Kultúrkörök

Erős vá­rak

„A vas­út men­tén Ba­rát­hely, Ec­zel, Dá­nos min­ta­sze­rű köz­sé­gek… La­kói (…) túl­nyo­mó­an szá­szok. Mi­ként az észa­ki szá­szok, ezek is ágos­tai evan­gé­li­ku­sok, s egy­más­tól na­gyon el­té­rő nyelv­já­rá­sa­ik is ré­gi­es ízű­ek” – írta 1905-ben a Frank­lin Tár­su­lat A Föld né­pei cí­mű so­ro­za­tá­nak Ma­gyar­or­szág­ról szó­ló kö­te­te.

Er­dély­ben, a Szász­föl­dön já­runk, az egy­ko­ri Med­gyes szé­ken, a Tri­a­non előt­ti tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág Nagy-Kü­kül­lő vár­me­gyé­jé­ben. Cél­ál­lo­má­sunk ma­gya­rul a Ba­rát­hely ne­vet vi­se­li, ro­má­nul Bra­te­iu, né­me­tül Pre­tai néven is­me­re­tes. A te­le­pü­lés őse, Mons Ma­riae a kö­ze­li Má­ria-domb lá­bá­nál fe­küdt, írá­sos for­rá­sok 1283-ban em­lí­tik elő­ször. Az ek­kor már ál­ló, há­rom­ha­jós, ké­ső ro­mán stí­lu­sú temp­lo­mát Má­ria Mag­dol­ná­nak szen­tel­ték. Nyo­mok­ban még lát­ha­tó fal­fest­mé­nyei 1481-re da­tál­ha­tó­ak. Gó­ti­kus át­épí­té­sé­re, vé­del­mi cé­lo­kat szol­gá­ló erő­dí­tés­ére az 1500-as évek­ben ke­rült sor. Vas­tag vár­fal­lal, bás­tya­tor­nyok­kal, ka­pu­ráccsal, gyi­lok­já­ró­val, lő­ré­sek­kel, szu­rok­ön­tők­kel erő­sí­tet­ték.

A re­for­má­ció idő­sza­ká­tól né­met nem­ze­ti­sé­gű gyü­le­ke­ze­te a lu­the­ri ta­no­kat kö­vet­te. Szász erőd­temp­lo­ma jelenleg hasz­ná­la­ton kí­vül áll, pár tu­cat­nyi, ha­zá­já­ban és val­lá­sá­ban meg­ma­radt evan­gé­li­kus hí­vé­nek lel­kigon­do­zá­sa a kö­ze­li Med­gyes­hez kö­tő­dik. Szó­szé­ke, ke­resz­te­lő­kút­ja és Jé­zus Krisz­tust áb­rá­zo­ló ol­tár­ké­pe en­nek el­le­né­re is vi­szony­lag jó ál­la­po­tú. Tor­nyá­ban há­rom ha­rang la­kik. Az erőd­temp­lom­hoz hoz­zá­épí­tett ba­rokk kas­tély­szárny szo­ci­á­lis in­téz­mény­ként funk­ci­o­nál.

Re­zsa­bek Nán­dor