ro­so­dott, egy­re töb­ben te­le­pül­tek ide. 1902-től je­le­nik meg Rá­kos­szent­mi­hály ne­ve.

Az ide­te­le­pült evan­gé­li­ku­so­kat hosszú ide­ig a Cin­ko­tai Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség pász­to­rol­ta. 1911 pün­kösd­jén szer­ve­ződ­tek fi­ók­egy­ház­köz­ség­gé, és 1921-ben ne­vez­ték ki hit­ok­ta­tó lel­ké­szük­ké e so­rok író­já­nak édes­ap­ját, Tóth-Szöl­lős Mi­hályt. Is­ten­tisz­te­le­te­i­ket a köz­pon­ti is­ko­la egyik tan­ter­mé­ben tar­tot­ták, mi­köz­ben erő­sö­dött a sa­ját temp­lom utá­ni vá­gyuk. Ala­pot lé­te­sí­tet­tek, ám az eb­ben össze­gyűlt pénz saj­nos ér­té­két vesz­tet­te: a 37 ezer ko­ro­na az át­vál­tás­kor 3 ezer pen­gő­re ol­vadt. Ám a gyü­le­ke­zet lel­ke­se­dé­sét ez sem tör­te meg: to­vább gyűj­töt­tek.

Kö­ze­lebb érez­het­ték ál­muk meg­va­ló­sí­tá­sát, ami­kor a gyü­le­ke­zet fel­ügye­lő­jé­nek ka­to­li­kus öz­ve­gye – fér­je szán­dé­kát kö­vet­ve – a köz­ség köz­pont­já­ban fek­vő két in­gat­la­nu­kat vég­ren­de­le­ti­leg az egy­ház­községre hagy­ta. Sándy Gyu­la mű­egye­te­mi ta­nár a ti­zen­nyol­ca­dik temp­lom­ter­vét ké­szí­tet­te el a szá­muk­ra.

1. au­gusz­tu­sá­ban kezd­ték el a temp­lom épí­té­sét, és 1934. jú­ni­us 17-én szen­tel­het­te fel Is­ten há­zát Rá­kos­szent­mi­há­lyon D. Raf­fay Sán­dor bá­nya­ke­rü­le­ti püs­pök.

A he­lyi gyü­le­ke­zet Szent­há­rom­ság va­sár­nap­ján ün­ne­pel­te en­nek het­ven­ötö­dik év­for­du­ló­ját.

A há­la­adás­ban részt vett a né­met­or­szá­gi Hürth vá­ros evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­té­nek kül­dött­sé­ge is. Eb­ben a Köln mel­let­ti test­vér­gyü­le­ke­zet­ben szol­gált ugyanis lel­kész­ként a most már nyug­díj­ban lé­vő Gla­tz Jó­zsef, aki gyer­mek­ko­rát Rá­kos­szent­mi­há­lyon töl­töt­te.

Ti­zen­nyolc né­met­or­szá­gi test­vér jött el, hogy együtt örül­jön a ju­bi­lá­ló gyü­le­ke­zet­tel. A há­la­adó is­ten­tisz­te­le­ten lel­ké­szük, Hel­mut Wer­ner hir­det­te az igét a va­sár­nap evan­gé­li­u­ma alap­ján. Ni­ko­dé­must ál­lí­tot­ta a kö­zös­ség elé, aki­nek is­ten­ke­re­sé­se pél­da­ként szol­gált a temp­lom­épí­tő gyü­le­ke­zet­nek. Szólt a Szent­lé­kek mun­ká­já­ról is, aki meg­erő­sí­tet­te a kö­zösséget.

Az is­ten­tisz­te­let szol­gá­la­tá­ban részt vett a Köl­csey Fe­renc Ál­ta­lá­nos Is­ko­la gyer­mek­ka­ra is – ma­gyar és né­met nyel­vű éne­kek­kel kö­szönt­ve a gyü­le­ke­ze­tet. A gyer­mek-bib­lia­kö­rös ap­ró­sá­gok – Bör­ön­te Már­ta lel­ké­sz ve­ze­té­sé­vel – be­mu­tat­ták az össze­jö­ve­te­le­i­ken min­den al­ka­lom­mal hasz­nált „sze­re­tet­koc­ka-gu­rí­tást”…

A német ven­dé­gek aján­dé­kot is hoz­tak, egy kö­rül­be­lül fél mé­ter ma­gas, sú­lyos már­vány­ke­resz­tet, ame­lyet ko­ráb­bi – „alá­bá­nyá­szás mi­att” le­bon­tott – temp­lo­muk­ból me­ne­kí­tet­tek meg. Kér­ték, hogy vi­gyáz­za­nak rá a rá­kos­szent­mi­há­lyi­ak, őr­köd­vén azon, hogy a hit meg­ma­rad­jon.

A ven­dé­gek szá­má­ra gaz­dag prog­ra­mot szer­vez­tek: jár­tak a Do­mony-völgy­ben, meg­néz­ték a Bu­da­pest-Fa­so­ri Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­u­mot, is­mer­ked­tek a fő­vá­ros­sal, és so­kat vol­tak együtt szál­lás­adó­ik­kal is, hogy erő­söd­jön a sze­mé­lyes kö­tő­dés és ba­rát­ság. (A rá­kos­szent­mi­há­lyi­ak cso­port­ja már járt Hürth­ben.)

Ben­ső­sé­ges, ba­rá­ti, test­vé­ri kö­zös­ség­ben ün­ne­pelt tehát együtt a két gyü­le­ke­zet jú­ni­us 7-én, az eu­ró­pai par­la­men­ti vá­lasz­tás va­sár­nap­ján erő­sít­ve az eu­ró­pai evan­gé­li­ku­sok test­vé­ri­sé­gét is.

TSZM