Kultúrkörök

A vá­ros­li­ge­ti Vaj­da­hu­nyad­vár a ma­gyar­or­szá­gi his­to­riz­mus leg­vál­to­za­to­sabb épü­let­együt­te­se. Sok­ré­tű, hi­szen ar­chi­tek­tú­rá­já­ban va­la­mennyi meg­ha­tá­ro­zó épí­té­sze­ti stí­lus kép­vi­sel­te­ti ma­gát. A ro­mán, a gó­ti­kus, a re­ne­szánsz és a ba­rokk po­zi­tív ér­te­lem­ben ek­lek­ti­kus kom­po­zí­ci­ót for­máz. Sőt olyan „fi­nom­sá­gok” is meg­fi­gyel­he­tők, mint egy adott stí­lus idő- és tér­be­li ki­bon­tá­sa. Így pél­dá­ul a re­ne­szán­szon be­lül kü­lön-kü­lön is meg­je­le­nik az észak-itá­li­ai min­ta – a gó­ti­kus és ba­rokk szár­nyat össze­kö­tő lo­dzsa for­má­já­ban –, a tó fe­lő­l pedig fel­vi­dé­ki cip­sze­rek­re jel­lem­ző né­met, il­let­ve fran­cia re­ne­szánsz meg­ol­dá­sok tűnnek fel.

Nagy-Ma­gyar­or­szág pom­pás épü­le­tei kel­nek új élet­re az épü­let­együt­tes­ben. Leg­jel­leg­ze­te­sebb ele­mei a név­adó dél-er­dé­lyi Vaj­da­hu­nyad vá­rá­nak er­kély­ki­ug­rói és Nye­boj­sza-tor­nya. Lát­ha­tó a Ka­ta­lin-bás­tya­to­rony, a bras­sói Ka­ta­lin-ka­pu fel­na­gyí­tott má­sa, en­nek ke­le­ti ol­da­lán pe­dig a fel­vi­dé­ki Bárt­fa vá­ros­há­zá­nak er­ké­lye. Meg­ta­lál­ha­tó az épü­let­együt­tes­ben az ódon se­ges­vá­ri Óra­to­rony má­so­la­ta, az Apos­to­lok tor­nya, il­let­ve a Cson­ka­to­rony, ere­de­ti­ben az er­dé­lyi vá­ros­ban az Ón­mű­ve­sek tor­nya. A ha­zai ba­rokk pa­lo­ták ih­let­ték a Ma­gyar Me­ző­gaz­da­sá­gi Mú­ze­um­nak ott­hont adó töm­böt.

És a temp­lom­rész­le­tek: es­kü­vők nép­sze­rű hely­szí­ne az úgy­ne­ve­zett já­ki ká­pol­na – va­ló­di ka­to­li­kus temp­lom, mi­sé­ket tar­ta­nak ben­ne –, mely­nek ka­pu­ja a név­adó, el­ren­de­zé­se pe­dig a lé­bé­nyi is­ten­há­zát idé­zi. Ko­los­tor­ke­rin­gő­jé­nek osz­lop­fői egy­től egyig va­la­me­lyik Ár­pád-ko­ri temp­lo­munk ránk ma­radt dí­szí­tő­meg­ol­dá­sai. A gó­ti­kus szárny Hu­nya­di-lo­dzsá­i­nak zá­rá­sa­ként „új­ra­épült” a sze­pes­sé­gi csü­tör­tök­he­lyi temp­lom­ap­szi­sa.

Vál­to­za­tos az épít­mény, mert a ter­ve­ző, Al­pár Ig­nác fan­tá­zi­á­ja bi­zo­nyos ele­mek­nél sza­ba­don szállt. Ezért ra­gad­ja meg a ro­mán szárny leg­ke­vés­bé szem előtt le­vő, tó fe­lő­li bás­tya- és Tom­pa-tor­nya, kö­zép­ko­ri erőd­je és lo­vag­vá­ra kis­fi­am me­sék vi­lá­gá­ba ré­ve­dő kép­ze­le­tét. És ezért ke­re­si lel­ke­sen a ha­tal­mas vas­kul­cso­kat, ame­lyek nél­kü­löz­he­tet­le­nek az orosz­lá­nos kő­híd és a va­ló­já­ban moz­du­lat­lan csa­pó­zár­ral vé­dett Hi­das- vagy Nyi­las-ka­pu mel­lett emel­ke­dő, négy fia­tor­nyos Kín­zó­to­rony­ban fog­ság­ba esett her­ceg­nő ki­sza­ba­dí­tá­sá­hoz…

Re­zsa­bek Nán­dor