Egyházunk egy-két hete

Al­só­göd kis evan­gé­li­kus ká­pol­na­temp­lo­mát 1929-ben szen­tel­ték fel. A ju­bi­le­um al­kal­má­ból Lu­ther Már­ton egyik gon­do­la­tá­val in­vi­tál­tak há­la­adó is­ten­tisz­te­let­re: „…nem elég, hogy lát­szat­ra te­gyem a jót, ha­nem szí­vem leg­mé­lyé­ből fa­ka­dó jó­kedv­vel és sze­re­tet­tel kell azt cse­le­ked­nem.” A nyolcvan év ese­mény­tör­té­ne­té­ből mot­tó­ként ha­gyo­má­nyo­zó­dott a hí­vek­re egy zsol­tár­idé­zet is: „Ha az úr nem épí­ti a há­zat, hi­á­ba fá­ra­doz­nak az épí­tők.” Múlt va­sár­nap en­nek a két gon­do­lat­nak a je­gyé­ben ele­ve­ní­tet­ték fel a temp­lom­épí­tés tör­té­ne­tét a dél­utá­ni is­ten­tisz­te­le­ten. Az ün­ne­pi al­ka­lom ige­hir­de­tő­je Me­kis Ádám, az Észak-Pest Me­gyei Egy­ház­me­gye es­pe­re­se volt.

Kez­det­ben az evan­gé­li­ku­sok még csak szór­vány­ban él­tek Göd-pusz­tán. A „ker­tek alatt” alig öt ki­lo­mé­ter­re lé­vő fa­lu, Cso­mád anya­köny­vé­ben az el­ső gö­di be­jegy­zés 1794-ből szár­ma­zik. A kis­gö­di szór­ványt 1916 jú­li­u­sá­ban a vá­ci anya­egy­ház­hoz csa­tol­ták, ek­kor Scholtz Gusz­táv püs­pök aján­lot­ta fel nyá­ri haj­lé­kát is­ten­tisz­te­le­ti cé­lok­ra, majd fia, dr. Scholtz Osz­kár nyi­tot­ta meg új há­zát az is­ten­tisz­te­le­tek előtt.

Az 1917. jú­ni­us 17-én tar­tott is­ten­tisz­te­le­tek of­fer­tó­ri­u­ma már a Kis­gö­dön lé­te­sí­ten­dő evan­gé­li­kus ima­ház ja­vá­ra lett a ta­ka­rék­pénz­tár­ban el­he­lyez­ve. Las­san-las­san nö­ve­ke­dett az épí­té­si alap, de a vi­lág­há­bo­rú után az ad­dig­ra már szé­pen gya­ra­po­dott tő­ke el­ér­ték­te­le­ne­dett. Ám az is­te­ni ke­gye­lem­ből táp­lál­ko­zó ne­mes szí­vű em­be­rek nem en­ged­ték az ima­ház épí­té­sé­nek szán­dé­kát el­vesz­ni. Ezen jó­aka­rat meg­erő­sö­dé­sét szol­gál­ta az 1923. má­ju­si egy­ház­ve­ze­tői jó­vá­ha­gyás, mely az al­só­gö­di fi­ók­egy­ház meg­ala­ku­lá­sát mond­ta ki. Még eb­ben az év­ben lo­vag dr. Floch Alf­réd és nő­vé­re – evan­gé­li­kus édes­any­juk em­lé­ké­re – a feny­ves er­dő alatt száz négy­szög­öl­nyi te­rü­le­tet aján­dé­koz­tak az ima­ház cél­já­ra. A gyü­le­ke­zet a tel­ken elő­ször egy ha­rang­láb fel­ál­lí­tá­sát ha­tá­roz­ta el, 1928-ban vi­szont már a temp­lom épí­té­sét. A terv fél év alatt meg is va­ló­sult: 1929. jú­ni­us 16-án dr. Raf­fay Sán­dor bá­nya­ke­rü­le­ti püs­pök szen­tel­te fel a ká­pol­na mé­re­tű is­ten­há­zát.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén a to­rony fe­lét szét­lőt­ték, a te­tő be­sza­kadt, a pa­do­kat ki­hord­ták és el­éget­ték, az ol­tár­ké­pet el­vit­ték. Szin­te min­dent elölről kellett kez­deni, de 1947 vé­gé­re a temp­lom új­já­épült. (Az új­ra­szen­te­lést dr. Or­dass La­jos püs­pök vé­gez­te.)

A gyü­le­ke­zet­nek ál­lan­dó lel­ké­sze ugyan nem volt, en­nek el­le­né­re min­den va­sár­nap tar­tot­tak és tar­ta­nak ma is is­ten­tisz­te­le­tet a temp­lom­ban. A szol­gá­la­tot hol Vác­ról, hol Új­pest­ről, hol Du­na­ke­szi­ről, hol pe­dig Cso­mád­ról vé­gez­ték.

A gö­di le­ány­gyü­le­ke­zet 1988-tól is­mét Du­na­ke­szi­hez tar­to­zik – az ez­red­for­du­ló óta Ko­vács Lász­ló lel­kész lát­ja el az al­só- és fel­ső­gö­di is­ten­tisz­te­le­tek temp­lo­mi szol­gá­la­tát. (A gyü­le­ke­zet kán­to­ra dr. Itt­zés Má­té gö­di la­kos.)

A temp­lo­mot 1994-ben – szú­et­te fö­dém­szer­ke­ze­te mi­att – élet­ve­szé­lyes­sé nyil­vá­ní­tot­ták. Az új­já­épí­tés­ben a gö­di pi­a­ris­ta szak­mun­kás­kép­ző is­ko­la is részt vett, az anya­gi­a­kat – az egy­ház­ke­rü­let tá­mo­ga­tá­sa mel­lett – a gö­di ön­kor­mány­zat, a hí­vek ado­má­nyai és sok-sok jó­aka­ra­tú szak­em­ber ön­zet­len mun­ká­ja biz­to­sí­tot­ta. Ma az al­só­gö­di evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet­hez harminc, egy­ház­fenn­tar­tói já­ru­lé­kot fi­ze­tő tag tar­to­zik.

Dr. Gu­óth Emil