A hét témája

A ha­gyo­má­nyos, szo­kás­sze­rű­en gya­ko­rolt val­lá­sos­ság a sze­ku­la­ri­zá­ció mi­att a rend­szer­vál­tás óta csök­ken Ma­gyar­or­szá­gon, a meg­té­rők, a hi­tet sze­mé­lye­sen meg­élők ará­nya vi­szont nő a tár­sa­da­lom­ban – áll a Tár­ki­nak a Ma­gyar Táv­ira­ti Iro­dá­hoz a közelmúltban el­jut­ta­tott köz­le­mé­nyé­ben.

A ku­ta­tó­in­té­zet az 1991-es, 1998-as és 2008-as fel­mé­ré­sek össze­ve­té­sé­ből ar­ra kö­vet­kez­te­tett, hogy a vizs­gált idő­szak­ban a né­pes­ség egy­re ki­sebb ará­nya tar­to­zott azok kö­zé, akik „éle­tük fo­lya­mán min­dig is hí­vők vol­tak”, s eny­hén nö­ve­ke­dett a so­sem hí­vők né­pes­sé­gen be­lü­li ará­nya is.

Más­részt azon­ban azt is meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a hit kér­dé­se a la­kos­ság egy­re na­gyobb há­nya­da szá­má­ra va­ló­ban di­lem­ma: a hi­tü­ket el­ha­gyók stag­ná­ló ará­nya mel­lett 7 szá­za­lék­ról 12 szá­za­lék­ra nőtt azok ará­nya, akik ko­ráb­ban ugyan nem vol­tak hí­vők, a kér­de­zés­kor vi­szont val­lá­sos­nak mond­ták ma­gu­kat. Ez­zel pár­hu­za­mo­san nö­ve­ke­dett azok tá­bo­ra is, akik a kér­dés­re nem tud­tak vagy nem akar­tak vá­la­szol­ni.

A Tár­ki ar­ra is ki­tért, hogy amíg 1991-ben a hí­vők összes­sé­gé­nek csak nyol­ca­da, 2008-ban már ne­gye­de val­lot­ta ma­gát újon­nan meg­té­rő­nek, il­let­ve 15 szá­za­lék­ról 20 szá­za­lék­ra nőtt azok­nak az ará­nya, „akik­nek volt olyan for­du­ló­pont az éle­tük­ben, ami­kor új és sze­mé­lyes kap­cso­la­tuk ala­kult ki a val­lás­sal”.

A val­lá­sos­ság ma ke­vés­bé élet­kor­füg­gő a rend­szer­vál­tás idő­sza­ká­hoz ké­pest; ak­kor a fi­a­ta­lok vol­tak a leg­val­lás­ta­la­nab­bak, ez a mai if­jú­ság­ra már nem fel­tét­le­nül igaz – ál­la­pí­tot­ta meg ku­ta­tá­sa nyo­mán a Tár­ki a Ma­gyar Táv­ira­ti Iro­dá­hoz áp­ri­lis 18-án el­jut­ta­tott összeg­zé­sé­ben.

Az in­té­zet elem­zé­se sze­rint 1991-ben a „so­sem hí­vők” ará­nya a fi­a­ta­labb ge­ne­rá­ci­ók kö­ré­ben 36 szá­za­lé­kot tett ki, a kö­zép­ko­rú­ak­nál en­nél ma­ga­sabb volt. A „min­dig is hí­vők” ará­nya vi­szont a fi­a­ta­labb ge­ne­rá­ci­ók fe­lé ha­lad­va meg­fe­le­ző­dött. Ta­valy a 38 év alat­ti ge­ne­rá­ció kö­ré­ben az előb­bi­ek ará­nya 31 szá­za­lék, az utób­bi­a­ké 34 szá­za­lék volt.

Mint ír­ták, a so­sem hí­vők ará­nya a fér­fi­ak kö­ré­ben min­dig is ma­ga­sabb volt, és a rend­szer­vál­tás óta nö­ve­ke­dett is: 26-ról 33 szá­za­lék­ra. A nők kö­ré­ben a sze­ku­la­ri­zá­ció ke­vés­bé és a fér­fi­ak­hoz ké­pest meg­kés­ve érez­tet­te a ha­tá­sát, a so­sem hí­vők ará­nya mind­vé­gig 15 szá­za­lék kö­rül ala­kult, a min­dig is hí­vő­ké pe­dig 60-ról 45 szá­za­lék­ra csök­kent.

Az is­ko­lá­zat­la­nok és a dip­lo­má­sok kö­ré­ben vál­to­zat­la­nul ki­sebb a so­sem hí­vők és ma­ga­sabb a min­dig is hí­vők ará­nya, mint a szak­mun­kás vég­zett­sé­gű­ek és az érett­sé­gi­vel ren­del­ke­zők kö­zött – je­gyez­ték meg.

Az összeg­zés ké­szí­tői a rend­szer­vál­tás előt­ti „sze­ku­la­ri­zá­ci­ós nyo­más stá­tus­füg­gő­sé­gé­re” ve­ze­tik vissza, hogy 2008-ban csak az 55 év fe­let­ti­ek kö­ré­ben volt meg­fi­gyel­he­tő: a ma­ga­sabb vég­zett­sé­gű­ek fe­lé ha­lad­va trend­sze­rű­en csök­ken a val­lá­so­sak rész­ará­nya. 1991-ben még azt ál­la­pí­tot­ták meg, hogy a hi­tü­ket el­ha­gyók ará­nya az ál­ta­lá­nos is­ko­lai vég­zett­ség­gel sem ren­del­ke­zők­től a dip­lo­má­so­kig ha­lad­va 4-ről 18 szá­za­lék­ra nőtt, 2008-ban ilyen össze­füg­gés már nem volt ta­pasz­tal­ha­tó.

A fel­mé­rést a Tár­ki a nem­zet­kö­zi tár­sa­dal­mi fel­mé­rés prog­ram (In­ter­na­ti­o­nal So­ci­al Sur­vey Prog­ramme, IS­SP) val­lá­sos­ság mo­dul­ja 1991-es és 2008-as prog­ram­já­nak ke­re­té­ben vé­gez­te.

MTI