Kultúrkörök

Az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem Könyv­tá­rá­nak 16. szá­za­di csil­la­gá­sza­ti nyom­tat­vá­nya­i­ból nyújt íze­lí­tőt A csil­la­gok tör­vé­nyei cí­mű ki­ál­lí­tás, amely jú­ni­us 9-én nyílt meg a pa­ti­nás in­téz­mény­ben. A meg­nyi­tó­ün­nep­sé­gen dr. Szö­gi Lász­ló, a könyv­tár fő­igaz­ga­tó­ja mon­dott kö­szön­tőt, utal­va a ki­ál­lí­tás ap­ro­pó­ját je­len­tő nem­zet­kö­zi csil­la­gá­sza­ti év­re.

A meg­nyi­tót dr. Ér­di Bá­lint, az egye­tem csil­la­gá­sza­ti tan­szé­ké­nek ve­ze­tő­je tar­tot­ta, aki bár el­mon­dá­sa sze­rint nem csil­la­gá­szat­tör­té­nész, még­is a szak­ér­tő ma­ga­biz­tos­sá­gá­val is­mer­tet­te a tár­lat nem­zet­kö­zi össze­ha­son­lí­tás­ban is pá­rat­lan anya­gát. Vé­gül a ki­ál­lí­tás ren­de­ző­je, dr. Knapp Éva, a könyv­ár kéz­ira­tok és ré­gi nyom­tat­vá­nyok osz­tá­lyá­nak ve­ze­tő­je en­ge­dett be­pil­lan­tást a ki­ál­lí­tás meg­szü­le­té­sé­nek és szer­kesz­té­sé­nek moz­za­na­ta­i­ba.

A tár­lat nem­csak a ré­gi köny­vek sze­rel­me­se­i­nek és az aszt­ro­nó­mia ba­rá­ta­i­nak nyújt kul­túr- és csil­la­gá­szat­tör­té­ne­ti cse­me­gét, ha­nem evan­gé­li­kus szem­üve­gen át is fe­let­tébb ér­de­kes. Az ódon kö­te­tek szer­zői kö­zött meg­ta­lál­juk ugyan­is a két leg­je­len­tő­sebb lu­the­rá­nus aszt­ro­nó­mus mű­ve­it.

Ty­cho Bra­he (1546–1601) dán evan­gé­li­kus csil­la­gász, ka­no­nok a dán ki­rály jó­vol­tá­ból ki­vá­ló­an fel­sze­relt ob­szer­va­tó­ri­u­mot ho­zott lét­re, szu­per­nó­vát fi­gyelt meg, egye­dül­ál­ló ész­le­lé­si anya­got gyűj­tött össze, utóbb II. Ru­dolf ud­va­ri csil­la­gá­sza­ként mű­kö­dött Prá­gá­ban. A ki­ál­lí­tá­son be­mu­ta­tott 1596-os Epis­tol­arum ast­ro­no­mi­ca­rum lib­ri cí­mű mű­ve a nagy­szom­ba­ti je­zsu­i­ta Nagy­bol­dog­asszony val­lá­sos tár­su­lat tu­laj­do­na volt.

Jo­han­nes Kep­ler (1571–1630) né­met lu­the­rá­nus csil­la­gász, aki kez­det­ben aszt­ro­ló­gi­ai jós­la­ta­i­val vált hí­res­sé, Bra­he se­géd­je­ként, majd utód­ja­ként mű­kö­dött Prá­gá­ban, és dol­goz­ta ki a boly­gók moz­gá­sá­ra vo­nat­ko­zó – a kö­zép­is­ko­lák­ban ma is ta­ní­tott – há­rom leg­alap­ve­tőbb tör­vény­sze­rű­sé­get. Prod­ro­mus dis­ser­ta­ti­o­num cos­mo­gra­phi­ca­rum… cí­mű köny­ve szin­tén 1596-ban lá­tott nap­vi­lá­got, és tar­tal­maz­za Kep­ler – szín­vo­na­las nyom­da­tech­ni­ká­val elő­ál­lí­tott – Nap­rend­szer-mo­dell­jét is.

A ki­ál­lí­tá­si tár­gyak kö­zött fel­lel­het­jük Me­lancht­hon Fü­löp 1539-ben Strass­burg­ban ki­adott Ele­men­tale cos­mo­gra­phi­cum cí­mű tan­köny­vét, amely­ben a koz­mog­rá­fia alap­is­me­re­te­it fog­lal­ta össze di­ák­jai szá­má­ra.

A díj­men­te­sen lá­to­gat­ha­tó tár­lat szep­tem­ber 30-ig te­kint­he­tő meg az Egye­te­mi Könyv­tár dísz­ter­mé­ben, az V. ke­rü­let, Fe­ren­ci­ek te­re 6. szám alatt mun­ka­na­po­kon 10 és 18 óra kö­zött.

R. N.