Evangélikusok

Van egy falu – fehér falú / Templom van a közepében. / Nékem az a kicsiny haza / Legkedvesebb menedékem. / Csendszerető, szántó-vető, / Egyszerű nép lakik benne – / Baja bár száz, sosem lármáz – / Rábízza a jó Istenre… (Gyóni Géza)

Ha térképen keressük ezt a falut, már nem található. Átalakult e táj. De itt lakott Áchim Mihály, az evangélikus gyülekezet lelkésze, és itt nevelte fel gyermekeit, közöttük Gézát. Gyón iránti szeretete nemesítette oly széppé ezt a helyet, hogy Áchim Géza később felvette szülőfaluja nevét, és az első világháború borzalmait már Gyóni Géza néven énekelte meg. A lelkész apa által erőszakosan magyarosított tót gyülekezet a mai napig hűségesen őrzi agyonhallgatott költője emlékét.

Születésének százhuszonötödik évfordulóján együtt emlékeztünk az általános iskola, a nyugdíjas klub, a városvezetés és a gyülekezet képviselőivel, tagjaival. A vasárnap délelőtti istentisztelet után Gyóni Géza szülőházán – amely a mai napig a gyülekezet parókiája – elhelyezett emléktáblánál tartottunk koszorúzást. A város képviselőtestülete elhatározta, hogy ebben az évben szobrot is állít a költőnek. Az egész alakos szobor a Kegyeleti parkban fog helyet kapni, az első világháborús áldozatok emlékhelye közelében, és az őszi gyóni napokra készül el.

Vendégünk is érkezett Murányi László szerkesztő-riporter és felesége személyében. Nagy szeretettel fogadta őket a gyülekezet, hiszen még sokan vannak, akik a harmincas években együtt jártak óvodába, iskolába a Murányi gyerekekkel.

A jóízű ebéd elfogyasztása után kellemes beszélgetéssel telt az idő a délutáni irodalmi műsor kezdetéig. Ekkor ismét szépen megtelt a templom. A verscsokrot Murányi László az életét oly mélyen érintő két költő, Petőfi és Gyóni műveiből állította össze. Hiszen Gyónról Kiskőrösre helyezték át Murányi György lelkészt családjával együtt annak idején. Ezért a kötődés a két költőhöz.

Petőfi szülőföld- és hazaszeretetét nem szükséges külön kiemelni, Gyóni Géza szülőföldszeretetéről a Van egy falu című verse viszont gyönyörűen vall. Ahogy ráébredt a háború igazságtalanságára, embertelenségére, sorban születtek hazafias, békét áhító versei, melyek a mai napig aktuális üzenetet hordoznak. Ezért lett Gyóni Géza az első világháború költője.

Nem könnyű ezeket a verseket elmondani, Murányi László mégis olyan hitelesen szavalta őket, mintha csak elmesélné nekünk, mi történt a háborúban, a fogságban. A honvágy gyötrelmét magunk is átérezhettük ezen a borongós délutánon.

Az előadás után kötetlen beszélgetés alakult ki a gyülekezeti teremben, egy kis vendéglátás keretében. Közben szóba került Murányi László édesapjának levelezése, munkája. László Milán, gyülekezetünk lelkésze megmutatta a régi iratokat vendégünknek. Sikerült meglepetést okozni! Murányi László sok mindent nem tudott édesapja életének erről a szeletéről. Meghatódva és boldogan köszönte meg, hogy a gyülekezet őrzi ezeket az iratokat. Jó érzés töltötte el, látva, hogy nem felejtjük el a múltat.

Gyóni Géza születésének és halálának napja ugyanaz: június 25. Gyülekezetünk minden évben megemlékezik erről a napról a hozzá közelebb eső vasárnapon. Várunk jövőre is minden versszerető evangélikus testvért!

Rapcsákné Harmincz Karolin