Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2009 - 25 - Egy­sze­mé­lyes nyi­lat­ko­zat

Keresztény szemmel

Egy­sze­mé­lyes nyi­lat­ko­zat

Meg­szo­mo­ro­dott szív­vel vet­tem tu­do­má­sul, hogy az egy­ne­mű­ek re­giszt­rált élet­tár­si kap­cso­la­tá­ról szó­ló tör­vény­ja­vas­la­tot a par­la­ment több­sé­gi sza­va­zás­sal el­fo­gad­ta. Meg­szo­mo­ro­dott a szí­vem, hogy egy po­li­ti­zá­ló lel­kész test­vé­rem is tá­mo­ga­tó­ja volt a tör­vény el­fo­ga­dá­sá­nak. S meg­szo­mo­ro­dott szív­vel lá­tom, hogy egy­há­zunk ve­ze­tői er­ről a kér­dés­ről mind a mai na­pig hi­va­ta­lo­san nem nyi­lat­koz­tak meg. Ezért fon­tos­nak ér­zem egy­sze­mé­lyes nyi­lat­ko­za­tom köz­zé­té­te­lét!

Az Is­ten te­rem­té­si rend­je ér­vé­nyes, en­nek alap­ján az em­ber ne­mi­sé­ge te­rem­tett­sé­gi aján­dék és fel­adat is egy­ben, eb­ből kö­vet­ke­ző­leg egy fér­fi és egy nő kö­zös­sé­ge a há­zas­ság, a csa­lá­di élet alap­ja és a tár­sa­da­lom alap­sejt­je. Én ma­gam is a bib­li­ai ki­nyi­lat­koz­ta­tá­son tá­jé­ko­zód­va Is­ten rend­jé­től el­té­rő­nek és a bűn kö­vet­kez­mé­nyé­nek te­kin­tem azt, ha egy tár­sa­da­lom le­mond az egész­sé­ges csa­lád vé­del­mé­ről, és az Is­ten aka­ra­tá­tól el­té­rő for­má­ci­ók­nak ad tör­vény ál­tal is en­ge­dé­lye­zett te­ret.

Is­ten ir­gal­maz­zon azok­nak, akik a sza­bad­ság­ra hi­vat­koz­va akar­ják a sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat ki­ter­jesz­te­ni úgy, hogy köz­ben a bűn­nek és a rom­lás­nak ad­nak utat!

Is­ten ir­gal­maz­zon azok­nak, akik nem tud­ják, hogy ez­zel a tör­vénnyel mennyit ár­tot­tak nem­ze­tünk­nek és a jö­vő­nek!

Is­ten ir­gal­maz­zon azok­nak is, akik tu­da­to­san pró­bál­ják az Is­ten te­rem­té­si rend­jét szét­rom­bol­ni, hogy egyé­ni is­te­ne­ik­nek sze­rez­ze­nek te­ret!

Ál­dás le­gyen azo­kon, akik a szé­les kö­rű li­be­rá­lis mé­dia­kam­pány el­le­né­re a ne­mi­sé­get és a sze­xu­a­li­tást Is­ten aján­dé­ká­nak, a fér­fi és a nő Is­ten­től ka­pott leg­ben­ső­sé­ge­sebb, leg­szo­ro­sabb meg­élé­sé­nek, va­la­mint az öröm és az élet for­rá­sá­nak te­kin­tik.

Ál­dás le­gyen azo­kon, akik a kor­szel­lem­mel szem­be­száll­va a gyer­mek­vál­la­lást olyan hi­va­tás­ként élik meg, amely­re az Is­ten ren­del­te együtt a fér­fit és a nőt.

Le­gyen ál­dás azo­kon is, akik a ha­mis gon­do­la­tok ter­je­dé­sé­vel szem­be­száll­nak, a há­zas­ság és a csa­lá­di élet vé­del­mé­ért ki­áll­nak, és nemcsak sza­vak­kal, ha­nem hű­ség­ben meg­élt há­zas­ság­gal, egész­sé­ges sze­xu­a­li­tás­sal, gyer­me­kek vál­la­lá­sá­val és ér­tel­mes élet­re ne­ve­lé­ssel mutatnak jó példát.

Le­gyen ál­dás azo­kon is, akik bár nem él­het­nek tel­jes csa­lád­ban, még­is so­kat tesz­nek a gyer­me­kek és a fi­a­ta­lok lel­ki és testi fej­lő­dé­sé­ért, s egész­sé­ges és ki­egyen­sú­lyo­zott csa­lá­di éle­tért imád­koz­nak.

Én ma­gam imád­ság­ban hor­do­zom azo­kat a kép­vi­se­lő­ket, akik nem sza­vaz­ták meg ezt a tör­vényt, hogy to­vább­ra is le­gyen ere­jük és re­mé­nyük a csa­lá­dok vé­del­mé­ért ten­ni.

Imád­ság­ban hor­do­zom azo­kat a kép­vi­se­lő­ket, akik meg­sza­vaz­ták ezt a tör­vényt, hogy be­lás­sák té­ve­dé­sü­ket, és döb­ben­je­nek rá ar­ra, hogy az élő víz for­rá­sát nem he­lyet­te­sít­he­ti a re­pe­de­zett fa­lú cisz­ter­na (Jer 2,13).

Imád­ság­ban hor­do­zom azo­kat, akik nem kap­ták meg azt a le­he­tő­sé­get, hogy har­mo­ni­kus csa­lád­ban nö­ve­ked­hes­se­nek fel, és sza­ba­do­san élő szü­le­ik meg­fosz­tot­ták őket at­tól, hogy az egész­sé­ges sze­xu­a­li­tást lás­sák meg­él­he­tő mo­dell­nek.

Imád­ság­ban hor­do­zom azo­kat is, aki­ket tár­sa­dal­mi ki­ta­szí­tott­sá­guk és más em­be­rek erő­sza­ka for­dí­tott el at­tól a le­he­tő­ség­től, hogy bol­dog há­­zas­ság­ban és tel­jes csa­lád­ban él­jék le az éle­tü­ket.

Imád­ko­zom azo­kért is, aki­ket az él­ve­ze­tek haj­szo­lá­sa és fo­ko­zá­sa vitt olyan túl­fű­tött sze­xu­a­li­tás­ba, amely­ben a ki­elé­gü­lé­sen kí­vül sem­mi más nem szá­mít.

Imád­ko­zom azo­kért, akik nem lát­hat­tak meg­fe­le­lő apa- és anya­ké­pe­ket ma­guk előtt, sőt szü­le­ik ál­tal is sze­xu­á­lis zak­la­tás­nak vol­tak ki­té­ve.

Ké­rem, hogy mind­azo­kat, akik akár dön­tés­ho­zó­ként, akár a Is­ten­től el­té­rő tren­dek ál­do­za­ta­i­ként meg­té­ved­tek, Jé­zus sze­re­te­té­vel sze­res­sük, az­zal az in­du­lat­tal, amely nem ítél­te el a nyil­ván­va­ló bű­nöst, ha­nem új élet­re hív­ta!

Ké­rem, hogy mind­azok, akik hi­tük­ből és sze­mé­lyes meg­győ­ző­dés­ből fa­ka­dón tud­ják, véd­jék az Is­ten sze­rin­ti há­zas­sá­got és a tel­jes, jö­vőt épí­tő csa­lá­dot.

Ké­rem, hogy te­gyünk meg min­dent azért, hogy a csa­lád­rom­bo­ló fo­lya­ma­tok le­las­sul­ja­nak és meg­áll­ja­nak, és új­ra le­gyen te­kin­té­lye és ér­té­ke az édes­anyai hi­va­tás­nak, az apai pél­dá­nak, a szü­lői sze­re­tet­nek és a gyer­me­ki en­ge­del­mes­ség­nek.

Is­ten óv­ja meg éle­tün­ket, gyer­me­ke­ink jö­vő­jét! S for­mál­ja úgy a szí­ve­ket, hogy az ő rend­jé­hez iga­zod­va él­hes­sünk a tő­le ka­pott aján­dé­ka­ink­kal!

Tisz­te­let­tel:

Ben­ce Im­re es­pe­res