Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 26
- Tárki: a tradicionális vallásosság csökken, a megtérők száma mégis nő
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Tárki: a tradicionális vallásosság csökken, a megtérők száma mégis nő
A hagyományos, szokásszerűen gyakorolt vallásosság a szekularizáció miatt a rendszerváltás óta csökken Magyarországon, a megtérők, a hitet személyesen megélők aránya viszont nő a társadalomban – áll a Tárkinak a Magyar Távirati Irodához a közelmúltban eljuttatott közleményében.
A kutatóintézet az 1991-es, 1998-as és 2008-as felmérések összevetéséből arra következtetett, hogy a vizsgált időszakban a népesség egyre kisebb aránya tartozott azok közé, akik „életük folyamán mindig is hívők voltak”, s enyhén növekedett a sosem hívők népességen belüli aránya is.
Másrészt azonban azt is megállapították, hogy a hit kérdése a lakosság egyre nagyobb hányada számára valóban dilemma: a hitüket elhagyók stagnáló aránya mellett 7 százalékról 12 százalékra nőtt azok aránya, akik korábban ugyan nem voltak hívők, a kérdezéskor viszont vallásosnak mondták magukat. Ezzel párhuzamosan növekedett azok tábora is, akik a kérdésre nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.
A Tárki arra is kitért, hogy amíg 1991-ben a hívők összességének csak nyolcada, 2008-ban már negyede vallotta magát újonnan megtérőnek, illetve 15 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak az aránya, „akiknek volt olyan fordulópont az életükben, amikor új és személyes kapcsolatuk alakult ki a vallással”.
A vallásosság ma kevésbé életkorfüggő a rendszerváltás időszakához képest; akkor a fiatalok voltak a legvallástalanabbak, ez a mai ifjúságra már nem feltétlenül igaz – állapította meg kutatása nyomán a Tárki a Magyar Távirati Irodához április 18-án eljuttatott összegzésében.
Az intézet elemzése szerint 1991-ben a „sosem hívők” aránya a fiatalabb generációk körében 36 százalékot tett ki, a középkorúaknál ennél magasabb volt. A „mindig is hívők” aránya viszont a fiatalabb generációk felé haladva megfeleződött. Tavaly a 38 év alatti generáció körében az előbbiek aránya 31 százalék, az utóbbiaké 34 százalék volt.
Mint írták, a sosem hívők aránya a férfiak körében mindig is magasabb volt, és a rendszerváltás óta növekedett is: 26-ról 33 százalékra. A nők körében a szekularizáció kevésbé és a férfiakhoz képest megkésve éreztette a hatását, a sosem hívők aránya mindvégig 15 százalék körül alakult, a mindig is hívőké pedig 60-ról 45 százalékra csökkent.
Az iskolázatlanok és a diplomások körében változatlanul kisebb a sosem hívők és magasabb a mindig is hívők aránya, mint a szakmunkás végzettségűek és az érettségivel rendelkezők között – jegyezték meg.
Az összegzés készítői a rendszerváltás előtti „szekularizációs nyomás státusfüggőségére” vezetik vissza, hogy 2008-ban csak az 55 év felettiek körében volt megfigyelhető: a magasabb végzettségűek felé haladva trendszerűen csökken a vallásosak részaránya. 1991-ben még azt állapították meg, hogy a hitüket elhagyók aránya az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezőktől a diplomásokig haladva 4-ről 18 százalékra nőtt, 2008-ban ilyen összefüggés már nem volt tapasztalható.
A felmérést a Tárki a nemzetközi társadalmi felmérés program (International Social Survey Programme, ISSP) vallásosság modulja 1991-es és 2008-as programjának keretében végezte.
MTI
::Nyomtatható változat::
|