Napról napra

Új nap – új kegyelem
Va­sár­nap Má­ria ezt mond­ta: „Rá­te­kin­tett az Úr szol­gá­ló­le­á­nya meg­alá­zott vol­tá­ra: nagy dol­go­kat tett ve­lem a Ha­tal­mas.” Lk 1,48–49 (1Móz 32,11a; Lk 14,/15/16-24; Ef 2,17–22; Zsolt 28) Azok kö­zé ... >>

Élő víz

Ho­gyan le­gyünk gaz­da­gok a gaz­da­sá­gi vál­ság ide­jén?
Mint an­nak ide­jén az Evan­gé­li­kus Élet be­szá­molt ró­la, má­jus­ban pest­szent­lő­rin­ci gyü­le­ke­ze­tünk ven­dé­ge volt Böj­te Csa­ba fe­ren­ces test­vér, aki a gye­re­kek kö­zött vég­zett sze­re­tet­tel­jes, bá­to­rí­tó szol­gá­lat­ról be­szélt. A hall­ga­tó­ság­ból va­la­ki az előt­tünk és mö­göt­tünk ál­ló vál­ság­ról kér­dez­te; ez in­dí­tott ar­ra, hogy rész­ben az ő gondolatait, rész­ben a sa­játja­i­mat pa­pír­ra ves­sem. >>

HE­TI ÚT­RA­VA­LÓ
Krisz­tus mond­ja: Jöj­je­tek én­hoz­zám mind­nyá­jan, akik meg­fá­rad­ta­tok, és meg vagy­tok ter­hel­ve, és én meg­nyug­vást adok nek­tek. (Mt 11,28) >>

Egyházunk egy-két hete

Gaudiopolis 2009
Szteh­lo Gá­bor evan­gé­li­kus lelkész ma már le­gen­dás if­jú­sá­gi ál­la­mát Ga­u­dio­po­lis­nak, Öröm­vá­ros­nak ne­vez­ték el fi­a­tal la­kói. De va­jon él­het­nek-e ha­son­ló öröm­ben a föl­di éle­tük utol­só sza­ka­szá­ban já­ró, idős em­be­rek is? A csil­lag­hegy-bé­kás­me­gye­ri evan­gé­li­ku­sok sze­rint igen. Ezért dön­töt­tek úgy, hogy egy­há­zunk új dia­kó­ni­ai in­téz­mé­nyé­nek, a Csil­lag­hegy-Bé­kás­me­gye­ri Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség pa­ró­ki­á­ja mel­lett fel­épült idő­sek ott­ho­ná­nak a Ga­u­dio­po­lis ne­vet ad­ják. Az evan­gé­li­kus dia­kó­ni­ai szol­gá­lat évé­ben az új sze­re­tet­ott­hont jú­ni­us 14-én szen­tel­te fel Ben­ce Im­re, a Bu­dai Egy­ház­me­gye es­pe­re­se. >>

Ket­tős ju­bi­le­um Mó­richi­dán
Ket­tős ju­bi­le­u­m alkalmából gyűltek össze az el­múlt hét szom­bat­ján a mó­ric­hi­dai gyü­le­ke­zet­ben: ün­ne­pi is­ten­tisz­te­le­ten ad­tak há­lát a hí­vek két­száz­húsz éves temp­lo­mu­kért, és kö­szön­töt­ték Ko­vács Mi­hályt, a gyü­le­ke­zet kán­to­rát ab­ból az al­ka­lom­ból, hogy hat­van éve vég­zi szol­gá­la­tát az is­ten­tisz­te­le­te­ken és te­me­té­se­ken. Az ün­ne­pi együttléten Kiss Mik­lós, a Győr-Mo­so­ni Egy­ház­me­gye es­pe­re­se hir­det­te Is­ten igé­jét. A li­tur­gi­ai szol­gá­lat­ban Kar­dos Zsu­zsan­na, a gyü­le­ke­zet lel­kész­nő­je volt a se­gít­sé­gé­re. A jubileumi eseményre el­jöt­tek az egyházközség két ko­ráb­bi lel­kész­ének, Ge­ren­csér Zsig­mond­nak és Sá­ghy Je­nő­nek a le­szár­ma­zot­tai is. >>

Hat­van év az or­go­ná­nál
Ko­vács Mi­hály hat­van éve kán­to­ri­zál a mórichidai gyü­le­ke­zet­ben. Ez idő alatt hat lel­készt szol­gált… >>

Ég­ígé­rő ünnep
„Ma­rok­nyi kö­zös­ség égig érő nagy ün­ne­pe” – ez­zel a mon­dat­tal fog­lal­ta össze Itt­zés Já­nos, a Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ke ige­hir­de­té­sé­ben azt az ese­ményt, amely az el­múlt szom­bat dél­után tör­tént a Za­la me­gyei Li­szón. A mint­egy hat­van­lel­kes le­ány­gyü­le­ke­zet tag­jai jú­ni­us 13-án re­no­vá­lás utá­ni temp­lom­szen­te­lés­re gyűl­tek össze. >>

Het­ven éve beszédes monori kö­vek
Há­la­adó is­ten­tisz­te­let­re hí­vo­gat­tak jú­ni­us 14-e nap­sü­té­ses va­sár­nap dél­előtt­jén a mo­no­ri evan­gé­li­kus temp­lom ha­rang­jai. A Sándy Gyu­la ter­vei alap­ján a wit­ten­ber­gi vár­temp­lom min­tá­já­ra ké­szült temp­lo­mot het­ven év­vel ez­előtt, 1939. jú­ni­us 18-án szen­tel­te fel Raf­fay Sán­dor püs­pök – er­re em­lé­ke­zett a gyü­le­ke­zet. >>

A monori templom a ha­rang­ku­ta­tó sze­mé­vel
Ha az in­ter­ne­ten pró­bá­lunk in­for­má­ci­ók­hoz jut­ni a mo­no­ri evan­gé­li­kus temp­lom­ról, előbb-utóbb a Temp­lom.hu ol­dal­ba is „be­le­bot­lunk”. Az ol­dal szer­kesz­tő­je, Baj­kó Fe­renc te­le­pü­lés­mér­nök, ha­rang­ku­ta­tó tör­té­ne­te­sen ma­ga is evan­gé­li­kus val­lá­sú. A hú­szas évei kö­ze­pén já­ró fi­a­tal­em­ber – úgy is, mint a LE­VÉL (Lő­rin­ci Evan­gé­li­kus Élet) cí­mű gyü­le­ke­ze­ti új­ság szer­kesz­tő­je – öröm­mel fo­gad­ta a mo­no­ri test­vér­lap szer­kesz­tő­jé­nek, Vi­tá­lis Ju­dit­nak a meg­ke­re­sé­sét… >>

Bő­vült Tót­kom­ló­son a sze­re­tet­szol­gá­lat
A Szent­há­rom­ság ün­ne­pe utá­ni el­ső va­sár­nap dél­után­ján ün­ne­pi is­ten­tisz­te­let ke­re­té­ben ke­rült sor Tót­kom­lós új dia­kó­ni­ai in­téz­mé­nyé­nek, az Evan­gé­li­kus Idő­sek Klub­já­nak fel­szen­te­lé­sé­re, il­let­ve mun­ka­tár­sa­i­nak be­ik­ta­tá­sá­ra. >>

Al­só­sági tanévzárás
Az Al­só­sá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség­ben idén is tan­év­zá­ró is­ten­tisz­te­let­tel fe­je­ző­dött be a mun­ka­év jú­ni­us 14-én dél­előtt. Rend­ha­gyó mó­don az is­ten­tisz­te­let után meg­ven­dé­gel­tük a hit­ta­no­so­kat, és fe­hér asz­tal mel­lett ér­té­kel­tük egész éves mun­ká­ju­kat, át­ad­va ne­kik a hit­ok­ta­tá­si bi­zo­nyít­ványt. >>

„Ser­kenj fel, aki alu­szol!”
Ba­li­kó Zol­tán, Scholz Lász­ló és Ur­bán Er­nő éle­té­vel . . . >>

Kö­zös pres­bi­te­ri
Tíz­éves a csák­vá­ri evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet Har­mo­nia Flo­ri­a­na kó­ru­sá­nak és a pyr­ba­u­mi Szent György evan­gé­li­kus temp­lom énekkarának kap­cso­la­ta. A kó­ru­sok év­ről év­re fel­vált­va lát­ják ven­dé­gül egy­mást. Eb­ben a ju­bi­le­u­mi esz­ten­dő­ben – jú­ni­us 11. és 14. kö­zött – mi, csákváriak fo­gad­tuk né­met ba­rá­ta­in­kat. >>

Egy ol­da­lon, egy kéz­ben
A Tol­na-Ba­ra­nyai Egy­ház­me­gye jú­ni­us 6-án, szom­ba­ton csa­lá­di na­pot tar­tott Pak­son. Szá­mos gyü­le­ke­zet küld­te el „de­le­gá­ci­ó­ját” a kor­osz­tá­lyok leg­szé­le­sebb kép­vi­se­le­té­vel. >>

A Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Egy­ház­ke­rü­let
A Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Egy­ház­ke­rü­let a má­jus 23-ai misszi­ói nap­já­nak per­sely­pén­zét . . . >>

Keresztutak

Az írás­ma­gya­rá­zat dip­ti­chon­ja
A bib­lia­ol­va­só kö­zön­ség­nek kö­zel egy évet kel­lett vár­nia az El­ső ko­rinthu­si le­vél­hez írt, nagy si­kert ara­tott kom­men­tár kéz­hez vé­te­le után, míg meg­je­lent a foly­ta­tás, a be­ha­ran­go­zott má­so­dik kö­tet dr. Cser­há­ti Sán­dor­nak, az új­szö­vet­sé­gi írás­ma­gya­rá­zat pro­fesszo­rá­nak tol­lá­ból. A Pál apos­tol­nak a ko­rinthu­si­ak­hoz írt má­so­dik le­ve­le cí­mű könyv be­mu­ta­tó­já­ra jú­ni­us 10-én ke­rült sor az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem ká­pol­ná­já­ban. A ked­vez­mé­nyes könyv­vá­sár­ral egy­be­kö­tött ese­mény­re a Lu­ther Ki­adó teo­ló­gi­ai dis­pu­tát is szer­ve­zett, mely­nek té­má­ja Pál apos­tol teo­ló­gi­á­já­nak mai üze­ne­te volt. A részt­ve­vő­ket Ken­deh K. Pé­ter ki­adó­igaz­ga­tó kö­szön­töt­te – az új kom­men­tárt Gáncs Pé­ter evan­gé­li­kus püs­pök is­mer­tet­te. >>

Fe­le­ke­ze­tek la­bi­rin­tu­sa
„Az öku­me­ni­kus moz­ga­lom egy óri­á­si la­bi­rin­tus lett” – idé­zett egy ta­nul­mány­ból dr. Tóth Ká­roly nyu­gal­ma­zott re­for­má­tus püs­pök, az Öku­me­ni­kus Ta­nul­má­nyi Köz­pont (ÖTK) el­nö­ke a köz­pont jú­ni­us 12-én meg­tar­tott éves köz­gyű­lé­sén. Be­szá­mo­ló­já­nak ele­jén rá­mu­ta­tott, hogy a vi­lá­got be­há­ló­zó tö­meg­kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­kö­zök ugyan nö­vel­he­tik a ke­resz­tény bi­zony­ság­té­tel ha­té­ko­nyabb mun­ká­lá­sát, összes­sé­gük­ben még­is át­lát­ha­tat­lan, zűr­za­va­ros és el­lent­mon­dá­sok­kal te­li ké­pet raj­zol­nak az egy­ház­ról. Ezért jo­go­san hang­zik a kér­dés: le­het-e, ér­de­mes-e ke­resz­tény egy­ség­ről be­szél­ni, il­le­tő­leg az egy­ség és a sok­szí­nű­ség össze­egyez­tet­he­tő-e a ke­resz­tény egy­há­zak vo­nat­ko­zá­sá­ban? Az öku­me­niz­mus és az iden­ti­tás alap­kér­dé­se ez. >>

Ke­resz­tény ci­vil szer­ve­ze­tek ta­lál­ko­zó­ja
Er­dő Pé­ter bí­bo­ros sze­rint min­den ke­resz­tény em­ber kö­te­les­sé­ge, hogy a köz­jó szol­gá­la­tá­ban meg­te­gyen min­den tő­le tel­he­tőt; Cso­mós Jó­zsef re­for­má­tus püs­pök ar­ra hív­ta fel a fi­gyel­met, hogy a vál­ság­ban a meg­ol­dás ke­re­sé­se és a ke­resz­tény­ség el­vá­laszt­ha­tat­la­nul össze­tar­to­zik – a két egy­há­zi ve­ze­tő er­ről jú­ni­us 11-én, csü­tör­tö­kön Bu­da­pes­ten be­szélt a ke­resz­tény ci­vil szer­ve­ze­tek ta­lál­ko­zó­ján. >>

Szubjektív dis­puta­ki­vo­nat
A két­ezer éve szü­le­tett tar­zus­zi Szent Pál­ra em­lé­kez­ve is el­mond­hat­juk, hogy min­den em­ber éle­te cso­dá­la­tos és egye­di. Az övé az Apos­to­lok cse­le­ke­de­te­i­ből jól is­mert, s meg­le­he­tő­sen so­kat el­árul­nak ró­la fi­nom szö­vé­sű apos­to­li le­ve­lei is. >>

Meg­for­dult ke­resz­tény vi­lág
A vi­lág leg­na­gyobb lutheránus misszi­ói tár­sa­sá­ga, a Finn Evan­gé­li­kus Misszió (FELM) eb­ben az esz­ten­dő­ben ün­nep­li ala­pí­tá­sá­nak száz­öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ját. A szü­le­tés­na­pon, ja­nu­ár 19-én már el­kez­dő­dött a meg­em­lé­ke­zé­sek so­ro­za­ta. Ek­kor a hel­sin­ki evan­gé­li­kus ka­ted­rá­lis­ban tar­tot­tak há­la­adó is­ten­tisz­te­let. Ezt kö­vet­te szá­mos kon­fe­ren­cia, kon­cert s a he­lyi, gyü­le­ke­ze­ti misszi­ós kö­rök ál­tal szer­ve­zett al­ka­lom. Jú­ni­us el­ső he­té­ben pe­dig sor ke­rült a leg­na­gyobb ren­dez­vény­re, a ju­bi­le­u­mi misszi­ói fesz­ti­vál­ra, amely­re Ma­gyar­or­szág­ról – mint az Evan­gé­li­kus Kül­misszi­ói Egye­sü­let társ­el­nö­ke – e so­rok író­ja ka­pott elő­adó­ként meg­hí­vást. >>

Evangélikusok

In me­mo­riam Sché­ner Mi­hály
Az Óbu­dai te­me­tő­ben jú­ni­us 4-én vet­tek bú­csút Sché­ner Mi­hály­tól, a kor­társ ma­gyar fes­té­szet egyik ki­emel­ke­dő alak­já­tól. Az aláb­bi­ak­ban D. dr. Har­ma­ti Bé­la nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus püs­pök – te­me­té­sen el­hang­zott – ige­hir­de­té­sé­nek szer­kesz­tett mon­da­ta­i­val adó­zunk az evan­gé­li­kus mű­vész em­lé­ké­nek. (Leg­utóbb la­punk 2008/3. szá­má­ban ol­vas­hat­tak ve­le in­ter­jút.) >>

Be­mu­tat­ko­zik a Sur­di Evan­gé­li­kus Egyház­köz­ség
A gyü­le­ke­zet tör­té­ne­te több mint négy­száz év­re nyú­lik vissza, hi­szen 1600-ban már állt az első, fá­ból ké­­szült temp­lom, le­írá­sok sze­rint „mí­ves bel­ső­vel”. El­ső is­mert lel­ké­szük Mu­ra­kö­zi Mik­lós, aki 1625-től vé­gez­te itt szol­gá­la­tát. A tö­rök itt is nagy pusz­tí­tást vég­zett, de ural­ma ide­jén is tisz­tán hang­zott az ige, s az­után gyak­ran újult a temp­lom és is­ko­la, lel­kész­la­kás és ta­ní­tó­la­kás egy­aránt. A tü­rel­mi ren­de­let után Surd ar­ti­ku­lá­ris gyü­le­ke­zet lett, így a kör­nyék fal­va­i­ban élő evan­gé­li­ku­sok köz­pont­jává vált. >>

„Ké­rem Is­ten ke­gyel­mét és ál­dá­sát ha­zám­ra, hogy az sza­bad és bol­dog le­gyen”
Ráz­ga Pál po­zso­nyi evan­gé­li­kus lel­készt az 1848-as sza­bad­ság­harc­ban va­ló rész­vé­te­lé­ért ha­lál­ra ítél­ték. Ki­vég­zé­se előtt, 1849. jú­ni­us 18. nap­já­nak haj­na­lán mon­dott imá­já­ban hang­zott el a cím­ben ol­vas­ha­tó ké­rés. Ha­lá­lá­nak száz­hat­va­na­dik év­for­du­ló­ján ke­gye­let­tel és há­lá­val em­lé­ke­zünk éle­té­re. >>

Em­lé­kez­zünk Har­ká­nyi Lász­ló­ra
Ked­ves Test­vé­rek! >>

e-világ

Száz­negy­ven ka­rak­ter­ben a vi­lág
Ren­ge­teg em­ber­nek van már évek óta mo­bil­te­le­fon­ja, így szá­muk­ra va­ló­szí­nű­leg nem is­me­ret­len az SMS be­tű­szó. Min­den bi­zonnyal ők a rö­vid szö­ve­ges üze­ne­tek hosszú­ság­be­li kor­lát­ját is is­me­rik: el­te­kint­ve a mo­dern te­le­fo­nok au­to­ma­ti­kus össze­kap­cso­lá­si le­he­tő­sé­ge­i­től egy-egy ilyen kül­de­mény leg­fel­jebb 160 ka­rak­ter hosszú­sá­gú le­het. >>

Keresztény szemmel

Is­ko­la és temp­lom
Új­ra itt egy tan­év vé­ge, be­csu­kód­nak az is­ko­la­ka­puk, al­szik a kré­ta, a táb­la és di­ák nél­kül a pad. Itt a nyár, a vár­va várt sza­bad­ság, a nya­ra­lás, pi­he­nés ide­je di­á­kok, pe­da­gó­gu­sok szá­má­ra egy­aránt. Ilyen­kor ak­tu­á­lis és il­len­dő a szám­adás. >>

„Taps­vi­har” az or­szág temp­lo­má­ban
Két he­te ol­vas­hat­tuk eb­ben a ro­vat­ban Fa­bi­ny Ta­más kol­lé­gám írá­sát Tánc Kál­vin temp­lo­má­ban cím­mel. A Kál­vin-év al­kal­má­ból Genf­ből köz­ve­tí­tett ün­ne­pi is­ten­tisz­te­let szá­mos, re­for­má­tus temp­lom­ban szo­kat­lan, meg­le­pő ele­met vo­nul­ta­tott fel a tánc­tól a rap­stí­lu­sú éne­ken át egé­szen a dia­ló­gus­pré­di­ká­ci­ó­ig. >>

Egy sze­let menny­or­szág
Egy nap­sü­töt­te ta­va­szi na­pon töb­ben is ebé­del­tek a Bat­thyá­ny tér egyik ven­dég­lő­jé­nek te­ra­szán. Kö­zöt­tük két fér­fi so­kak te­kin­te­tét von­zot­ta. Kül­ső­re nem volt köz­tük sem­mi ha­son­ló, épp fel­tű­nő kü­lön­bö­ző­sé­gük kel­tet­te fel a fi­gyel­met. >>

Ga­u­dio­po­lis
Az égi­ek szem­lá­to­mást ke­gye­ik­be fo­gad­ták a bé­kás­me­gye­ri evan­gé­li­kus sze­re­tet­ház szen­te­lé­si ün­nep­sé­gét. Gyö­nyö­rű, nap­sü­té­ses idő, kel­le­mes hő­mér­sék­let, szép­szá­mú gyü­le­ke­zet tet­te em­lé­ke­ze­tes­sé egy­há­zunk leg­újabb, im­po­záns épü­le­té­nek a fel­szen­te­lé­sét. >>

Ló­láb
A Pé­csett élő idős em­ber egy es­te föl­hív­ja Szom­bat­he­lyen élő fi­át: >>

Jegy­zet­la­pok
Egy fé­nyes nap. 1989. jú­ni­us 16. Nagy Im­re és már­tír­tár­sa­i­nak te­me­té­se. Mi­cso­da örök ra­gyo­gá­sú pil­la­nat: a Hő­sök te­rén több száz­ezer em­ber. A Mű­csar­nok ma­gas osz­lo­pa­it fe­ke­te dra­pé­ri­á­val von­ták be, a lép­csőn ko­por­sók fe­küd­tek. Az el­ső­ben a mi­nisz­ter­el­nök ham­vai pi­hen­tek, a má­sik­ban a ve­le együtt ki­vég­zett Ma­lé­ter Pá­lé, majd Gi­mes Mik­ló­sé, Szi­lá­gyi Jó­zse­fé. A kö­vet­ke­ző­ben Lo­son­czy Gé­za te­te­me nyu­go­dott, aki a per előtt ti­tok­za­tos kö­rül­mé­nyek kö­zött halt meg. Az üres ko­por­só 1956 név­te­len ál­do­za­ta­it jel­ké­pez­te. A for­ró nap még job­ban fel­tü­ze­sí­tet­te a bú­csú­sza­va­kat. Ki­rály Bé­la, aki szám­űze­té­sé­ből jött ha­za, Rácz Sán­dor, a Nagy-bu­da­pes­ti Köz­pon­ti Mun­kás­ta­nács volt el­nö­ke em­lé­ke­zett. A fi­a­ta­lok ne­vé­ben Or­bán Vik­tor mon­dott be­szé­det, ke­mény és os­to­ro­zó sza­vai után érez­ni le­he­tett, hogy vé­ge a zsar­no­ki múlt­nak! Va­la­mi új és sza­bad vi­lág jön. Min­den­ki ezt re­mél­te. Gyász­ün­nep, a nagy te­me­tés nap­ja volt az a ha­rang­sza­vas dél. A zsú­folt té­ren is­me­rő­sök és is­me­ret­le­nek ölel­kez­tek össze, és hul­lat­tak bol­dog könnyet. Kint a 301-es par­cel­lá­ban a friss sí­rok előtt a meg­haj­tott zász­lók ki­vá­gott cí­mer­he­lye­in át fá­jó-szép ar­cok ra­gyog­tak. Azt gon­dol­tuk, hogy sza­ba­dok let­tünk. Jó ol­dal­ra ál­lunk, s most kár­pó­tol­nak ben­nün­ket az el­lo­pott éve­kért. Nem így lett. Alig tör­tént va­la­mi tisz­tu­lás. Még­is, ta­lán nem volt hi­á­ba­va­ló ez a húsz év. Vér nél­kül meg­tör­tént a rend­szer­vál­tás. Fel­nőtt egy új ge­ne­rá­ció: ta­ná­rok, tu­dó­sok és két­ke­zi em­be­rek, akik kö­zül so­kan ag­gód­nak Ma­gyar­or­szág jö­vő­jé­ért. >>

Egy­sze­mé­lyes nyi­lat­ko­zat
Meg­szo­mo­ro­dott szív­vel vet­tem tu­do­má­sul, hogy az egy­ne­mű­ek re­giszt­rált élet­tár­si kap­cso­la­tá­ról szó­ló tör­vény­ja­vas­la­tot a par­la­ment több­sé­gi sza­va­zás­sal el­fo­gad­ta. Meg­szo­mo­ro­dott a szí­vem, hogy egy po­li­ti­zá­ló lel­kész test­vé­rem is tá­mo­ga­tó­ja volt a tör­vény el­fo­ga­dá­sá­nak. S meg­szo­mo­ro­dott szív­vel lá­tom, hogy egy­há­zunk ve­ze­tői er­ről a kér­dés­ről mind a mai na­pig hi­va­ta­lo­san nem nyi­lat­koz­tak meg. Ezért fon­tos­nak ér­zem egy­sze­mé­lyes nyi­lat­ko­za­tom köz­zé­té­te­lét! >>

Él­mé­nyek, gon­do­la­tok, ame­lye­ket Sa­jós­e­nyén kap­tam
A sa­jós­e­nyei re­for­má­tus Fé­szek Ott­hon, amelyben ér­tel­mi fo­gya­té­kos és moz­gás­sé­rült fel­nőt­tek élnek, jú­ni­us 4–5-én im­már ne­gyed­szer ren­dez­te meg az Együtt egy­má­sért ta­lál­ko­zót. >>

A hét témája

Lu­ther Már­ton Kis ká­té­já­nak Tíz­pa­ran­cso­lat-szö­ve­ge a Ka­zin­czy-kó­dex­ben
A kö­zép­kor­ban és még ké­sőbb is a Tíz­pa­ran­cso­la­tot a könnyebb meg­ta­nul­ha­tó­ság ér­de­ké­ben – la­tin min­ták után is – ál­ta­lá­ban úgy ta­ní­tot­ták a hí­vek­nek, hogy a szö­ve­gét le­rö­vi­dí­tet­ték. Az el­ső fenn­ma­radt ma­gyar nyel­vű – rész­ben el­té­rő meg­fo­gal­ma­zá­sú – Tíz­pa­ran­cso­lat-szö­ve­gek is ilye­nek, még ha ma­gya­rá­zat­tal is lát­ták el őket. >>

evél&levél

Kö­szö­net a csen­des­na­pért
Tisz­telt Szer­kesz­tő­ség! Alul­írott Lip­pai Ist­ván­né há­lás szív­vel sze­ret­nék kö­szö­ne­tet mon­da­ni a má­jus 23-án Nyír­egy­há­zán meg­ren­de­zett csen­des­na­pért. „Egye­ne­sed­je­tek fel!” – hir­det­te a ki­csiny­ke szó­ró­lap, és én há­lát adok az Úr Jé­zus­nak, hogy részt tud­tam ven­ni ezen a szép ren­dez­vé­nyen. >>

Ba­la­ton-fel­vi­dé­ki ki­rán­du­lás
A szom­bat­he­lyi evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet Gre­ger­sen-La­bos­sa György lel­kész ve­ze­té­sé­vel, öt­ven­hét fő­vel má­jus 30-án ki­rán­du­lást tett a Ba­la­ton-fel­vi­dé­ken. Utunk so­rán fo­ga­dott ben­nün­ket vö­rös­tói al­ko­tó­mű­he­lyé­ben Pol­gár Il­di­kó evan­gé­li­kus ke­ra­mi­kus­mű­vész. >>

Közlemények, nyilatkozatok

In­teg­rált ügy­vi­te­li rend­szer be­ve­ze­té­se a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház­ban
Egy­há­zunk je­len hely­ze­té­ben ki­emel­ten fon­tos fel­adat a gaz­dál­ko­dás ra­ci­o­na­li­zá­lá­sa, s en­nek el­en­ged­he­tet­len fel­té­te­le a tör­vé­nyi ke­re­tek­nek meg­fe­le­lő szá­mí­tó­gé­pes nyil­ván­tar­tás, mely min­den gaz­da­sá­gi ese­ményt hi­te­le­sen dol­goz fel és tesz ele­mez­he­tő­vé. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Mit gondoltok, mit gondol a sátán, ha az emberek erőszakkal és féktelenséggel intézik ügyeiket? A pokol fenekén ül, és azt gondolja: »Ó, a bolondok! Milyen jó kis játékot játszanak!« Az viszont kárt tesz benne, ha egyedül az igét ... >>

Kultúrkörök

Kó­rus­ran­de­vú Kis­kő­rö­sön
Ki­lenc­ven­egy év­vel ez­előtt az ép­pen füg­get­len­né vált Finn­or­szá­got öt hó­na­pon át dú­ló pol­gár­há­bo­rú ráz­ta meg. A kö­zel negy­ven­ezer éle­tet ki­ol­tó harc vö­rö­sök és fe­hé­rek közt zaj­lott, de va­ló­já­ban fin­nek öl­tek fin­ne­ket. A fe­hé­rek győ­zel­mé­vel vég­ző­dött há­bo­rú las­san gyó­gyu­ló se­be­ket ha­gyott hát­ra a finn em­be­rek szí­vé­ben. >>

A csil­la­gok tör­vé­nyei
Az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem Könyv­tá­rá­nak 16. szá­za­di csil­la­gá­sza­ti nyom­tat­vá­nya­i­ból nyújt íze­lí­tőt A csil­la­gok tör­vé­nyei cí­mű ki­ál­lí­tás, amely jú­ni­us 9-én nyílt meg a pa­ti­nás in­téz­mény­ben. A meg­nyi­tó­ün­nep­sé­gen dr. Szö­gi Lász­ló, a könyv­tár fő­igaz­ga­tó­ja mon­dott kö­szön­tőt, utal­va a ki­ál­lí­tás ap­ro­pó­ját je­len­tő nem­zet­kö­zi csil­la­gá­sza­ti év­re. >>

Az Ég Ki­rály­nő­je
Nagy­ívű. Ta­lán ez­zel a jel­ző­vel le­het leg­in­kább jel­le­mez­ni a jú­ni­us 8-án a bu­da­vá­ri Li­tea köny­ves­bolt­ban be­mu­ta­tott kötetet. A család, amelynek a szerző a leszármazottja, Hu­nya­di Já­nos­tól 1447-ben ne­mes­sé­get ka­pott, tör­té­ne­te év­szá­za­do­kon át ível, olyan ki­vá­ló sze­mé­lyi­sé­gek­kel aján­dé­koz­va meg az or­szá­got, mint Po­no­ri Thew­rewk Jó­zsef író-nyelv­újí­tó, Emil fi­lo­ló­gus, mű­for­dí­tó, Ár­pád ta­nár, Ist­ván író-új­ság­író vagy Au­rél or­vos-ant­ro­po­ló­gus. Ez utób­bi uno­ká­já­nak, a csil­la­gász Po­no­ri Thew­rewk Au­rél­nak élet­pá­lyá­ja majd a tel­jes 20. szá­za­dot fel­öle­li, ener­gi­á­ja, mun­ka­bí­rá­sa az új év­ez­red­ben is a vál­to­zat­lan, éle­té­nek ki­lenc­ve­ne­dik esz­ten­de­jé­ben jár­va fi­a­ta­lo­kat meg­szé­gye­ní­tő. >>

Meggyes hu­szár­ba­jusz
Hoz­zá­va­lók a tész­tá­hoz: 30 dkg liszt, 7 evő­ka­nál tej, 10 dkg zsír vagy Ra­ma mar­ga­rin, 3 to­jás sár­gá­ja, 3 dkg cu­kor, 2 dkg élesz­tő, 1 cit­rom hé­ja. >>

A vasárnap igéje

Ol­ta­lom és ve­szély
Min­den va­sár­na­pi is­ten­tisz­te­le­ten át­él­jük, de a nyá­ri tá­bo­rok­ban, kon­fe­ren­ci­á­kon is ta­pasz­tal­hat­juk majd: jó Jé­zus kö­ze­lé­ben len­ni! Ami­kor majd össze­gyü­le­ke­zünk az or­szág kü­lön­bö­ző tá­ja­i­ról, hi­tünk sze­rint nem em­be­ri in­dí­tás­ra jö­vünk össze, ha­nem Jé­zus lesz az, aki össze­gyűj­ti gyer­me­ke­it. Mert Jé­zus Krisz­tus ter­mé­sze­té­nek lé­nye­ge, hogy ő össze­gyűjt, amíg az El­len­ség, a Di­a­bo­losz szét­szór. >>

Oratio oecumenica

Oratio œcumenica
Urunk, Is­te­nünk, tud­juk, hogy min­dent, ami táp­lál és él­tet min­ket, te­tő­led kap­juk. Te­rem­tett vi­lá­god nagy­sze­rű­sé­gé­ért, cso­dál­ni va­ló gaz­dag­sá­gá­ért há­lá­val tar­to­zunk. Min­den egyes korty víz, mely ki­tik­kadt tor­kun­kat ... >>

Cantate

Már ki­hunyt a szép nap fé­nye
Múlt he­ti és mos­ta­ni éne­künk ke­ret­be fog­lal­hat­ja nap­ja­in­kat: a nap­kez­dő kö­nyör­gés után ma a nap­zá­ró há­la­adás­sal is­mer­ke­dünk meg. Ez az ének – mely­nek ma­gyar for­dí­tá­sát Marschal­kó Gyu­lá­nak kö­szön­het­jük – Fe­ren­czi Ilo­na köz­ve­tí­té­sé­vel kö­rül­be­lül húsz éve ke­rült egy fó­ti nyá­ri tan­fo­lyam­ra. Év­ti­ze­des köz­ked­velt­sé­ge mi­att dön­töt­tek úgy a szer­kesz­tők, hogy gaz­da­gít­sa új gyűj­te­mé­nyün­ket. (E. Zs.) >>