Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2009 - 36 - Kö­zös el­kö­te­le­zett­ség­gel

Keresztutak

Kö­zös el­kö­te­le­zett­ség­gel

Ta­nács­ko­zás az egy­há­zi ok­ta­tás­ról

A fa­so­ri evan­gé­li­kus gim­ná­zi­um 1989. szep­tem­ber 2-i „ka­pu­nyi­tá­sa”, az egy­há­zi ok­ta­tás húsz év­vel ez­előt­ti új­ra­in­du­lá­sa al­kal­má­ból ren­de­zett kon­fe­ren­ci­át au­gusz­tus 26-án Pi­lis­csa­bán a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem (PP­KE) Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ra. Az Egy­há­zi is­ko­lák a köz szol­gá­la­tá­ban cí­mű szim­pó­zi­u­mon több mint fél­ezer pe­da­gó­gus vett részt, hogy né­hány nap­pal a 2009/2010-es tan­év hi­va­ta­los meg­nyi­tá­sa előtt kö­zö­sen te­kint­se­nek vissza az el­múlt két év­ti­zed ered­mé­nye­i­re, és egy­út­tal a jö­vő fel­ada­ta­i­val is szá­mot ves­se­nek.

A kon­fe­ren­cia el­ső elő­adó­ja­ként Er­dő Pé­ter bí­bo­ros, prí­más, esz­ter­gom–bu­da­pes­ti ér­sek, a PP­KE nagy­kan­cel­lár­ja ar­ról be­szélt, hogy az em­be­ri ér­té­kek vál­sá­gá­nak ko­rá­ban a val­lá­sos szel­lem­ben zaj­ló ne­ve­lés dön­tő sze­re­pet játsz­hat a kul­tú­ra meg­úju­lá­sá­ban és egy szo­li­dá­ri­sabb, re­mény­ben gaz­da­gabb tár­sa­da­lom lét­re­ho­zá­sá­ban. Mint mond­ta, a hit, a val­lá­sos­ság az em­ber alap­jo­ga, sza­bad­sá­gá­nak el­ide­ge­nít­he­tet­len tar­to­zé­ka, ezért a mo­dern de­mok­rá­ci­ák ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en biz­to­sít­ják ál­lam­pol­gá­ra­ik­nak az egy­há­zi fenn­tar­tá­sú is­ko­lák vá­lasz­tá­sá­nak le­he­tő­sé­gét.

Egy­há­zunk kép­vi­se­le­té­ben dr. Fa­bi­ny Ta­más püs­pök sze­mé­lyes él­mé­nye­it is fel­idéz­ve – 1989 és 1993 kö­zött mel­lék­ál­lás­ban a fa­so­ri gim­ná­zi­um egyik hit­tan­ta­ná­ra volt – el­ső­sor­ban a húsz év­vel ez­előt­ti új­ra­kez­dés be­mu­ta­tá­sá­ra tö­re­ke­dett. „Ahogy a ba­bi­lo­ni fog­ság­ból ha­za­té­rő zsi­dók min­den­hol csak ro­mo­kat ta­lál­tak, úgy ne­künk is rá kel­lett döb­ben­nünk: fel­tá­mad­ni ne­héz” – fo­gal­ma­zott az Észa­ki Evan­gé­li­kus Egy­ház­ke­rü­let lel­ké­szi ve­ze­tő­je, el­is­mer­ve, hogy a kel­le­té­nél ta­lán több in­téz­ményt igé­nyelt vissza az egy­ház, anél­kül hogy az anya­gi vagy ép­pen a sze­mé­lyi fel­té­te­le­ket meg tud­ta vol­na te­rem­te­ni. Az egy­há­zi is­ko­la leg­fon­to­sabb is­mér­vét meg­fo­gal­maz­va Schu­lek Má­tyást idéz­te, aki új­ra­in­du­lá­sá­tól, 1992-től 2005-ig volt a De­ák Té­ri Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um igaz­ga­tó­ja. „Nincs evan­gé­li­kus fi­zi­ka, de van evan­gé­li­kus fi­zi­ka­ta­nár, nincs ke­resz­tény ma­te­ma­ti­ka, de van ke­resz­tény ma­te­ma­ti­ka­ta­nár…”

A to­váb­bi­ak­ban Kál­mán At­ti­la, a Pá­pai Re­for­má­tus Kol­lé­gi­um Ta­tai Gim­ná­zi­u­má­nak igaz­ga­tó­ja, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Zsi­na­tá­nak volt vi­lá­gi el­nö­ke, az An­tall-kor­mány mű­ve­lő­dé­si és köz­ok­ta­tá­si ál­lam­tit­ká­ra töb­bek kö­zött a ka­to­li­kus egye­tem ala­pí­tá­sá­nak ed­dig ke­vés­bé is­mert tit­ka­i­ba avat­ta be a hall­ga­tó­sá­got, Hoff­mann Ró­zsa, a PP­KE Pe­da­gó­gi­ai In­té­ze­té­nek do­cen­se, a Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Nép­párt or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­je pe­dig az utób­bi hét-nyolc év ok­ta­tás­po­li­ti­ká­ja ál­tal oko­zott sú­lyos gon­dok­ra mu­ta­tott rá.

A ka­to­li­kus, a re­for­má­tus és az evan­gé­li­kus egy­ház ok­ta­tá­si szak­em­be­re­i­nek rész­vé­te­lé­vel zaj­ló ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­té­sen a fi­nan­szí­ro­zá­si gon­dok mel­lett szó esett az egy­há­zi is­ko­lák­ban fo­lyó pe­da­gó­gi­ai mun­ka ered­mé­nyes­sé­gé­ről is. A fel­szó­la­lók egyet­ér­tet­tek ab­ban, hogy az el­ért si­ke­rek tit­ka a ta­ná­ri ka­rok kö­zös ér­ték­rend­jé­ben, hi­té­ben, el­kö­te­le­zett­sé­gé­ben s az eb­ből kö­vet­ke­ző kö­zös­ség­te­rem­tő mun­ká­juk­ban rej­lik.

Bo­tos Má­té, a PP­KE Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak nem­rég ki­ne­ve­zett dé­kán­ja zá­ró elő­adá­sá­ban hang­sú­lyoz­ta, hogy ma az egy­há­zi is­ko­lák min­den­nél fon­to­sabb kül­de­té­se, hogy ko­runk sza­po­ro­dó lét­szám­ban kal­ló­dó, el­ha­nya­golt gyer­me­ke­i­nek meg­ad­ják az em­ber­hez mél­tó élet le­he­tő­sé­gét.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni éve­kig a ha­zai is­ko­lák hat­van szá­za­lé­kát az egy­há­zak tar­tot­ták fenn, ám eze­ket az in­téz­mé­nye­ket – tíz ki­vé­tel­től el­te­kint­ve – 1948-ban ál­la­mo­sí­tot­ták. A rend­szer­vál­tás ered­mé­nye­ként ma az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek hat-hét szá­za­lé­ka van egy­há­zi ke­ze­lés­ben, ez hoz­zá­ve­tő­leg öt­száz óvo­dát, ál­ta­lá­nos és kö­zép­is­ko­lát je­lent.

EvÉ­let-in­fó