e-világ
A mi Luther-oldalunk
Közel másfél éve találtam rá a myLutherre, amikor gyülekezetünk honlapját – jobban mondva blogját – kezdtem készíteni. Felkeltette a figyelmemet, hogy az oldalt látogató fiatalok mennyi érdekes és egy keresztény ember számára húsbavágóan vagy inkább „lélekbevágóan” fontos kérdésről cserélnek eszmét, ráadásul könnyed, nyitott stílusban. Azonnal kitettem a blog címét a gyülekezeti oldalunkra.
Néhány hónap múlva már én is rendszeres olvasója-írója voltam a myLuthernek, és bátran ajánlottam az oldalt saját hittanosaimnak és fiatal ismerőseimnek is. Tetszett, hogy míg napközben a falubeli evangélikusokkal találkoztam, esténként az ország más csücskeiből írogató fiatal keresztényekkel „beszélgethettem” – és aztán össze is ismertethettem őket egymással.
Habár „beszélgetéseinkben” nem mindig járunk be teológiai mélységeket, mégis tudjuk, hogy keresztények vagyunk, és ez összeköt bennünket. Nem bántjuk, hanem támogatjuk egymást. Talán ilyen lehet a jövő egyik gyülekezettípusa – évek óta hallunk és beszélünk arról, hogy a hagyományos gyülekezeti forma az elkövetkezendő években meg fog változni.
Néhány héttel ezelőtt lehetett olvasni a hírekben (a myLutheren is megjelent), hogy Vincent Nichols westminsteri érsek szerint az internetes közösségek elidegenítik az embereket, és az így létrejött rövid kapcsolatok öngyilkossághoz is vezethetnek. A myLuther nem erről szól: itt közösség alakult, keresztény emberek közössége. Nem mindegy, hogy az emberek közti kapcsolatok mögött mi vagy ki áll.
Hiszem, hogy mögöttünk valóban Krisztus áll.
Gerlai Pál (Fancsal)