Egyházunk egy-két hete

Nem az „ün­nep­te­len fél­év” gyü­le­ke­ze­ti ese­mé­nyek­ben is szű­köl­kö­dő idő­sza­ka, sok­kal in­kább kü­lön­le­ges­sé­ge mi­att ér­de­me­sült ar­ra, hogy „cím­lap­szto­ri” le­gyen a ki­csiny Nóg­rád me­gyei köz­ség, Bo­kor evan­gé­li­ku­sa­i­nak múlt va­sár­na­pi ün­nep­sé­ge. A le­gen­dás hí­rű lel­kész, né­hai Ke­ken And­rás szü­lő­fa­lu­já­ban a hí­vek jú­li­us 19-én temp­lo­muk kül­ső-bel­ső meg­úju­lá­sá­ért ad­tak há­lát.

A Cser­hát lan­kái kö­zött meg­bú­vó, mind­össze más­fél száz lel­ket szám­lá­ló, Ár­pád-ko­ri ere­de­tű te­le­pü­lé­sen va­sár­na­pon­ként leg­fel­jebb már csak tí­zen-ti­zen­öten ke­re­sik fel az Is­ten há­zát. Thu­ránsz­ky Ist­ván lel­kész mind­azon­ál­tal ren­dü­let­le­nül tart is­ten­tisz­te­le­tet Bo­kor és a szom­szé­dos Ku­ta­só evan­gé­li­kus temp­lo­má­ban. Hang­já­ban né­mi ke­se­rű­ség­gel em­lí­ti ugyanakkor, hogy a hi­va­ta­los ne­vén Bo­kor–Ku­ta­só–Cser­hát­szent­ivá­ni Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség har­ma­dik tag­gyü­le­ke­ze­té­ben már nincs ki­nek hir­det­ni az igét…

Bo­kor mű­em­lé­ki vé­dett­sé­get él­ve­ző temp­lo­mát 1790-ben emel­ték azok a tót atya­fi­ak, akik a 17–18. szá­zad for­du­ló­ján Zó­lyom kör­nyé­ké­ről te­le­pül­tek át a tö­rök idők­ben csak­nem el­nép­te­le­ne­dett fa­lu­ba. Ám a ké­ső ba­rokk temp­lom kar­ban­tar­tá­sá­ra idő­vel nem­csak az ál­la­mi, de az ön­erő is meg­fo­gyat­ko­zott, már­pe­dig év­ti­ze­dünk kö­ze­pé­re a re­no­vá­lás is­mét el­odáz­ha­tat­lan­ná vált. Az ál­la­mi bü­dzsé­ből két év­vel ez­előtt jut­ta­tott mint­egy más­fél mil­lió fo­rint jobbára csak a temp­lom kül­ső res­ta­u­rá­lá­sá­hoz volt ele­gen­dő, a Gusz­táv Adolf Se­gély­szer­ve­zet­től (Gus­tav-Adolf-Werk) ka­pott egy­mil­lió-hét­száz­ezer­ből vi­szont – nem kis mér­ték­ben a Krát­ki György fel­ügye­lő ve­zet­te pres­bi­té­ri­um rá­ter­mett­sé­gé­nek kö­szön­he­tő­en – nem­csak a bel­ső fel­újí­tá­sá­ra, ha­nem még a ku­ta­sói haj­lék ta­ta­ro­zá­sá­ra is fu­tot­ta. A múlt va­sár­na­pi há­la­adó is­ten­tisz­te­let ige­hir­de­tő­je min­den­eset­re a lip­csei szék­he­lyű se­gély­szer­ve­zet – ma­gyar­or­szá­gi pro­jek­te­kért fe­le­lős – meg­bí­zott­ja volt.

Az un­ter­kat­zi né­met evan­gé­li­kus lel­kész – so­kak meg­le­pe­té­sé­re – ékes ma­gyar nyel­ven pré­di­kált. Mint mon­dot­ta, csak nyil­vá­no­san tet­te ezt el­ső íz­ben, va­ló­já­ban már több ezer­szer „pré­di­kált” egyet­len ma­gyar hall­ga­tó­já­nak, a je­len­lé­té­vel a bo­ko­ri ün­nep­sé­get is meg­tisz­te­lő fe­le­sé­gé­nek. (Meg­tisz­tel­te egyéb­ként je­len­lé­té­vel az al­kal­mat – töb­bek kö­zött – Po­zso­nyi An­na egy­ház­me­gyei fel­ügye­lő és En­gel Krisz­ti­na pol­gár­mes­ter is.)

Man­fred Gre­in­ke a ha­zánk­ban is rég­ről is­mert se­gély­szer­ve­zet név­adó­ja, a pro­tes­táns egy­há­zak sza­bad­sá­gá­ért har­co­ló II. Gusz­táv Adolf (1594–1632) svéd ki­rály­nak az Új­szö­vet­ség­ből vett jel­mon­da­ta alap­ján szólt a temp­lo­mot ez­út­tal zsú­fo­lá­sig meg­töl­tő gyü­le­ke­zet­hez: „Ezért te­hát, míg időnk van, te­gyünk jót min­den­ki­vel, leg­in­kább pe­dig azok­kal, akik test­vé­re­ink a hit­ben.” (Gal 6,10)

Az is­ten­tisz­te­let után Őze Já­nos épí­tész is­mer­tet­te a mű­em­lék ese­té­ben ko­ránt­sem egy­sze­rű fel­újí­tás me­ne­tét, kü­lön is meg­kö­szön­ve Krát­ki György együtt­mű­kö­dő se­gít­sé­gét. Kö­szön­töt­te a gyü­le­ke­ze­tet az Or­szá­gos Szlo­vák Lel­ké­szi Szol­gá­lat ve­ze­tő­je, Gu­lá­csi­né Fa­bu­lya Hil­da is, aki a pro­jekt be­in­dí­tá­sa­kor (2007-ig) te­ré­nyi pa­ró­kus lel­kész­ként lát­ta el a bo­ko­ri–ku­ta­sói szol­gá­la­to­kat.

Volt már ugyan a bo­ko­ri pa­ró­ki­á­nak is ál­lan­dó la­kó­ja, több­nyi­re azon­ban Bér­ről, Te­rény­ből vagy Ba­las­sa­gyar­mat­ról gon­doz­ták e cser­há­ti fal­vak hí­ve­it. Egy ide­ig a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után is lo­vas ko­csi „hoz­ta a pa­pot” Bér­ről, és a ló­erő per­sze ma is be­se­gít a szol­gá­lat­ba. (Thu­ránsz­ky Ist­ván ép­pen­ség­gel ló­há­ton is le­rö­vi­dí­tet­te már a he­gyen át a Bér–Bo­kor utat.) Egy bi­zo­nyos: két­éves szol­gá­la­ta alatt annyi­an még so­ha­sem gyűl­tek össze a bo­k­­ri temp­lom­ban, mint most jú­li­us 19-én. A kö­ze­li ven­dég­ház park­já­ban tar­tott sze­re­tet­ven­dég­sé­gen kö­zel szá­zan ül­ték kö­rül az asz­ta­lo­kat. A kér­dés már csak az, hogy meg­újult temp­lo­muk­ban lel­ki meg­úju­lás­hoz is igé­nyel­nek-e majd erőt a bo­ko­ri­ak.

TPK