Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 36
- Közös elkötelezettséggel
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Közös elkötelezettséggel
Tanácskozás az egyházi oktatásról
A fasori evangélikus gimnázium 1989. szeptember 2-i „kapunyitása”, az egyházi oktatás húsz évvel ezelőtti újraindulása alkalmából rendezett konferenciát augusztus 26-án Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészettudományi Kara. Az Egyházi iskolák a köz szolgálatában című szimpóziumon több mint félezer pedagógus vett részt, hogy néhány nappal a 2009/2010-es tanév hivatalos megnyitása előtt közösen tekintsenek vissza az elmúlt két évtized eredményeire, és egyúttal a jövő feladataival is számot vessenek.
A konferencia első előadójaként Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, a PPKE nagykancellárja arról beszélt, hogy az emberi értékek válságának korában a vallásos szellemben zajló nevelés döntő szerepet játszhat a kultúra megújulásában és egy szolidárisabb, reményben gazdagabb társadalom létrehozásában. Mint mondta, a hit, a vallásosság az ember alapjoga, szabadságának elidegeníthetetlen tartozéka, ezért a modern demokráciák magától értetődően biztosítják állampolgáraiknak az egyházi fenntartású iskolák választásának lehetőségét.
Egyházunk képviseletében dr. Fabiny Tamás püspök személyes élményeit is felidézve – 1989 és 1993 között mellékállásban a fasori gimnázium egyik hittantanára volt – elsősorban a húsz évvel ezelőtti újrakezdés bemutatására törekedett. „Ahogy a babiloni fogságból hazatérő zsidók mindenhol csak romokat találtak, úgy nekünk is rá kellett döbbennünk: feltámadni nehéz” – fogalmazott az Északi Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetője, elismerve, hogy a kelleténél talán több intézményt igényelt vissza az egyház, anélkül hogy az anyagi vagy éppen a személyi feltételeket meg tudta volna teremteni. Az egyházi iskola legfontosabb ismérvét megfogalmazva Schulek Mátyást idézte, aki újraindulásától, 1992-től 2005-ig volt a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója. „Nincs evangélikus fizika, de van evangélikus fizikatanár, nincs keresztény matematika, de van keresztény matematikatanár…”
A továbbiakban Kálmán Attila, a Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziumának igazgatója, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának volt világi elnöke, az Antall-kormány művelődési és közoktatási államtitkára többek között a katolikus egyetem alapításának eddig kevésbé ismert titkaiba avatta be a hallgatóságot, Hoffmann Rózsa, a PPKE Pedagógiai Intézetének docense, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője pedig az utóbbi hét-nyolc év oktatáspolitikája által okozott súlyos gondokra mutatott rá.
A katolikus, a református és az evangélikus egyház oktatási szakembereinek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen a finanszírozási gondok mellett szó esett az egyházi iskolákban folyó pedagógiai munka eredményességéről is. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az elért sikerek titka a tanári karok közös értékrendjében, hitében, elkötelezettségében s az ebből következő közösségteremtő munkájukban rejlik.
Botos Máté, a PPKE Bölcsészettudományi Karának nemrég kinevezett dékánja záró előadásában hangsúlyozta, hogy ma az egyházi iskolák mindennél fontosabb küldetése, hogy korunk szaporodó létszámban kallódó, elhanyagolt gyermekeinek megadják az emberhez méltó élet lehetőségét.
A második világháború utáni évekig a hazai iskolák hatvan százalékát az egyházak tartották fenn, ám ezeket az intézményeket – tíz kivételtől eltekintve – 1948-ban államosították. A rendszerváltás eredményeként ma az oktatási intézmények hat-hét százaléka van egyházi kezelésben, ez hozzávetőleg ötszáz óvodát, általános és középiskolát jelent.
EvÉlet-infó
::Nyomtatható változat::
|