Keresztutak
Poznańi magvetés
Európai ifjúsági találkozó harminckettedszer
A Taizéi Közösség hagyományos európai ifjúsági találkozóját legutóbb Poznańban tartotta. Abban a városban, ahol az első lengyelországi keresztény templomot emelték, ahol az első lengyel királyok sírhelye található, és ahol – ahogyan Stanisław Gądecki, Poznan római katolikus püspöke fogalmazott – Lengyelország szíve dobog.
A találkozóra harmincezer fiatalt vártak december 29. és 2010. január 2. között, és érkezett is ennyi, hiszen a vásárváros legnagyobb, tizenkétezer négyzetméteres csarnoka sem volt elegendő a résztvevők befogadására: két csarnokban párhuzamosan zajlottak az imaalkalmak. Az elszállásolás családoknál történt, nemcsak Poznańban, hanem a környező településeken is.
Feszes tempót diktált a program, mivel a közösség vezetője, Alois testvér által Kínából írt levél (elérhető innen: http://www.taize.fr/hu_article9581.html) kiscsoportos feldolgozása volt a feladat. A levél abból indul ki, hogy minden emberben él a várakozás a beteljesedett élet iránt. Vannak céljaink, amelyeket szeretnénk elérni, de meg kell tanulnunk rangsorolni vágyainkat, miközben hagynunk kell, hogy felébredjen bennünk az Isten utáni vágyakozás. Így tudunk embertársaink felé fordulni, hogy megosszuk másokkal mindazt, amink van. Ezzel el tudjuk érni, hogy az Istenbe vetett bizalom elmélyüljön, miközben magunk képesek vagyunk bátorságban megújulni.
A találkozót számos műhelyfoglalkozás egészítette ki. A résztvevők ismerkedhettek Lengyelországgal és Poznańnyal, ezentúl pedig olyan aktuális témákról hallhattak, mint például az új kommunikációs technikák lehetőségeinek és veszélyeinek vizsgálata. Sokakat vonzott dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének előadása, amelyet Mit kezdesz szabadságoddal? címmel tartott.
Mi lehet egy ilyen találkozó célja, eredménye? Emil testvér, a közösség egyik sajtóreferense a kérdésre azt válaszolta, hogy ez az alkalom magvetés, és nem tudhatjuk, hogy a fiatalok közül kinek a szívében gyökeredzik meg a több formában megfogalmazott evangélium. „Azt tudhatjuk, hogy ajtók nyíltak meg, családok fogadták a bizalom zarándokait, és reméljük, hogy ez befolyással lesz a fiatalok további életére” – mondta.
Nem kis izgalom és találgatás előzte meg annak bejelentését, hol lesz a következő találkozó. A „nyertes” város Rotterdam lett, és a holland fiatalok kedves agitációba fogtak a részvétel bátorításáért. Bizonyosan lesznek vendégeik, mivel elmondható, hogy igen nagy a visszatérők száma: vannak, akik már nyolc-tíz találkozón is voltak.
Alois testvér az utolsó közös imán az ismert lengyel éneket idézte (Bóg jest miłością): „Az Isten szeretet, merj mindent megadni a szeretetért, és szeress félelem nélkül.”
Dr. Sramó András