Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2009 - 25 - Az írás­ma­gya­rá­zat dip­ti­chon­ja

Keresztutak

Az írás­ma­gya­rá­zat dip­ti­chon­ja

Be­mu­tat­ták Cser­há­ti Sán­dor új kö­te­tét

A bib­lia­ol­va­só kö­zön­ség­nek kö­zel egy évet kel­lett vár­nia az El­ső ko­rinthu­si le­vél­hez írt, nagy si­kert ara­tott kom­men­tár kéz­hez vé­te­le után, míg meg­je­lent a foly­ta­tás, a be­ha­ran­go­zott má­so­dik kö­tet dr. Cser­há­ti Sán­dor­nak, az új­szö­vet­sé­gi írás­ma­gya­rá­zat pro­fesszo­rá­nak tol­lá­ból. A Pál apos­tol­nak a ko­rinthu­si­ak­hoz írt má­so­dik le­ve­le cí­mű könyv be­mu­ta­tó­já­ra jú­ni­us 10-én ke­rült sor az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem ká­pol­ná­já­ban. A ked­vez­mé­nyes könyv­vá­sár­ral egy­be­kö­tött ese­mény­re a Lu­ther Ki­adó teo­ló­gi­ai dis­pu­tát is szer­ve­zett, mely­nek té­má­ja Pál apos­tol teo­ló­gi­á­já­nak mai üze­ne­te volt. A részt­ve­vő­ket Ken­deh K. Pé­ter ki­adó­igaz­ga­tó kö­szön­töt­te – az új kom­men­tárt Gáncs Pé­ter evan­gé­li­kus püs­pök is­mer­tet­te.

Az új bib­lia­ma­gya­rá­za­tot mél­ta­tó Gáncs Pé­ter püs­pök nagy­sza­bá­sú dip­ti­chon­nak ne­vez­te a két pá­li le­vél kom­men­tár­ját, majd mind­két kö­te­tet a ma­gas­ba emel­te, hogy rá­mu­tas­son a könyv­bo­rí­tók hor­doz­ta üze­net­re: míg az el­ső kö­tet bo­rí­tó­ján Pál a hát­tér­ben lát­ha­tó (és az el­ső le­vél­ben in­kább a gyü­le­ke­ze­ti élet gond­jai van­nak az elő­tér­ben), ad­dig a má­so­dik kö­tet cím­lap­ján már kö­ze­lebb lép hoz­zánk az apos­tol, ahogy a Má­so­dik ko­rinthu­si le­vél­ből is töb­bet tud­ha­tunk meg az ő sze­mé­lyi­sé­gé­ről. A két egy­más mel­lé he­lye­zett ké­pet egy szár­nyas ol­tár­hoz ha­son­lí­tot­ta, és az új kö­te­tet kü­lö­nö­sen ér­té­kes pün­kös­di aján­dék­nak ne­vez­te a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let lel­ké­szi ve­ze­tő­je.

A kom­men­tá­rok szer­ző­jé­nek egyik leg­na­gyobb ér­de­me – emel­te ki Gáncs Pé­ter –, hogy egy­szer­re volt ké­pes ér­vény­re jut­tat­ni két, egy­mást lát­szó­lag ki­zá­ró szem­pon­tot. A tu­do­má­nyos igé­nyes­ség és a köz­ért­he­tő stí­lus egy­aránt ma­ra­dék­ta­la­nul sajátja Cser­há­ti pro­fesszor írás­ma­gya­rá­za­ti mun­ká­i­nak, és egyik sem megy a má­sik ro­vá­sá­ra. A kom­men­tár ol­va­sá­sa so­rán rá­adá­sul mai je­len­tő­sé­gű iz­gal­ma­kat is át­él­het az ol­va­só: olyan „pün­kös­di ma­gas­fe­szült­ség” hú­zó­dik vé­gig a mű­vön, amely el­osz­lat­ja az el­ső ke­resz­tény gyü­le­ke­ze­tek éle­té­vel kap­cso­la­to­san a köz­tu­dat­ban élő ha­mis il­lú­ziót. A gon­dos exe­ge­ti­kai mun­ka ugyan­is ki­de­rí­ti szá­munk­ra, hogy már az ősi gyü­le­ke­ze­tek­ben is ha­son­ló in­ten­zi­tá­sú fe­szült­sé­gek és sú­lyos konf­lik­tu­sok lé­tez­tek, mint je­len ko­runk egy­há­za­i­ban.

„Mi­kor szü­le­tett ilyen nagy­ság­ren­dű exe­ge­ti­kai mun­ka a kö­zel­múlt­ban?” – tet­te fel a köl­tői kér­dést a teo­ló­gi­ai dis­pu­ta mo­de­rá­to­ra. Az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem Új­szö­vet­sé­gi Tan­szé­ké­nek ad­junk­tu­sa, dr. Bács­kai Ká­roly sze­rint az is ki­je­lent­he­tő, hogy Cser­há­ti Sán­dor pro­fesszor Ma­gyar­or­szá­gon év­ti­ze­des táv­lat­ban is a leg­je­len­tő­sebb írás­ma­gya­rá­za­ti mű­vet tet­te le az asz­tal­ra.

Az öku­me­ni­kus esz­me­cse­re meg­hí­vott ven­dé­gei „test­vé­ri kör­ből” ér­kez­tek: dr. Fa­bi­ny Ta­más evan­gé­li­kus püs­pök, dr. Szé­kely Já­nos ró­mai ka­to­li­kus se­géd­püs­pök és dr. Ste­in­bach Jó­zsef re­for­má­tus püs­pök vett részt a be­szél­ge­tés­ben, mely­nek té­má­ja min­den ke­resz­tény fe­le­ke­zet szá­má­ra je­len­tős ak­tu­a­li­tás­sal bír.

„Mit adott Pál Eu­ró­pa szá­má­ra?” – a meg­hí­vott püs­pö­kök teo­ló­gi­ai dis­pu­tá­já­nak alap­gon­do­la­tát és ve­zér­fo­na­lát ez­zel a kér­dés­sel je­löl­te ki az esz­me­cse­re mo­de­rá­to­ra. A pó­di­um­be­szél­ge­tés so­rán több­fé­le szem­pont­ból is meg­vi­lá­gí­ttatott ke­rült az evan­gé­li­um min­den­ko­ri ak­tu­a­li­tá­sá­nak, az eu­ró­pai kul­túr­tör­té­net­nek és je­len ko­runk val­lás­szo­cio­ló­gi­ai je­len­sé­ge­i­nek a kap­cso­la­ta. A ka­to­li­kus egy­ház ál­tal meg­hir­de­tett Pál-év kap­csán azok a kér­dé­sek is szó­ba ke­rül­tek, hogy mennyi­re be­szél­he­tünk pün­kös­di ér­te­lem­ben az evan­gé­li­um eu­ró­pai di­a­dal­me­ne­té­ről, amely je­len ko­runk vi­szo­nya­it te­kint­ve messze nem egyen­lő a ke­resz­tény­ség és a ke­resz­té­nyek di­a­dal­me­ne­té­vel.

Bács­kai Ká­roly a Má­so­dik ko­rinthu­si le­vél kom­men­tár­já­ban ki­fej­tett pá­li meg­bé­ké­lés (a szer­ző for­dí­tá­sa sze­rint: ki­bé­kü­lés) gon­do­la­tát emel­te ki, amely a mai gyü­le­ke­ze­ti fe­szült­sé­gek, de akár a hét­köz­na­pi, „vi­lá­gi” konf­lik­tu­sok meg­ol­dá­sá­nak is mű­kö­dő­ké­pes mo­dell­je le­het. E pá­li mo­dell ér­tel­me­zé­se kap­csán Szé­kely Já­nos ki­tért ar­ra is, hogy az új kom­men­tár nagy eré­nye a jó for­dí­tás­ra épü­lő szín­vo­na­las exe­gé­zis, va­la­mint a pon­tos és rö­vid lé­nyeg­ki­eme­lés.

A könyv­be­mu­ta­tó vé­gén ma­gát a szer­zőt, Cser­há­ti Sán­dort hív­ták ki a pó­di­um­ra. A pro­fesszor a kö­szö­net és a há­la­adás sza­va­in túl sze­mé­lyes han­gon be­szélt éle­té­nek és sor­sá­nak azok­ról az ese­mé­nye­i­ről, azok­ról a gyer­mek- és if­jú­ko­rá­ban őt ért je­len­tős ha­tá­sok­ról, ame­lyek meg­ala­poz­ták a bib­lia­ma­gya­rá­za­ti mun­ka iránt ér­zett olt­ha­tat­lan szen­ve­dé­lyét és mély el­kö­te­le­zett­sé­gét.

Pet­ri Gá­bor