Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 26
- Hálaadás a nyolcvanéves alsógödi Luther utcai templomban
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Hálaadás a nyolcvanéves alsógödi Luther utcai templomban
Alsógöd kis evangélikus kápolnatemplomát 1929-ben szentelték fel. A jubileum alkalmából Luther Márton egyik gondolatával invitáltak hálaadó istentiszteletre: „…nem elég, hogy látszatra tegyem a jót, hanem szívem legmélyéből fakadó jókedvvel és szeretettel kell azt cselekednem.” A nyolcvan év eseménytörténetéből mottóként hagyományozódott a hívekre egy zsoltáridézet is: „Ha az úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” Múlt vasárnap ennek a két gondolatnak a jegyében elevenítették fel a templomépítés történetét a délutáni istentiszteleten. Az ünnepi alkalom igehirdetője Mekis Ádám, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese volt.
Kezdetben az evangélikusok még csak szórványban éltek Göd-pusztán. A „kertek alatt” alig öt kilométerre lévő falu, Csomád anyakönyvében az első gödi bejegyzés 1794-ből származik. A kisgödi szórványt 1916 júliusában a váci anyaegyházhoz csatolták, ekkor Scholtz Gusztáv püspök ajánlotta fel nyári hajlékát istentiszteleti célokra, majd fia, dr. Scholtz Oszkár nyitotta meg új házát az istentiszteletek előtt.
Az 1917. június 17-én tartott istentiszteletek offertóriuma már a Kisgödön létesítendő evangélikus imaház javára lett a takarékpénztárban elhelyezve. Lassan-lassan növekedett az építési alap, de a világháború után az addigra már szépen gyarapodott tőke elértéktelenedett. Ám az isteni kegyelemből táplálkozó nemes szívű emberek nem engedték az imaház építésének szándékát elveszni. Ezen jóakarat megerősödését szolgálta az 1923. májusi egyházvezetői jóváhagyás, mely az alsógödi fiókegyház megalakulását mondta ki. Még ebben az évben lovag dr. Floch Alfréd és nővére – evangélikus édesanyjuk emlékére – a fenyves erdő alatt száz négyszögölnyi területet ajándékoztak az imaház céljára. A gyülekezet a telken először egy harangláb felállítását határozta el, 1928-ban viszont már a templom építését. A terv fél év alatt meg is valósult: 1929. június 16-án dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök szentelte fel a kápolna méretű istenházát.
A második világháború idején a torony felét szétlőtték, a tető beszakadt, a padokat kihordták és elégették, az oltárképet elvitték. Szinte mindent elölről kellett kezdeni, de 1947 végére a templom újjáépült. (Az újraszentelést dr. Ordass Lajos püspök végezte.)
A gyülekezetnek állandó lelkésze ugyan nem volt, ennek ellenére minden vasárnap tartottak és tartanak ma is istentiszteletet a templomban. A szolgálatot hol Vácról, hol Újpestről, hol Dunakesziről, hol pedig Csomádról végezték.
A gödi leánygyülekezet 1988-tól ismét Dunakeszihez tartozik – az ezredforduló óta Kovács László lelkész látja el az alsó- és felsőgödi istentiszteletek templomi szolgálatát. (A gyülekezet kántora dr. Ittzés Máté gödi lakos.)
A templomot 1994-ben – szúette födémszerkezete miatt – életveszélyessé nyilvánították. Az újjáépítésben a gödi piarista szakmunkásképző iskola is részt vett, az anyagiakat – az egyházkerület támogatása mellett – a gödi önkormányzat, a hívek adományai és sok-sok jóakaratú szakember önzetlen munkája biztosította. Ma az alsógödi evangélikus gyülekezethez harminc, egyházfenntartói járulékot fizető tag tartozik.
Dr. Guóth Emil
::Nyomtatható változat::
|