Egyházunk egy-két hete

Mi­köz­ben ta­valy ősszel a gaz­da­sá­gi vál­ság bi­zony­ta­lan jö­vőt ho­zó je­lei kezd­tek mu­tat­koz­ni a vi­lág­ban, a Sár­bo­gárd–Sár­szent­mik­ló­si Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség tag­jai nagy ter­vük meg­va­ló­sí­tá­sá­ba kezd­tek. Ez csak Is­ten se­gít­sé­gé­vel volt le­het­sé­ges – hív­ta fel a fi­gyel­met kö­szön­té­sé­ben Vár­al­jai Pé­ter pres­bi­ter azon a köz­gyű­lé­sen, ame­lyet ok­tó­ber 3-án, szom­ba­ton dél­után tar­tot­tak Sár­bo­gár­don, mi­u­tán Itt­zés Já­nos püs­pök fel­szen­tel­te az új pa­ró­ki­át. A pél­da­mu­ta­tó vál­lal­ko­zás­sal si­ke­re­sen le­zá­rult a gyü­le­ke­ze­ti köz­pont épí­té­sé­nek el­ső üte­me.

1. au­gusz­tu­sá­ban nem lel­ké­szi egy­há­zi mun­kás­ként ke­rült Sár­bo­gárd­ra – püs­pö­ki meg­bí­zás­sal – Böj­tös At­ti­la. A fi­a­tal mun­ka­tár­sat – aki egyéb­ként kép­zett­sé­gét te­kint­ve an­gol–föld­rajz sza­kos gim­ná­zi­u­mi ta­nár, és EKE-bib­lia­is­ko­lát is vég­zett – a bo­gár­di ima­ház mel­lett lé­vő szol­gá­la­ti la­kás lak­ha­tó­vá té­te­lé­vel vár­ta a gyü­le­ke­zet. Né­hány év­vel ké­sőbb a vá­ros­ban zaj­lott gyűj­tést fel­hasz­nál­va Sár­szent­mik­ló­son fel­újí­tot­ták az egy­ko­ri pa­ró­ki­át, és kö­zös­sé­gi ház­zá ala­kí­tot­ták át.

Egy év­vel ez­előtt na­gyobb ter­ve­ket is sző­het­tek. Egy in­gat­la­nért ka­pott kár­pót­lás­ból nyolc­mil­lió fo­rin­tos kez­dő­tő­ke állt ren­del­ke­zé­sük­re. Eb­ből tel­ket vá­sá­rol­tak az ön­kor­mány­zat­tól Sár­bo­gár­don. Si­ke­rült össze­gyűj­te­ni­ük – a Gusz­táv Adolf Se­gély­szol­gá­lat, az or­szá­gos egy­ház tá­mo­ga­tá­sá­val és ál­la­mi for­rás­ból – har­minc­hat­mil­lió fo­rin­tot, amellyel be­le­kezd­tek egy új gyü­le­ke­ze­ti köz­pont meg­va­ló­sí­tá­sá­ba. Az el­ső ütem­ben a te­tő­tér­ben száz négy­zet­mé­ter alap­te­rü­le­tű lel­kész­la­kás, az al­só szin­ten pe­dig – át­me­ne­ti jel­leg­gel, a ké­sőbb ki­ala­kí­tan­dó ga­rázst és kö­zös­sé­gi he­lyi­sé­get egy­elő­re egy­be­nyit­va – gyü­le­ke­ze­ti te­rem ké­szült el. És lát­sza­nak már az épü­lő temp­lom tor­nyá­nak fa­lai is az áll­vá­nyok mö­gött.

Itt­zés Já­nos püs­pök az ün­ne­pi is­ten­tisz­te­le­ten Ez 11,17–20 alap­ján hir­de­tett igét. A kö­rül­mé­nyek Sár­bo­gár­don las­san mél­tó­vá lesz­nek Is­ten ügyé­hez, de ne fe­lejt­sük el – szö­gez­te le –, hogy so­ha­sem a kö­rül­mé­nyek a fon­to­sak, ha­nem min­dig az üze­net.

A köz­gyű­lé­sen Szar­ka Ist­ván es­pe­res egy Bib­li­át aján­dé­ko­zott a gyü­le­kez­nek, Itt­zés Já­nos püs­pök pe­dig be­je­len­tet­te, hogy Böj­tös At­ti­la nem lel­ké­szi egy­há­zi mun­kást fel­ha­tal­maz­za – ki­zá­ró­lag a gyü­le­ke­ze­te te­rü­le­tén – az úr­va­cso­ra szent je­gye­i­nek ki­szol­gál­ta­tá­sá­ra.

Az ün­ne­pi al­kal­mat a gyü­le­ke­ze­ti ének­kar, a hit­ta­nos gyer­me­kek szol­gá­la­ta és sze­re­tet­ven­dég­ség tet­te még szí­ne­seb­bé.

Me­nyes Gyu­la